Mai Ige 2018 1 negyedévMai Ige 2018 2 negyedév

 

 

Mai IGE 2018.

január - február - március - április - május - június

http://www.maiige.hu/maiige

 

 

 

 

Ismerd fel a sátán munkáját!

július 6. péntek

„… varázslásával már jó ideje ámulatban tartotta őket.” (Apostolok cselekedetei 8:11)

Ahogy az apostolok bámulatos csodákat tettek Isten erejével, Simon mágus is képes volt elképesztő dolgokra az ördög hatalmával. Hogyan kezelték az apostolok ezt a helyzetet? Kitértek előle? Megpróbálkoztak a békés egymás mellett éléssel? Azt mondták rá, hogy „ez nem nagy ügy”? Nem. Péter egyenesen megmondta Simonnak: „Térj meg tehát e gonoszságodból, és könyörögj az Úrhoz, hátha megbocsátja neked szíved szándékát” (ApCsel 8:22). A gonoszság erői ma is valóságosak, és tudnod kell, hogyan bánj velük. Jézus azt mondta: „Íme, hatalmat adtam nektek… az ellenség minden erején” (Lukács 10:19). A Biblia két fontos dolgot mond el nekünk arról a gadarai megszállottról, akit Krisztus meggyógyított:

1) A benne lakó gonosz erők így mutatkoztak be: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk” (Márk 5:9). A római légió jól kiképzett, jól felszerelt katonai egység volt, akik a császár parancsát teljesítették.

2) Könyörögtek Jézusnak, „hogy ne űzze el őket arról a vidékről” (Márk 5:10), mivel már kiépítettek maguknak egy erődöt abban az emberben. Értsd meg: a szellemi harcot nem lehet testi fegyverekkel megnyerni. Igaz, hogy nem bújhatunk ki a felelősség alól azzal, ha minden bajunkért a sátánt hibáztatjuk, de ha nem vesszük észre a munkáját, azzal mindig előnyt adunk neki. Bölcsnek kell lenned, hogy tudd, mikor mivel állsz szemben, és aszerint tudd kezelni a természetes, emberi, pszichológiai problémákat. De azt is fel kell ismerned, amikor azokkal az erőkkel és hatalmakkal találkozol, melyek „a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei” (Efezus 6:12). Hogyan győzheted le őket? Úgy, ha felveszed Isten fegyverzetét, hogy megállhass az ördög mesterkedéseivel szemben… hogy ellenállhass a gonosz napon (ld. Efezus 6:11,13).


Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180706.mp3


 

Istennek még mindig terve van veled

július 5. csütörtök

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr.” (Jeremiás 29:11)

Izráel népét fogságba hurcolták Babilonba, mert nem engedelmeskedtek Istennek, hanem a saját fejük után mentek. Ezért nagy árat kellett fizetniük. Elvesztették otthonukat, munkájukat, szabadságukat és önbecsülésüket. Veled is ez történt? Nos, van egy jó hírem. Isten azt mondja: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Ha kerestek majd, megtaláltok engem, ha teljes szívből kutattok utánam… jóra fordítom sorsotokat…” (Jeremiás 29:11–14). Ez azt jelenti, hogy Istennek még mindig terve van az életeddel. Ha „teljes szívből” keresed őt, meg fogja mutatni neked. Azt kérdezed, honnan tudom, hogy Istennek még mindig terve van veled? Onnan, hogy még lélegzel! Neki mindenkivel terve van, akit megteremtett, és ennek a tervnek soha nem jár le a szavatossága. Ez nem olyan, mint a tej a boltban, Isten terveire az van ráírva: minőségét megőrzi örökre. Még ha rossz útra tévedsz is, és évekig kihagyod a lehetőségeket, melyeket neked készített, terve akkor is azonnal működésbe lép, amint hozzá fordulsz, és életedet összhangba hozod az ő akaratával. Lehet, hogy ez egy módosított terv lesz ahhoz képest, amilyen húsz évvel ezelőtt lett volna, ha odafigyelsz rá, de ez nem akadályozza Istent. Ő mindent fel tud használni és be tud illeszteni tervébe bárki életére vonatkozóan, beleértve a tiédet is.

Az üzenet meghallgatása: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180705.mp3


Amikor Jézus imádkozott (3)

június 28. csütörtök

„Felment a hegyre imádkozni.” (Márk 6:46)

Nézzünk meg még egy helyzetet, amikor Jézus imádkozott: amikor a nagy nyomás és mások elvárásai azzal fenyegettek, hogy eltérítik Isten életére vonatkozó tervétől. A Bibliában ezt olvassuk: „Nagyon korán, amikor még sötét volt, felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele levők azonban utánasiettek, és amikor megtalálták, így szóltak hozzá: Mindenki téged keres. Ő pedig ezt mondta nekik: Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert ezért jöttem. És elment Galilea-szerte a zsinagógáikba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.” (Márk 1:35–39). A tanulság ez: ha nem kéred el Isten tervét, és nem ragaszkodsz ahhoz, akkor mások próbálják majd megtervezni az életedet. Amekkora sikere volt Jézusnak minden városban, ahová ellátogatott, sok lelkész úgy gondolta volna a helyében, hogy ott marad, épít egy templomot, és élvezi az elismertséget és szolgálatának jutalmát. Jézus nem így tett, ő továbbment, mert neki más szabott ütemet. Ha visszatekintesz múltbeli hibáidra, akkor olyan döntéseket fogsz találni, melyeket a nyomás hatására hoztál ahelyett, hogy imádságban kerested volna az utat. Amikor nem imádkozol, figyelmetlen leszel. Istennek terve és ehhez szabott menetrendje van az életedre. Ahhoz, hogy mindkettővel összhangban tudj maradni, rendszeresen imádkoznod kell. Jézus felismerte, hogy ideje csak arra elég, hogy Atyja akaratát végrehajtsa, ez a tudat tette képessé arra, hogy nemet tudjon mondani más dolgokra. Arra kaptál elhívást, hogy szeresd az embereket, de egyedül Istennek akarj tetszeni. Akkor tudsz bizalommal imádkozni, ha tudod, hogy Isten akaratával összhangban élsz (ld. 1János 3:21–22).

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180628.mp3


Amikor Jézus imádkozott (2)

június 27. szerda

„Félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.” (Márk 1:35)

Ha nem imádkozol, kiteszed magad a kudarcnak. Jézus azért nem vallott soha kudarcot, mert soha nem hanyagolta el az imádságot. Figyeld meg, mikor imádkozott: amikor nehéz volt a szíve. Földi szolgálata idején unokatestvérét, Keresztelő Jánost letartóztatták, és lefejezték azért, mert a királynak szemébe mondta a bűnét. „Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül” (Máté 14:13). Csalódás, cserbenhagyás, válás és halál bele fogják írni fejezeteiket életünk könyvébe. Hála Istennek az orvosokért és lelkigondozókért, de végeredményben senki nem tud meggyógyítani egy összetört szívet úgy, mint Isten. „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek. Nagy a mi Urunk, és igen erős, bölcsessége határtalan.” (Zsoltárok 147:3–5). Akár csillagok teremtése, akár sebek begyógyítása, nincs olyan helyzet, ami túl nagy vagy túl kicsi lenne ahhoz, hogy a szerető Isten figyelmét arra fordítsa. Ahhoz, hogy megértsd, Isten mennyire szakértő a gyógyításban, nézd meg Jób életét. Senkit sem ért annyi veszteség az egész világtörténelemben, mint Jóbot – de Isten átsegítette rajta. Jób könyve 11. részében ezt olvassuk: „Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre. Fényesebb lesz életed a déli verőfénynél, a sötétség is olyan lesz, mintha reggel volna. Bizakodás tölt el, mert lesz reménységed, körülnézel, és nyugodtan lefekszel. Ha leheveredsz, senki sem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.” (Jób 11:16–19). Szomorú vagy ma, és nehéz a szíved? Tedd, amit Jézus tett! Szánj időt az imádságra!

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180626.mp3


Amikor Jézus imádkozott (1)

június 26. kedd

„Visszavonult a pusztába, és imádkozott.” (Lukács 5:16)

Ha többet szeretnél tudni az imádságról, nézd meg Jézus imaéletét:

1) Imádkozott, amikor nőtt a nyomás az életében. „… a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 5:15–16). Amikor úgy gondolod, hogy nincs időd imádkozni, akkor kell a legtöbbet imádkoznod. Az Istentől kapott erőhöz a kulcs az Istennel töltött idő.

2) Imádkozott, amikor fontos döntést kellett hoznia. Mielőtt kiválasztotta legközelebbi barátait, Jézus Atyja tanácsát kérte. „Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt.” (Lukács 6:12–13). Ha jól belegondolsz, az igazság szinte fejbe kólint! Egy esküvő előkészületei egy évet is igénybe vesznek, nem is beszélve a kisebb vagyonról, amit ráköltünk. Döbbenetes, hogy mégsem keressük Isten vezetését, amikor egész hátralévő életünkre párt választunk magunknak. Isten nem csupán a világmindenség teremtője, ő a vezérigazgatója is, aki irányítja. Bele tudsz gondolni, mennyi mindent tud a sikeres üzletvezetésről? Az önéletrajzában ez áll: „Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell” (Ézsaiás 48:17). Mielőtt felveszel egy alkalmazottat, társulsz valakivel az üzletben, kidolgozol egy tervet, vagy egy fillért is befektetsz, Isten arra hív, hogy beszéld ezt meg vele, és kérd ki a tanácsát. „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6).

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180626.mp3


Miről fognak emlékezni rád?

június 25. hétfő

„Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12:3)

Dr. James Kennedy írta: „Gondoljunk csak a gízai nagy piramisra, a világ egyik legmasszívabb épületére. Valaki azért építtette, hogy emléke fennmaradjon… Hufu fáraó – nem éppen ismerős név! Indiában Dzsahán sah felesége emlékének tiszteletére építtette a Tádzs Mahalt, de munkája hiábavaló volt, végül is ki ismeri Ardzsumand nevét? És mi a helyzet a kínai nagy fallal? Még az űrből is lehet látni, de senki sem emlékszik arra, hogy Csin Si Huang-ti volt, aki elindította azt a munkát, melynek eredménye a világ legnagyobb építménye lett. Bár ezek az emberek mind feledésbe merültek, te nyomot hagyhatsz magad után a világban. Hogyan? Úgy, hogy Krisztushoz vezetsz másokat!” A Bibliában azt olvassuk: „Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” Louis Pasteur, az immunológia úttörője olyan korban élt, amikor minden évben ezrek haltak meg a veszettség következtében. Évekig dolgozott a vakcina előállításán, és már éppen ott tartott, hogy magán próbálja ki, amikor egy Joseph Meister nevű kilencéves kisfiút megharapott egy veszett kutya. A fiú édesanyja könyörgött Pasteurnek, hogy a fiún próbálja ki a vakcinát. Ezért Pasteur tíz napon át injekciózta a fiút – és a gyerek életben maradt. Évtizedekkel később Pasteur sokféle sírfeliratot választhatott volna, de ő azt kérte, hogy sírkövére ezt véssék: JOSEPH MEISTER ÉLETBEN MARADT! A legnagyobb örökség, amit hagyhatsz, azok az emberek, akik örök életet nyertek, mert beszéltél nekik Krisztusról. Jézus azt mondta: „azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet” (János 6:33). Mi indítja meg a szíveket? Mi változtat életeket? Jézus szavai!

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180625.mp3


Rázd meg a ládát!

június 24. vasárnap p „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.” (Ézsaiás 40:29)

Egy kisfiú lebénult, és az orvosok azt mondták, semmit sem tehetnek érte. Ezért az édesanyja fogott egy gyümölcsösládát, beletette a gyermeket, egy kötelet kötött a ládára, és a kötél másik végét a derekára kötötte, így húzgálta magával mindenhová a fiát. Egy idő után a kisfiú felvett egy olyan szokást, amit az anyja nem szeretett: elkezdte rázni a ládát. Néha olyan erősen rázta, hogy a láda felborult, és ő kiesett belőle. Akárhányszor tette is vissza az édesanyja, mindig újrakezdte. Végül addig rázta a ládát, amíg kijuthatott belőle. Aztán mindenki csodálkozására megtanult járni, és nagyszerű élete lett. Ez a kisfiú elért valamit, amiről az orvosok nem gondolták, de még az édesanyja sem hitte, hogy lehetséges. Nem volt hajlandó leélni az életét egy ládában, amibe valaki belerakta. Téged is beskatulyáztak? Ha igen, akkor rázd a ládát, amíg ki nem szabadulsz! Vannak emberek, akik önjelölt szakértők abban, hogy megmondják nekünk, mire vagyunk képesek, és mire nem. Nem mindig örülnek annak, ha valaki a megszokottól eltérően gondolkodik. A Biblia egyik legnagyszerűbb ígérete az, hogy Isten „erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.” Kezdd el olvasni a Szentírást, keress „ládarázó” szakaszokat! Íme, egy: „Engem azonban betölt az Úr lelke erővel, igazsággal és hatalommal” (Mikeás 3:8). Vagy egy másik: „Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges” (Máté 19:26). Ma jelentsd ki: „Uram, te megígérted, én elhiszem, és ez elég!”

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180624.mp3


Törj ki a skatulyából!

június 23. szombat

„Bevisz bennünket arra a földre, és nekünk adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.” (4Mózes 14:8)

Amikor mások az Ígéret földjén élő óriásokat látva vissza akartak térni Egyiptomba, Káléb azt mondta: „Ha az Úr kedvel bennünket, akkor bevisz bennünket arra a földre, és nekünk adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.” Ekkor két dolog történt:

a) „… az egész közösség azt mondta, hogy meg kell kövezni őket” (4Mózes 14:10a).

b) „Akkor megjelent az Úr dicsősége a kijelentés sátra fölött egész Izráelnek” (4Mózes 14:10b). Amikor az emberek Káléb körül nemet mondtak, Isten igent mondott – és csak az ő hozzájárulására van szükség! Ha ezt megkaptad, akkor figyelmen kívül hagyhatsz minden ellenkezőt és kétkedőt, és bátran elindulhatsz. Ha arra vársz, hogy mindenki jóváhagyja, mindenki egyetértsen veled, és helyeseljen, akkor sehová sem fogsz jutni. Volt idő, amikor az emberek azt gondolták, hogy a Föld lapos, és hogy ember soha nem léphet a Holdra. 1899-ben az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala majdnem bezárt, mert Charles H. Duell, a hivatal akkori vezetője azt mondta: „Amit fel lehet találni, azt már mind feltalálták.” Innen nézve ez a kijelentés nevetségesnek tűnik, de vannak, akik hasonlóan gondolkodnak. Abbahagyjuk a tanulást, mert azt hisszük, túl idősek vagyunk hozzá. Félünk pályát módosítani, nehogy elveszítsük a nyugdíjunkat. Nem törekszünk álmaink megvalósítására, nehogy kudarcot valljunk és nevetségessé váljunk. Annyira hozzászoktunk a saját magunk felállította korlátokhoz, és az efféle mondásokhoz: „én erre nem vagyok képes”, hogy azt hisszük, semmire nem vagyunk képesek. Lényegében építettünk magunknak egy skatulyát, belebújtunk, és most keresünk valamit vagy valakit, akit hibáztathatunk hitetlenségünkért. Nem Isten skatulyázott be, te tetted ezt saját magaddal, és neked kell megragadnod a kezdeményezést, hogy kitörj belőle! Ma határozd el, hogy megteszed – és Isten meg fogja áldani az erőfeszítésedet!

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180623.mp3


Isten soha ki nem apadó forrás

június 22. péntek

„Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak.” (1Királyok 17:7)

A zsoltárokban azt olvassuk: „Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az Úrban van a reménysége” (Zsoltárok 146:5). Valaki azt írta: „Néha, amikor nincs elég pénzünk a megélhetésre, az emberek azt mondják, hogy osszuk be a pénzünket, ilyenkor felnevetünk. A helyzetet látva azt mondjuk: képtelenség. Ilyenkor kell Istenben bíznunk. A lehetőségeidet nem korlátozzák a múltbeli vagy a jelen körülmények. Ha nincs miből kifizetni a jogos kiadásokat, akkor tedd meg a tőled telhetőt, a többit pedig engedd el. Bízz Istenben, hogy betölti szükségeidet, és nézz túl a pénztárcádon! Nézz a forrásodra! Igényelj az isteni, korlátlan ellátmányból. Tedd meg a te részedet! Töreked anyagi felelősségre gondolatban és tettekben. Kérj bölcsességet, és hallgass Isten vezetésére! Aztán engedd el a félelmeidet és az irányítani akarásodat. Mindannyian tudjuk, hogy az élethez pénzre van szükség – Isten is tudja.” F. B. Meyer mondta: „Hitbeli oktatásunk nem fejeződött be, amíg meg nem tanultunk bízni Isten gondviselésében a veszteségeken át… Nagy szolgálatot tesznek nekünk a kudarcok és veszteségek. A csörgedező patak, mely mellett Illés ült, életünket példázza! »Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak« (1Királyok 17:7). Ez múltunk történelme és a jövőnkre vonatkozó prófécia. Meg kell tanulnunk, hogy különbség van aközött, hogy az ajándékban vagy az ajándékozóban bízunk. Az ajándék talán kitart egy ideig, de az ajándékozó örökkévaló. Ha az Úr Illést egyenesen a sareptai özvegyhez vezette volna, akkor nem tanult volna meg valamit, ami segített neki jobb emberré válni: ez pedig a hit általi élet. Amikor földi forrásaink kiapadnak, az mindig azért történik, hogy megtanuljuk: reményünk és egészségünk Istenben van.”

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180622.mp3

Ismerd fel hivatásodat! (2)

június 21. csütörtök

„Aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi.” (János 14:12)

Bizony, bizony mondom nektek, aki hisz énbennem... János 14:12,

Elhivatásod mindig kapcsolódni fog valamilyen betöltetlen szükséghez, egy olyan lehetőséghez, amikor jót tehetsz. Mózes akkor ismerte fel elhivatását, amikor meghallgatta rabságban lévő népének kiáltását. Így volt ezzel William Wilberforce is, aki arra szentelte az életét, hogy Nagy-Britanniában elérje a rabszolgaság eltörlését. Nelson Mandela ügyvéd volt, kereshetett volna sok pénzt. De ő másik utat választott – olyat, ami sok év börtönhöz vezetett. Amikor végre kiszabadult, nem akar bosszút állni, hanem népének keresett igazságot és egyenlőséget, és megváltoztatta az országát. Ezékiel azt írja: „Így kerültem Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz, akik a Kebár-folyó mellett laktak. Letelepedtem ott, ahol ők laktak, és ott ültem közöttük hét napig összetörve. Hét nap múlva ez történt: Így szólt hozzám az Úr igéje” (Ezékiel 3:15–16). Ha fel akarod fedezni hivatásodat, kezdj el imádkozni azért a helyzetért, ami mélyen felzaklat. Általában próbáljuk kerülni a kényelmetlenséget, de ha azt érzed, hogy a szegények segítésére kaptál elhívást, akkor tölts időt a szegények között! Engedd, hogy szíved meginduljon; legyen belső meggyőződésed, hogy a dolgoknak változniuk kell, és imádkozz kitartóan: „Uram, tégy a változás eszközévé!” Amikor Jézus elhívta tanítványait, különböző háttérből származó embereket választott: egy tudóst, egy kormányhivatalnokot és egy csapat halászt. Lényegében azt mondta nekik: „Hiszek bennetek. Megtanítok nektek mindent, amit tudok.” Aztán megígérte nekik, hogy „aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi.” Összegezve: Jézus felkészítette követőit arra, hogy elinduljanak, és úgy éljenek, ahogy ő élt. Ma téged is erre hív.


Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180621.mp3


Ismerd fel hivatásodat! (1)

június 20. szerda

„Mi van a kezedben?” (2Mózes 4:2)

Amikor Isten elhívta Mózest, az egyik első kérdés, amit feltett neki, ez volt: „Mi van a kezedben?” Mózes a pásztorbotját tartotta kezében – amit minden nap használt arra, hogy terelgesse és megvédje juhait. Istennek azonban új terve volt ezzel a bottal – egy sokkal nagyszerűbb terve! Arra használta, hogy kettéválassza a Vörös-tengert, és Izráel népét elvezesse az Ígéret földjére. Amikor Isten azt kérdezi tőled, mi van a kezedben, azt akarja, hogy gondolj képességeidre, tapasztalataidra, kapcsolataidra, képzettségedre, forrásaidra, elmédre és vérmérsékletedre. Dr. Martin Seligman ezeket „jellegzetes erősségeknek” nevezi, és hat kategóriába sorolja.

1) Bölcsesség és ismeret. Ebbe beletartozik a kíváncsiság, a tudásvágy, a józan ítélőképesség és a kapcsolatépítési készség.

2) Bátorság. Ez magában foglalja a kitartást és a becsületességet is.

3) Humánum. A jóság és az irgalom gyakorlásának képessége.

4) Igazságérzet. Az igazságosság és vezetés képessége.

5) Józanság. Az önuralom, megfontoltság és alázat képessége.

6) Transzcendencia. A szépség értékelése, a hála kifejezése, a remény és az örömre való képesség. Ezek a képességek mindannyiunkban megvannak bizonyos mértékben, de azok a „jellegzetes erősségeink”, melyek lényünk legmélyében pendítenek meg valamit. Ha felismered ezeket, akkor tudod megérteni elhivatásodat. De vigyázz, az ellenség meg akar majd győzni arról, hogy Isten nem tud használni gyengeségeid miatt – pedig ennek éppen az ellenkezője igaz! Ki tudna jobban beszélgetni a gyászolókkal, mint aki maga is átélt már veszteséget? Chuck Colson volt a Fehér Ház vezető jogásza a Watergate botrány kitöréséig. De csak miután elítélt lett, tudta megkezdeni börtönmissziós szolgálatát. Tehát ismerd fel hivatásodat!

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180620.mp3


Megfelelő hozzáállás

június 19. kedd

„Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt.” (Filippi 2:5)

Hányan veszítik el naponta az állásukat a rossz hozzáállás miatt? Hányan maradnak le az előléptetésről a munkához és a munkatársaikhoz való viszonyulásuk miatt? Hány házasság megy tönkre? Lehetetlen kiszámolni. Pedig soha senkinek nem kellene elvesztenie az állását, nem kellene lemaradnia az előléptetésekről, nem kellene tönkretennie egy házasságot a rossz hozzáállás miatt. Miért? Mert az ember hozzáállása nem kőbe vésett, lehet rajta változtatni! Chuck Swindoll írja: „Számomra fontosabb a hozzáállás, mint a képzettség, fontosabb, mint a pénz, a körülmények, a kudarcok, a siker, vagy mások véleménye, mások viselkedése. Fontosabb, mint a megjelenés, a tehetség vagy a szakértelem. A hozzáállás dönt egy vállalat… egy gyülekezet… egy család sorsáról. A rendkívüli ebben az, hogy minden nap magunk választhatjuk meg a hozzáállásunkat. Nem változtathatjuk meg a múltat… nem változtathatunk azon, hogy az emberek egy bizonyos módon viselkednek. Nem változtathatjuk meg az elkerülhetetlent. Az egyetlen dolog, ami kezünkben van, az a hozzáállásunk… Meg vagyok győződve arról, hogy az élet csak 10 százalékban szól arról, ami velünk történik, 90 százalékban arról, hogyan reagálunk ezekre a történésekre. Ez rád is igaz… Mi vagyunk a felelősek a saját hozzáállásunkért.” Pál azt írja: „Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt!” Ő mindig szeretettel, kegyelemmel és elfogadással közeledett az emberekhez, olyan szívvel, mely inkább szolgálni akart, mint hogy őt szolgálják. Tehát ha a hozzáállásod nem olyan jó, mint lehetne, akkor kezdd azzal, hogy így imádkozol: „Atyám, adj nekem krisztusi hozzáállást mindenki felé, akivel ma találkozom!”

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180619.mp3


Édesapa, áldd meg a gyermekeidet!

június 18. hétfő

„Fiam, megbocsáttattak a te bűneid.” (Márk 2:5)

Az Ószövetségben az apák a gyermekeik fejére tették a kezüket, és kimondtak felettük bizonyos ígéreteket, mert hitték, hogy Isten áldása egyik nemzedékről a másikra átadható. Ezért hívatta Izsák Jákóbot, és megáldotta (ld. 1Mózes 28:1). Ezért nem halhatott meg Jákób addig, amíg unokáit meg nem áldotta (ld. 1Mózes 48:1–14). Azok a gyermekek, akiknek nincs gondoskodó és idejét rájuk szánó apjuk, gyakran egész életükben bizonytalanok identitásukban és önértékelésükben. Egyre több gyermek van, aki ezt lázadó kortárs csoportban, bandákban, kábítószerben vagy a közösségi médiában keresi az interneten. Az eredményt láthatjuk magunk körül. Ahelyett, hogy betöltenék Istentől kapott rendeltetésüket, ezekből a gyermekekből lesznek a szökevények, az elítéltek, a bajkeverők és a függőségben szenvedők. Tupac Shakur az erőszakos szövegű dalairól ismert rapénekes, akit 1996-ban lelőttek, egyszer azt mondta: „Nem ismertem az igazi apámat. Biztosan tudom, hogy ha lett volna apám, fegyelmezettebb lettem volna, és több önbizalmam lett volna. Egy édesanya meg tud nyugtatni, tud biztatni, meg tudja mutatni, hol van a férfiasságod. De csak egy férfi tudja megtanítani, hogyan legyél férfi.” Amikor egy embert Jézushoz hoztak, hogy meggyógyítsa, Jézus megbocsátott neki, meggyógyította, és így szólította: „fiam”. Nem azt mondta neki, hogy: „ideje rendbe hoznod a dolgaidat” vagy azt, hogy: „az én módszereimet kell alkalmaznod”. Nem, ő kapcsolatot épített azzal az emberrel, kimutatta szeretetét és elfogadását. Apaként neked is ezt kell tenned. Szeresd és fogadd el gyermekeidet olyannak, amilyenek, feltételek és kárhoztatás nélkül – ez a legnagyobb ajándék, amit nekik adhatsz.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180618.mp3


Mi hátráltat?

június 17. vasárnap

„Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet!” (Zsidók 12:1)

A Biblia ezt mondja: „tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát” (Zsidók 12:1). Mi az, ami hátráltat, mi az, ami akadályoz? Az élet versenyén csak egyszer indulhatsz, hát úgy fuss, hogy győzni tudj. Ha nem akarsz megbotlani vagy kiesni a versenyből, ne nézz hátra! A múltat nem tudod megváltoztatni, de tanulhatsz belőle. Ne aggódj a következő kör miatt, csak a következő lépésre összpontosíts! Ha nem arra figyelsz, akkor úgy eleshetsz, hogy nem is tudsz felkelni többé. Csak tarts ki, és egyszer csak azt veszed majd észre, hogy már több kör van mögötted, mint amennyi előtted. Mindet úgy fusd végig, hogy számítson! Sokan cipeljük magunkkal az aggodalom terhét, de az idősebb és tapasztaltabb emberek már megértették, hogy ezeknek a terheknek nincs igazi jelentőségük. Erőnket olyan tüzek kioltására pazaroljuk, amelyek maguktól is kialudtak volna, ha békén hagyjuk őket. Az idő a legértékesebb erőforrásod. Bánj vele takarékosan, hogy növelhesd vagyonodat és csökkenthesd tartozásodat. Kevés poggyásszal utazz! Dobd el az ártalmas szokások és értelmetlen félelmek csomagjait! Éppen elég fájdalmas megpróbáltatás van az életben, minek cipeled azokat is, amelyeket letehetnél? Amikor a vak Bartimeus meghallotta, hogy Jézus elérhető közelségben van, ledobta a felsőruháját, hogy az ne akadályozza a mozgásban, és odafutott Jézushoz. Hite meghozta jutalmát, „azonnal visszanyerte látását, és követte Jézust” (Márk 10:52 NKJV). Nem tudhatod, mekkora sikert érhetnél el, amíg meg nem szabadulsz azoktól a dolgoktól, melyek hátráltatnak.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180617.mp3


Shalom

június 16. szombat

„Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?” (2Mózes 33:14)

A Jézustól kapott békesség abból ered, hogy tudod, Isten gyermeke vagy, ő szeret téged és a javadat akarja.

A békesség héber szava a shalom. Isten nélkül ez mindig csak vágyálom, filozófiai fantázia marad, valami, ami mindig kisiklik a kezünk közül, mint egy ficánkoló halacska. Házasságok mennek tönkre azért, mert egy gyarló embertől várjuk, hogy megadja nekünk a tökéletes békét, amit keresünk – és rájövünk, hogy erre nem képes. Egy anekdota szerint egy hölgy egy koktélpartin mindent elkövetett, hogy boldognak lássák. Egy vendég észrevette a kezén csillogó, hatalmas gyémántos gyűrűt, és felkiáltott: „Hűha, milyen gyönyörű drágakő!” A hölgy így felelt: „Köszönöm. Ez a Callahan gyémánt.” A követ szemlélő felsóhajtott: „Bárcsak nekem is lenne ilyen!” Az asszony erre azt mondta: „Ne kívánja ezt!” „Miért?” – kérdezte az előbbi. „Mert a Callahan gyémánttal együtt jár a Callahan átok” – válaszolta a nő. „Mi az a Callahan átok?” – érdeklődött tovább a vendég. Az asszony sóhajtva így felelt: „Mr. Callahan az.” Tökéletes békességet csak a tökéletes békességadótól kaphatunk, és az egyetlen, aki megfelel ennek a minősítésnek, az Isten. A békesség nem a problémák hiánya, hanem Isten jelenléte a problémáink között is. A békességet senki nem találja meg úgy, hogy keresi. A békesség nem olyasmi, amire rá lehet találni, pont fordítva: a békesség talál rád, ha átadod az életedet annak, Aki ezt mondta: „Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?” Isten ezzel a jelenlétét ígérte. Egyedül Isten jelenléte tud békességet adni. Stresszes életünket az nyugtatja meg, ha biztosak vagyunk Isten szeretetében, segítségében és jelenlétében. Ma békére vágysz? Ha átadod életedet Krisztusnak, olyan békességet fogsz tapasztalni, „mely minden értelmet meghalad” (Filippi 4:7).

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180616.mp3


Bízz Isten Jóságában!

június 15. péntek

„Jó az Úr!” (Náhum 1:7)

A Bibliában azt olvassuk: „Amikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, Áron köré sereglett a nép, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból.” (2Mózes 32:1). Miért készített Izráel népe aranyborjót? Mert olyan Istent akartak, amit láthatnak. Egy láthatatlan Istennel nehéz kapcsolatban lenni, ráadásul a képviselője, Mózes olyan sokáig maradt a Sínai-hegyen, hogy úgy érezték elhagyta őket, és magukra maradtak. Ezért azt tették, amit mi szoktunk, amikor félünk: az ismerős biztonságához folyamodtak. Mark D. Roberts írja: „Milyen gyakran találjuk magunkat az izraelitákhoz hasonló helyzetben! Halljuk, hogy Isten valami újra hív, és bátran elindulunk hittel. De amikor nem érezzük Isten jelenlétét, és úgy tűnik, imáink csak a plafonig jutnak el, elhagyottnak és tehetetlennek érezzük magunkat, és félünk. Akkor a megszokottba kapaszkodunk.” A Biblia azt mondja: „Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül.” (Náhum 1:7). Nancy Ortberg mondja: „A változások nehéz részében találom meg legtöbbször Istent… mindazt, amiről olyan sokat beszéltem, a változásban meg kell élnem… a legtöbben sikoltozunk és rúgkapálunk ahelyett, hogy bátran elindulnánk abban a biztos tudatban, hogy Isten ott vár a túloldalon, sőt, ott van Isten személyének mindazon oldala, amit ezidáig nem értettünk. Legyen a változás akár egy szerettünk halála, akár egy munkahely elvesztése, akár az, hogy az ország másik végébe kell költöznünk, akár az, hogy kirepülnek a gyermekeink a családi fészekből – ha minden erőnket beleadva átmegyünk a nehéz szakaszon, rá fogunk jönni, hogy Isten ott van… és hogy ő egészen, csodálatosan, ámulatba ejtően jó.” Amikor Isten becsuk egy ajtót, kinyit egy másikat – de nekünk kell belépnünk rajta.

Meghallgatás:  http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180615.mp3


Bocsáss meg, és szabaddá leszel!

június 14. csütörtök

„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak” (Efezus 4:32)

Néhány évvel a náci koncentrációs tábor rettenetes eseményei után Corrie ten Boom egy gyülekezetben prédikált, és az istentisztelet után szembetalálkozott egy férfival, aki az egyik legkegyetlenebb őr volt a táborban. Ez az ember számtalanszor megalázta Corrie-t és nővérét, gúnyolta és szemmel „megerőszakolta” őket, amikor a fertőtlenítő zuhanyzás közben bámulta őket. Most ott állt előtte, felé nyújtotta kezét, és azt kérdezte: „Meg tud nekem bocsátani?” Corrie így emlékszik vissza: „Ott álltam, hideg szorongatta a szívemet, de tudtam, hogy az akaraterő akkor is tud működni, ha a szívem fagyos. »Jézus, segíts!« – imádkoztam. Faarccal, gépiesen megragadtam a felém nyújtott kezet, és akkor hihetetlen dolgot éltem át. Meleg hullám indult el a vállamból, végigfutott a karomon, bele egymás kezét fogó kezünkbe. Aztán úgy tűnt, ez a meleg megbékélés szétárad egész lényemben, és könnyeket csal a szemebe. »Megbocsátok neked, testvérem« – kiáltottam teljes szívemből. Hosszú pillanatig szorítottuk egymás kezét, a volt őr és a volt fogoly. Sohasem éltem át olyan intenzíven Isten szeretetét, mint abban a percben.” A Biblia azt mondja: „legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban” (Efezus 4:32). Kinek esik nehezedre megbocsátani? Emelkedj felül az érzéseiden, és bocsáss meg! Ha megteszed, felszabadítod önmagadat, és képes leszel az Úr békéjében és örömében járni.

Meghallgatás:  http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180614.mp3


Isten veled van

június 13. szerda

„Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.” (Lukács 24:16)

Emmausi tanitványok

Amikor válságos helyzetben vagyunk, könnyen beszűkül a látásunk. Ez történt Krisztus két tanítványával is az emmausi úton. Elcsüggedtek Jézus halála miatt, és „és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben egymással beszélgettek és vitáztak, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban mintha valami akadályozta volna, hogy ne ismerjék fel őt.” (Lukács 24 14–16). Ha elfordítod tekintetedet Jézusról, akkor kezded tehetetlennek érezni magad a helyzetedben. Dr. Michael Youssef mondta: „Nagy krízissel szembenézve hajlamos vagyok olyan emberré válni, akinek a látása elhomályosult. Az érzékelésem kikapcsol. Szemléletmódom egyoldalúvá válik. Gyakran éppen azokat az embereket zárom ki, akik segíteni tudnának, mint ahogy az a két tanítvány is tette… Csak homályosan látták azt, aki velük ment, aki beszélgetett velük. Akinek a halálát gyászolták, élt… de ők nem vették észre, mert másra összpontosítottak.” Ám minden megváltozott abban a percben, amikor felismerték Jézust. „Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.” (Lukács 24:33–35). Figyeld meg ezeket a szavakat: „még abban az órában”! Félelmük azonnal bátorsággá változott, fájdalmuk örömmé, kétségbeesésük reménnyé. Pál azt írta, imádkozik, hogy Isten „világosítsa meg lelki szemeteket” (Efezus 1:18). Akkor lesz tökéletesen éles látásod, ha többé nem a problémára összpontosítasz, hanem Jézusra figyelsz, és megtelsz reménységgel.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180613.mp3


Drága véren

június 12. kedd

„… drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1Péter 1:19)


drága véren

A Bibliában azt olvassuk: „nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén” (1Péter 1:18–19). El kell jutnod odáig életedben, ahol biztonságban vagy „Krisztusban”, ahol nem engeded, hogy önértékelésed mások véleményén és tettein alapuljon. Hagyj fel azzal, hogy önértékelésedet a kinézetedben vagy a munkádban keresed, vagy abban, ahogy mások bánnak veled. Isten szemében mérhetetlenül értékes vagy, mert Jézus a vérét ontotta érted. A drága vér tett értékessé. Igen, vannak hibáid. Igen, vannak dolgok, melyekben változnod kell, de Isten dolgozik rajtad, ahogy mindenki másban is munkálkodik. Ne engedd, hogy mások rajtad töltsék ki saját problémájuk miatti dühüket. Te Isten véren megvásárolt gyermeke vagy! Ne érezd magad értéktelennek vagy haszontalannak azért, mert mások nem tudják, hogyan bánjanak jól veled, vagy nem szeretnek annyira, mint amennyire megérdemelnéd, hogy szeressenek. Ne pazarold az életedet arra, hogy megpróbálod elnyerni elismerésüket vagy elfogadásukat. Téged Isten már elismert és elfogadott, ezért vigyázz, hogy önértékelésedet és önbecsülésedet csakis őrá alapozd. Te meg vagy váltva Krisztus vérén, téged befedezett Krisztus vére, ezért Isten elfogadott Krisztus vére által. Márpedig mivel Krisztus vére drága, ezért te is értékes vagy! A Sátán, akinek a neve az, hogy „vádló”, szeretné ezt elfeledtetni veled, és próbálja elérni, hogy csak hibáid és kudarcaid fényében lásd magadat. Ne hagyd neki! Inkább minden reggel, amikor felkelsz, nézz a tükörbe, és jelentsd ki: „Értékes vagyok, mert Jézus drága vérén lettem megváltva!”

Meghallgatás:

http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180612.mp3


A hósen szépsége (3)

június 11. hétfő

„Nektek, a hívőknek drága kincs…” (1Péter 2:7)

Az Izráel főpapja által viselt melltábla tanításából a következőket tudtuk meg eddig:

a) Isten szemében értékesek vagyunk;

b) közel vagyunk a szívéhez;

c) sohasem fog hátat fordítani nekünk.

Azt kérded, ha Isten sohasem fordít hátat nekünk, akkor ez azt jelenti, hogy élhetünk akárhogy, ahogy nekünk tetszik? Nem, mert Isten megváltott gyermekeiként nemcsak mi vagyunk értékesek az ő szemében, hanem ő is értékes a mi szemünkben. Ezért mindennél fontosabbnak tartjuk, és minden fenyegetéssel szemben megvédjük a vele való kapcsolatunkat. Kérdés: Ha megértetted, milyen értékes és drága vagy Isten szemében, akkor ez arra ösztönöz, hogy további bűnöket kövess el? Persze hogy nem! Éppen ellenkezőleg, ilyeneket fogsz gondolni: „egy hívő, aki Isten számára oly drága, nem viselkedhet így.” Egy értékes gyémánt nem való a sárba, a mocsokba, a bűn szennyébe. Jogos helye ott van Isten szívéhez közel, ahol szikrázóan csilloghat. Ha tudatában vagy igazi identitásodnak Krisztusban, hogy Isten igaznak és értékesnek tekint, ez felülemel azokon a vágyakon, melyek miatt megadnád magad a bűnnek. Arra késztet, hogy a Király gyermekeként élj. A szent élet annak a következménye, ha olyannak látod magad, amilyennek Isten is lát: Krisztusban lévőnek. Ahelyett, hogy megadnád magad a kísértésnek, kérdezd meg magadtól: „Mit tenne Jézus ebben a helyzetben?” Aztán meríts az ő erejéből, és tedd meg a helyes dolgot. Ha igazán megértjük Isten kegyelmét, az nem akadályozza, hanem megtermi a szentséget.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180611.mp3

 


A hósen szépsége (2)

június 10. vasárnap

„Nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia.” (Zsidók 4:14)

Figyelj meg még két dolgot a főpapi melltáblával kapcsolatban:

1) Közel volt a szívéhez. Évente egyszer, az engesztelés napján Izráel főpapja bement a szentek szentjébe, ahol Isten jelenléte volt, hogy engesztelő áldozatot mutasson be a nép bűneiért. Ilyenkor teljes főpapi díszben volt, és ruházatának minden része különböző dolgokat jelképezett. De a sok főpapi ék közül a hósen volt legközelebb a szívéhez. Ez elárulja, mennyire szeret és értékel Isten, és arra vágyik, hogy közel lehessen hozzád. Ma azt mondja neked: „nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Milyen csodálatos ígéret!

2) A törzsek nevei nem csupán rá voltak írva a hósen köveire, hanem bele voltak vésve (ld. 2Mózes 39:14). Ami írva van, azt ki lehet radírozni, vagy véletlenül is kitörlődhet – de ez nem történik meg azzal, ami bele van vésve egy drágakőbe. Kétféleképpen követhetünk el bűnt: ha szándékosan vétkezünk, vagy ha gyengeségeink miatt elbotlunk. Isten megfedd és fegyelmez, hogy visszatérítsen a helyes útra, de soha nem fog hátat fordítani neked, soha nem fog eldobni. Túl értékes vagy számára ehhez. Emlékszik rá, mekkora árat fizetett érted, és azt mondja: „nevét nem törlöm ki az élet könyvéből” (Jelenések 3:5). Ha Krisztusban bízol, biztos lehetsz abban, hogy Isten szeret és elfogad.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180610.mp3

 


A hósen szépsége (1)

június 9. szombat

„A köveken Izráel fiainak a nevei voltak: tizenkét kő a neveknek megfelelően.” (2Mózes 39:14)

Ha megnézed a hósent, a főpapi öltözék e díszes darabját, akkor láthatod, hogy Isten megváltott gyermekeként milyen értékes vagy az ő szemében. A Bibliában részletes leírást olvashatunk arról, hogy milyen volt Izráel főpapjának viselete, és Isten Igéjében semmilyen részlet nem felesleges. Ha megvizsgáljuk ezt a melltáblát, akkor valami csodálatosat tudhatunk meg arról, hogyan tekint ránk az Úr. Tizenkét drágakő volt rajta, mindegyiken Izráel egy-egy törzsének neve. Mivel Jézus a mi főpapunk, nézzük meg közelebbről ezt a főpapi díszt, hogy lássuk, mit tanulhatunk belőle. Drágakövek voltak rajta. Isten nem valami átlagos kavicsokat használt, amilyet bőven találni bárhol Izráelben – ő a legdrágább, legritkább, legértékesebb drágaköveket választotta ki, hogy minket jelképezzenek: zafírt, topázt, smaragdot, ametisztet, gyémántot, ónixot és jáspist. Figyeld meg a drága szót! A Biblia azt mondja, hogy Isten drágának tart minket (ld. Ézsaiás 43:4). Azt is mondja, hogy drága véren lettünk megváltva, Krisztusnak a vérén (ld. 1Péter 1:19). Hogyan állapítjuk meg valaminek az értékét? Az dönti el, hogy valaki mennyit hajlandó fizetni érte. Tudatában kell lenned ennek, amikor elszúrsz valamit, és a Sátán kárhoztat bűneid és gyengeségeid miatt. Isten teljesen tudatában van bűneidnek – a múltban elkövetett, a jelenbeli és a jövőbeli bűneidnek – mégis annyira szeret, hogy elküldte a Fiát, hogy az ő drága vére árán megmentsen. Ha bizalmadat Krisztusba veted, akkor Isten szemében sosem csökken az értéked. Miért tart Isten annyira értékesnek? Mert ő mindig „Krisztusban” lát téged.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180609.mp3


Figyelj oda az összetételre!

június 8. péntek

„De nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.” (Zsidók 4:2)

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsidók 11:1)

Ahhoz, hogy a cementből beton legyen, hozzá kell adni homokot és vizet. Ha nem megfelelő a keverék aránya, akkor a cement sohasem fog megkötni. Ahogy a testednek minden nap szüksége van megfelelő táplálékra, úgy lelkedet is táplálnod kell Isten Igéjével. De ez még nem elég. Cselekedned is kell azt, amiről hallottál, amit olvastál. A hit azt jelenti, hogy Isten szavát igaznak tartva cselekszünk! Ha nem vagyunk Isten Igéjének cselekvői, akkor az semmit sem használ nekünk. „Nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel [azzal a teljesen Istenre hagyatkozó bizalommal, mely meg van győződve Isten hatalmáról, bölcsességéről és jóságáról] azokban, akik hallgatták” (Zsidók 4:2). Ahhoz, hogy megkapjuk azt a végeredményt, amit Isten Igéjében megígért, oda kell figyelnünk arra, hogy mit kell hozzáadnunk: azt a teljesen Istenre hagyatkozó bizalmat, mely meg van győződve Isten hatalmáról, bölcsességéről és jóságáról. Miért járunk templomba és ülünk be a padba? Mert biztosak vagyunk abban, hogy a pad megtart, és nem dől össze alattunk. Ez fordítva is igaz. Lehet, hogy azt mondod, hiszed, hogy a pad megtart, de ha sosem ülsz rá, akkor nem gyakorlod a hitedet – mert nem cselekszel aszerint, amiről azt mondod, hogy hiszed. Mit jelent a hit szerint cselekedni?

1) Egyetérteni Isten Igéjével, és nem mondani semmi olyat, ami annak ellentmondana.

2) Türelmesen várni, engedni, hogy Isten az ő módján és az ő időzítése szerint teljesítse be Igéjét. „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsidók 11:1). Hitünknek biztos alapja az, amiről meggyőződtünk: Isten Igéjének kipróbált, bizonyított, megingathatatlan igazsága.

Meghallgatás: 
http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai Ige 20180608.mp3


Légy őszinte önmagadhoz!

június 7. csütörtök

„A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda.” (Példabeszédek 21:6)

A becsületet könnyebb megőrizni, mint visszaszerezni. Lehet, hogy áldozatot kell hoznod azért, hogy a jó dolgot tehesd, de sokkal nagyobb ára van annak, ha feladod az elveidet. „Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot, olyan, mint a madár, amely idegen tojásokon ül. Élete derekán itt kell hagynia, és a végén bolondnak tartják.” (Jeremiás 17:11). Davis Love golfjátékos az 1994-es Western Open második körében büntetőütést kért maga ellen. Elvette a jelzőjét, hogy ne legyen útban egy másik játékosnak, és később nem emlékezett, hogy vajon elmozdította-e labdáját az eredeti helyéről. Mivel nem volt biztos a dologban, újabb ütést kért, és ezzel a plusz egy ütéssel túllépte a megengedett ütésszámot, és kiesett a versenyből. Az év végére Love-nak 590 dollárnyi nyereménye hiányzott ahhoz, hogy automatikusan minősítsék a Mesterek Tornájára, ezért meg kellett nyernie még egy versenyt, hogy bejusson abba a versenybe, amely minden golfozó legnagyobb álma. Szerencsére a történet jól végződik. Egy héttel a nagy sportesemény előtt megkapta a minősítést azzal, hogy megnyert egy versenyt New Orleans-ban, végül pedig 237 600 dollárt nyert, amikor az 1995-ös Mesterek Tornáján második helyen végzett. Amikor később megkérdezték tőle, hogy érezte volna magát, ha nem juthatott volna be a Mesterek Tornájára azért, mert büntetőt kért magának, így válaszolt: „Az igazi kérdés az, hogy éreztem volna magam, ha nyertem volna, és aztán egész életemben azon töprengtem volna, vajon csaltam-e.” Shakespeare szavaival: „Légy hű magadhoz: így, mint napra éj, / Következik, hogy ál máshoz se léssz.”*

*Shakespeare: Hamlet (Polonius monológja) – Arany János fordítása

Meghallgatás: 
http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180607.mp3


Engedd el a múltat!

június 6. szerda

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múlton tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni…” (Ézsaiás 43:18–19)

Jerry Lewis humorista mondta, hogy a kedvenc nászajándéka az esküvőjéről készült film – mert amikor a házasságában rosszul mennek a dolgok, csak bevonul a szobájába, lejátssza a filmet visszafelé, és szabad emberként távozik! Nevetünk ezen, de ugyanúgy nem tehetjük meg, hogy visszamenjünk az időben és átírjuk a történteket, mint ahogy nem tudunk összeforrasztani egy széttört tojást. Ha a múltban ragadsz, az mindig a jövőd kárára lesz, de ha tanulsz a múltból, az segíthet a jövődet jobbá formálni. Ha bármikor azon kapod magad, hogy azt mondod: „Ha akkor tudtam volna, amit most tudok”, jusson eszedbe, hogy ha nem növekszel, akkor tíz vagy húsz év múlva is ezt fogod mondani. Lehet, hogy arra gondolsz: „Bárcsak meg tudtam volna bocsátani a páromnak, ahelyett, hogy csak büntettem őt, akkor talán nem ment volna tönkre a házasságunk, hanem nagyszerű kapcsolatot építhettünk volna.” Talán egy abortusz emléke kínoz, és azon tűnődsz, ki lehetett volna a gyermekedből, és milyen örömet hozott volna az életedbe. Talán egy rendes ember vagy, aki valami rosszat tett, és így bekerült a bűnügyi nyilvántartásba, és most azt mondod: „Bárcsak…” Nos, hallgasd meg, mit mond Isten:

1) Jézus nevében megbocsáttattak bűneid (ld. 1János 2:12).

2) „Én, én vagyok az, aki eltörlöm mégis álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézsaiás 43:25)

3) „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múlton tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni – talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.” (Ézsaiás 43:18–19). A mai üzenet számodra ez: engedd el a múltat!

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai%20Ige%2020180606.mp3


Uralkodj magadon! (5) 
június 5. kedd

„A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” (Példabeszédek 11:13)

A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot. Példabeszédek 11:13,

Ha kordában akarod tartani indulataidat, a következő két dologra ügyelj:

1) Ne teregesd ki a szennyest mások előtt! Amikor valami fájdalmat okoz, és haragosak vagyunk, természetes késztetésünk, hogy pletykákat terjesszünk a megbántó félről. Ne tedd ezt! A Biblia azt mondja: „A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.” Általában kétféleképpen szoktuk kiteregetni a szennyest.

a) Nyílt megszégyenítéssel: olyankor mondjuk, amikor tudjuk, hogy a másik meghallja.

b) Körmönfontan: gúnyolódunk az illető megjelenésén, családján, barátain, gyengeségein és szokásain. Ezzel csak azt érjük el, hogy a másik ember megszégyenül, a szakadék mélyül kettőnk között, és a kibékülés szinte lehetetlenné válik. A Biblia így tanít: „minden hűtlenséget eltakar a szeretet” (Példabeszédek 10:12).

2) Ne viselkedj keresztyénhez nem illő módon! Ne mondj ilyeneket: „Magának köszönheti, tegye túl magát rajta!” Lehet, hogy ez igaz, de Krisztus követőjeként nem teheted meg, hogy csak úgy elsétálsz, és hagyod elfertőződni a sebet. „Bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban” (Efezus 4:32). Hogyan bocsátott meg Isten? Azután, hogy elismerted, megvallottad, megbántad bűneidet, és kiérdemelted kegyelmét? Nem! „Akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltettünk Istennel Fia halála által” (Róma 5:10). Isten volt a kezdeményező fél, és ő arra hív, hogy mi is kegyelemmel forduljunk a másik emberhez, még mielőtt bocsánatot kérne. Sőt, akkor is meg kell bocsátanunk, ha a másik úgy dönt, hogy az ellenségünk marad. Csak akkor lehet békességünk, akkor gyógyulnak be a sebeink, akkor tudjuk magunk mögött hagyni az egészet, ha megbocsátunk.

Meghallgatás: http://www.maiige.hu/assets/media/2018/Mai Ige 20180605.mp3


Uralkodj magadon! (4)

június 4. hétfő

„Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat” (Efezus 4:29)

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. Ef.4:29,

„Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét…” (Efezus 4:29–30). Amikor haragodban kirobbansz, nemcsak a másik embert bántod meg, de megszomorítod a Szentlelket is. Belegondoltál már ebbe? Krisztus arra hív, hogy megértsük a másik ember szükségeit. Ne hozzunk fel régebbi vétkeket, melyekért az illető már bocsánatot kért, ne rángassunk bele más embereket a dologba, és ne tegyünk megjegyzéseket valakinek a testsúlyára, a bőrszínére, értelmi vagy érzelmi korlátaira. Ne hozz fel olyan dolgokat, melyek elhomályosítják a valódi kérdést, és akadályozzák, hogy megoldást találj! Ne használd a hangerőt megfélemlítésre vagy manipulálásra! Isten azért teremtette a haragra való képességet, mert a harag megfelelő módon kezelve akár gyógyszer is lehet, sőt, energiát adhat ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el. Tehát:

1) Megoldásra törekedj, ne „győzelemre”! Csak ront a helyzeten az, ha a másikra neveket aggatunk, vagy „diagnosztizáljuk” őt. Ne arra összpontosíts, hogy mit tett a másik, hanem arra, hogy mit tehettek együtt azért, hogy megoldjátok a gondot.

2) Ismerd el a hibáidat, és kérj bocsánatot! Ezzel megkönnyíted a másik félnek, hogy ő is elismerje hibáit.

3) Amikor rámutatsz egy nehézségre, mindig keress valami olyat is a másikban, amit őszintén meg tudsz dicsérni! Bírálat helyett próbáld ezt mondani: „Biztos vagyok benne, hogy ezt nem esett jól hallani. Köszönöm, hogy türelmesen végighallgattál.” Ha a másik  hibáztatása helyett a megoldáskeresésre összpontosítasz, akkor olyan célt mutatsz neki, amihez igyekezni fog felnőni.

Üzenet meghallgatása: Mai Ige: Uralkodj magadon 4. rész/mp3


Uralkodj magadon! (3) 
június 3. vasárnap

„Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45)

„A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45)

A számítógépben tárolt adatok egyetlen gombnyomással előhívhatók. Jézus azt mondta: „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” Ha régi neheztelésekkel vagy tele, akkor egyre keserűbb leszel. Ezért a haragot mindig azonnal kell kezelni. Ne hagyd, hogy sokáig fortyogjon benned. Ne várakozz azt remélve, hogy a másik majd észhez tér, és bocsánatot kér tőled. Mi van, ha ezt sosem teszi meg? Jézus azt mondta: „Ha pedig vétkezik ellened a testvéred, menj el hozzá, fedd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted a testvéredet” (Máté 18:15). Mi fontosabb számodra: a saját nézőpontod vagy a kettőtök kapcsolata? Amikor elfojtjuk a haragot, és nem vagyunk hajlandók egészséges módon kezelni azt, azzal csak halmozódik a probléma az életünkben. Az orvosok szerint a neheztelés gyomorfekélyt okoz, megtámadja az immunrendszert, hajlamossá tesz a szívbetegségekre és a rákra, mindenféle testi-lelki és kapcsolati tünetet okoz. És ez még nem minden! Lefoglalja a gondolatainkat, elszívja energiánkat, megbénítja kreativitásunkat. Eltorzítja az Istennel, a családunkkal, a barátainkkal való kapcsolatunkat, és a sértő féltől is megtagadja annak a lehetőségét, hogy bocsánatot kérhessen és helyrehozza a dolgokat Istennel és velünk. Amíg nem kezeled a helyzetet, addig magaddal fogod hurcolni, mint egy bokádra láncolt vasgolyót. Ne akarj így élni! Kérj Istentől alázatot és bátorságot, hogy kezelni tudd a helyzetet – még ma!

Üzenet meghallgatása: Mai Ige: Uralkodj magadon 3.rész/mp3


Uralkodj magadon! (2)

június 2. szombat

„Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól.” (Példabeszédek 23:16)

Indulataink kezeléséhez a Biblia két fontos alapelvet tanít:

1) Ne hibáztass másokat! Csak azért mutogatunk a másikra, hogy magunkról elhárítsuk a felelősséget. „Ha időben ideértél volna, nem kellene nyaggatnom téged.” Vagy: „Ha nem nyaggatnál folyton, akkor talán elkezdenék jobban odafigyelni az időre.” Az ilyen szavak nem segítenek, csak ellenségessé teszik a másik személyt, fenntartják a haragot, nem a kívánt eredményt hozzák.

2) Ne használd a szavakat fegyverként, vagy eszközként mások leuralására. Fékezd indulataidat, csak egészséges módon fejezd ki érzéseidet! Ne feledd, a célod az, hogy megoldd a problémát, és erősítsd a kapcsolatot, nem az, hogy hagyd elfertőződni a sebet. Könnyen fog menni? Nem. Éppen ezért van szükséged Isten segítségére. A Biblia azt mondja, hogy a szavak összezúzhatják a másik ember lelkét (ld. Példabeszédek 18:14), összetörhetik a szívét (ld. Példabeszédek 15:4), és tönkretehetik a kapcsolatokat (ld. Példabeszédek 18:21). Salamon azt mondta, hogy a bántó szavak zsigerig hatolnak (ld. Példabeszédek 26:22). Amit kimondunk, az talán egész életében végigkíséri a másik személyt, egészen a sírig. Ezt akarod? Biztos nem! Másrészt, a helyesen kezelt harag miatt nem kell, hogy bűntudat kínozzon. Tanulj meg különbséget tenni a harag között, amit érzel, és a szavak között, amiket kimondasz. A harag feltárhatja, hogy min kell változtatni egy kapcsolatban. Ezért kérd Istent, mutassa meg, hol van szükség változásra – először benned, és csak aztán a másikban!

Az üzenetet az alábbi linken tudod meghallgatni:

Mai Ige: Uralkodj magadon 2. rész/mp3

 


Uralkodj magadon! (1)

június 1. péntek

„Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal.” (Efezus 4:26)

Íme, a Biblia terve fejlődésünkre, amiben benne van a harag megfelelő kezelése is: „Újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. Haragudhattok, de ne vétkezzetek: a nap ne menjen le haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek… Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el a szátokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják… Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.” (Efezus 4:23–32). Isten mindenféle érzelmet adott nekünk, beleértve a haragot is. De azt akarja, hogy megtanuljuk megfelelő módon kezelni. Figyeld meg ezt: „vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat.” Amikor dühös vagy, ahelyett, hogy letagadnád haragodat, használd arra, hogy pozitív változást érj el. Például ha ezt mondod: „Haragszom, mert értékesnek tartom a kapcsolatunkat, és szeretnék beszélni róla” – ez elősegíti a gyógyulást, a megoldásra találást. Ha úgy teszel, mintha nem is haragudnál, az lényegében hazugság. Ugyanígy a túlzások is. „Te soha nem hallgatsz meg… te mindig figyelmen kívül hagyod a kívánságaimat… itt senki sem tesz semmit, csak én.” Az ilyen általánosítások nem igazak, és nem használnak semmit, csak kiélezik a helyzetet, és elfedik a valódi problémát, így az megoldatlan marad. Isten akarata számodra az, hogy uralkodj az indulataidon ahelyett, hogy hagynád, hogy az indulataid uralkodjanak rajtad.

Az üzenetet az alábbi linken tudod meghallgatni:

Mai Ige: Uralkodj magadon/mp3


Arra összpontosíts, ami igazán számít!

május 31. csütörtök

„Ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” (Lukács 12:15)

csakhogy elvégezhessem futásomat

Egyszer egy ember egy angyallal beszélgetett. Az angyal megkérdezte: „Mit tehetek érted?” Az ember azt mondta: „Mutasd meg nekem a Wall Street Journal mához egy évre megjelenő számát. Így tudni fogom, hogy mibe fektessem a pénzemet, és milliárdos leszek.” Az angyal csettintett az ujjával, és íme, ott volt a Wall Street Journal egy évvel későbbi száma. A férfi átlapozta az újságot tanulmányozva a részvények állását. De nagy öröme közben egyszer csak könnyek kezdtek csorogni az arcán. Miért? Mert meglátta a gyászjelentések rovatban a saját fényképét. Isten nem ellenzi, hogy megszerezz vagy elérj dolgokat az életben. De azt akarja, hogy tudd, amit ez az élet kínál, az véges, és ha nem élsz minden napot az örökkévalóság fényében, akkor rossz dolgokra fogod elpazarolni az idődet. Nem baj az, hogy élvezünk mulandó dolgokat, ha közben mindig az örökkévalókra összpontosítunk. Pál azt mondta: „én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24). Hazánkban, ha valaki betölti a 100. életévét, akkor gratuláló levelet kap a miniszterelnöktől. De ez még csak nem is hasonlítható ahhoz, amikor majd Isten – jutalmul azért, hogy elvégezted az e földön rád bízott feladatot –, azt mondja: „Jól van, jó és hű szolgám.”

Az üzenetet az alábbi linken tudod meghallgatni:

Mai Ige: Arra összpontosíts, ami igazán számít! /mp3


Istené vagy

május 30. szerda

„Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézsaiás 43:1)

Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézsaiás 43:1)

Amikor Isten megvált, akkor birtokba vesz – és ő megvédi azt, ami az övé! Ezt jól szemlélteti Bélsaccar története. A Bibliában azt olvassuk: „Bélsaccar király nagy lakomát rendezett ezer főrangú emberének, és az ezer emberrel együtt itta a bort. A bor hatására megparancsolta Bélsaccar, hogy hozzák elő azokat az arany- és ezüstedényeket, amelyeket apja, Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból. Azokból akart inni a király főrangú embereivel, feleségeivel és ágyasaival együtt.” (Dániel 5:1–2). Nos, ha csak valami értéktelen öreg kupákat használt volna nem megfelelő módon, akkor az talán nem számított volna, de Isten ezeket a szent edényeket sokkal jobban értékelte annál, hogy hagyta volna, hogy ily méltatlan módon bánjanak velük. Ezért aznap éjjel Isten ujja ráírta Bélsaccar végzetét palotája falára. „Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart, a káldeusok királyát. A méd Dárius pedig elfoglalta az országot…” (Dániel 5:30–6:1). Isten megváltott gyermekeként bátran ráállhatsz erre a változhatatlan alapelvre: „Senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk: Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!” (1Krónikák 16:21–22). Lehet, hogy egy idegen országban harcolsz, vagy nehéz helyzetben dolgozol otthon, vagy a hited miatt ér megpróbáltatás, de egy dologban biztos lehetsz: Isten túl sokat fektetett beléd ahhoz, hogy hagyná, hogy elpusztítsanak. Bármikor is próbálkozik a Sátán, Isten félbeszakítja a lakomát, és így szól: „Ehhez az edényhez nem nyúlhatsz! Sokáig tartott nekem, míg megtanítottam ezt az asszonyt imádkozni… Sok évet fektettem abba, hogy megtanítsam ezt a férfit győzelmes életet élni… Sokat szenvedtek már az én nevemért ahhoz, hogy hagyjam, hogy árts nekik. Vedd le róluk a kezedet, ők az enyémek!”

Az üzenet az alábbi linken tudod meghallgatni:

Mai Ige: Istené vagy/mp3


Tűzz ki célokat!

május 29. kedd

„Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2)

Csak akkor tudod lemérni fejlődésedet, ha világosan megfogalmazod magadnak a célkitűzéseidet. Íme, nyolc kipróbált alapelv, ami segít megfelelő célokat kitűzni:

1) Kezdd imádsággal; különben megtörténhet, hogy a létra, amin felfelé mászol, rossz falhoz van támasztva. „Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tervei valósulnak meg” (Példabeszédek 19:21).

2) Írd le! Isten azt mondta Habakuknak: „Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” Ha felírod magadnak céljaidat, az egyfajta állandóságérzetet ad, és energiával tölt fel.

3) Tűzz ki határidőket! „Ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik” (Habakuk 2:3 ÚF). Határozott kezdet és vég nélkül könnyen a halogatás csapdájába esünk, és sehová sem jutunk.

4) Írd össze a célod eléréséhez szükséges lépéseket! Aztán tartsd szem előtt ezt a listát, ez megmutatja, milyen úton járj.

5) Állítsd fel a lépések fontossági sorrendjét! Mit kell először tenned? Mit az, amit később is megtehetsz? Egy részletesen kidolgozott terv jobb, mint azzal próbálkozni, hogy mindent fejben tarts.

6) Fogj hozzá – most! „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak” (Efezus 5:15–16). Egy középszerű terv, amit megvalósítottak, mindig többet ér, mint egy zseniális terv, amit nem hajtottak végre.

7) Minden nap tegyél valamit, ami előrevisz. Például valamilyen rendszert követve olvasd ki egy év alatt a Bibliát… Minden héten hívj fel egy bizonyos számú ügyfelet… Minden nap mozogj eleget.

8) Olyan céljaid legyenek, melyekre kész vagy rááldozni az életedet. A zsoltáros azt mondta: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsoltárok 90:12).

Az üzenet az alábbi linken tudod meghallgatni:

Mai Ige: Tűzz ki célokat/ mp3


 

Írd le – aztán tépd össze!

május 28. hétfő

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14)

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé.” (Filippi 3:13)

Mindig lesznek olyan emberek, akik rosszat mondanak rólad. „Sohasem viszi semmire… a szülei senkik voltak, a nagyszülei senkik voltak, belőle sem lesz soha semmi!” A kérdés az, kinek hiszel, Istennek vagy a bírálóidnak? A Szentírásban az áll: „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2Korinthus 5:17). Isten azt mondja, hogy kegyelme által be fogod tudni bizonyítani, hogy kritikusaid tévednek, ezért ne hallgass sötét jövőt festő jóslataikra. Ne higgy azoknak a családtagoknak, tanároknak, munkáltatóknak és állítólagos „barátoknak”, akik el akarnak csüggeszteni. Legyen süket a füled a rasszizmusra és a szexizmusra. Jézus azt mondta: „megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32). Minden nap újítsd meg gondolkodásodat Isten Igéjének igazságával (ld. Róma 12:1–2). Lehet, hogy rosszul bántak veled, bántalmaztak, kihasználtak, elutasítottak és elhanyagoltak, de itt az ideje, hogy ezeket a dolgokat elfelejtsd, hátrahagyd, és elindulj előre, a cél felé. Amikor Isten kimondja igéjét az életedre, akkor részéről ez már „befejezett ügy”, olyan, mintha már meg is valósult volna. A te dolgod az, hogy elhidd, kimondd, és minden nap aszerint járj. Amikor valaki olyasmit mond, amivel megsebzi a szívedet vagy a gondolataidat, tedd ezt:

1) Írd le egy darab papírra.

2) Kérd Isten segítségét, hogy meg tudj bocsátani az illetőnek, és kérd, hogy gyógyítsa be a sebet.

3) Tépd össze a papírt, dobd a szemetesbe, és ami előtted van, annak nekifeszülve fuss egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért (ld. Filippi 3:14).

A Mai Ige üzenetét meghallgathatod az alábbi linkre kattintva:

Mai IGE: Ird le - aztán tépd össze /mp3


Keresztyén emberhez illő szavak

május 27. vasárnap

„Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni.” (Példabeszédek 10:32)

Amikor George H. W. Bush 1988-ban elnökjelölt volt, nem helyénvaló megjegyzést tett élő adásban Dan Rather televíziós riporternek. Bush nyomdafestéket nem tűrő jelzőt használt Ratherre és a CBS tévétársaságra Isten nevét is belekeverve. Amikor ezt számon kérték rajta, így nyilatkozott: „Ha tudtam volna, hogy a mikrofon még be van kapcsolva, akkor nem vettem volna számra hiába az Úr nevét, ezért bocsánatot kérek.” A helyzet az, hogy nem kellett volna ilyet tennie, akár be volt kapcsolva a felvevőgép, akár nem. Ne feledd, Isten felvevője mindig működik! „Hiszen az Úr látja az ember útjait, és figyeli minden lépését” (Példabeszédek 5:21). Évszázadokkal ezelőtt Jézus kijelentette: „Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Ezért tehát amit a sötétségben mondtatok, azt napvilágnál fogják hallani, és amit fülbe súgva mondtatok a belső szobában, azt a háztetőkről fogják hirdetni.” (Lukács 12:2–3). Szánj rá egy percet, és gondold át a következő két igét: „Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz” (Példabeszédek 15:28). „Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul” (Példabeszédek 10:32). Az első ige arra tanít, hogy a bölcs ember meggondolja, mit mondjon, mert tudja, hogy minden szónak következménye van. A második ige arról beszél, hogy az igaz ember automatikusan tudja, hogy mi elfogadható, és szem előtt tartja, hogy Isten minden szót hall.


Ne adj teret az irigységnek!

május 26. szombat

„Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.” (Zsoltárok 16:5)

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek." (Jeremiás 29:11)

Hagytad, hogy az irigység megvesse a lábát az életedben? Azt veszed észre magadon, hogy bizonyos embereket kerülsz, vagy neheztelsz rájuk a sikerük miatt? A Biblia azt mondja: „A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása” (Példabeszédek 14:30 Károli). Ma talán úgy mondhatnánk: az irigység és a féltékenység olyan, mint a csontrák. Ha azon kapod magad, hogy folyton kritizálsz valakit, vagy arra áhítozol, amije neki van, olvasd el a következő szavakat, és gondold végig alaposan és imádságos szívvel: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” (Jeremiás 29:11–12). Az irigység lényegében azt mondja Istennek: „Hibáztál, amikor olyannak teremtettél, amilyen vagyok. Olyan akarok lenni, mint az a másik ember, és azt akarom, ami neki van!” Nem, Isten egyedi hivatást, csakis terád szabott különleges rendeltetést szánt neked. Ezért ahelyett, hogy teret adnál az irigységnek, inkább használd ösztönző erőként arra, hogy a lehető legjobb önmagaddá válj, azzá az emberré, akinek Isten tervezett. Ha úgy érzed, vesztésre állsz az irigységgel vívott csatában, íme, Isten receptje számodra, melyet Igéjéből be kell venned minden nap: „Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat. Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem. Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm. Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.” (Zsoltárok 16:5–9).


Kiáltsd a háztetőkről!

május 25. péntek

„Így szóljanak az Úr megváltottai…” (Zsoltárok 107:2)

Nem számít, milyen csúfos kudarcot vallottál, Isten ad neked második lehetőséget. Jónás engedetlensége miatt három napot töltött egy cethal gyomrában, míg az fel nem öklendezte magából a partra. Mindezek után a Bibliában ezt olvassuk: „Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz” (Jónás 3:1). Dávid király bűne a pletykalapok címlapjára illő híranyag. Isten mégis megbocsátott neki, és helyreállította őt. Ezért ír így: „Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.” (Zsoltárok 40:3–4). Amikor Isten helyreállít, nem számít, ki támad rád. Ha Isten felemel, senki sem tud mélybe dönteni. Ha Isten megszabadított, akkor ezt mondd is el! Senki más nem tudja elmondani a te történetedet. Senki más nem tudja, hogy mit tett érted Isten. Senki más nem tudja, hogy milyen messzire jutottál. Senki más nem tudja, hogy min mentél keresztül. De te tudod – te tudod, hogy egyedül Isten kegyelméből élted túl. Ne engedd hát az ördögnek, hogy ellopja bizonyságtételedet. Lehet, hogy neked tovább tartott, mint másoknak, de Isten győzelmet adott. Az ördög szeretne elhallgattatni. Miért? Mert ha elmondod az embereknek, hogy mit tett érted Isten, akkor valaki más is megszabadul. A Bibliában azt olvassuk: „Így beszéljenek, akiket megváltott az Úr, akiket kiszabadított az ellenség kezéből.” (Zsoltárok 107:2 katolikus). Ezért a mai ige számodra ez: kiáltsd a háztetőkről!


Tölts időt kettesben Istennel!

május 24. csütörtök

„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11)

Csendesedjetek el

Isten bármikor, bárhol, bárki által tud szólni hozzád, eszedbe juttatva egy gondolatot (ld. 1Korinthus 2:16). De mivel a sokféle elfoglaltság elnyomhatja azt a gondolatot, azért mondja ezt: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” A csendben tisztábban hallhatod Isten hangját. Jézus sokszor példázatokban mondta el a népnek üzenetét, „… úgy, amint megérthették. Példázat nélkül nem is szólt hozzájuk, maguk között azonban tanítványainak megmagyarázott mindent” (Márk 4:33–34). Gail MacDonald írja High Call, High Privilege [Mennyei elhívás, nagy kiváltság] című könyvében: „Az ókori sivatagi atyák a következő fegyelmi szabályzatra kötelezték el magukat: csend, magány és belső béke. Csak elegendő ideig tartó hallgatás után tartották késznek magukat arra, hogy szóljanak… Manapság furcsa logikával azt gondoljuk, hogy a lelki erőforrás és a lelki megújulás abban található, ha folyton új hangokat keresünk, még több találkozón veszünk részt… félig átgondolt dolgokról véleményt cserélünk… Beleesünk abba a csapdába, hogy azt hisszük, akkor járunk Isten kedvében, ha rengeteg információt szerzünk be, ha rengeteg mindent zsúfolunk naptárunkba, kapcsolatainkba. A világtól való visszavonulás azt jelenti, hogy csendben vagyunk Isten előtt… ilyenkor olyan mennyei párbeszéd folyik, melyben többet hallgatunk, mint amennyit beszélünk. A csendhez pedig egyedüllét kell.” Amikor csendben vagyunk Isten előtt, lelki hallásunk megtanulja felismerni az ő hangját. Sylvia Gunter írja: „Értem, miért parancsolja Dávid a lelkének, hogy csendesedjen el… Csendben lenni nehéz… néhányunk számára csaknem lehetetlen. De rájöttem, hogy a lelkem és szellemem már régóta éhezik a nyugalomra, és most, hogy ízelítőt adtam a lelkemnek a csendből, nem fog megelégedni, ha napi rendszerességgel meg nem kapja azt.”


Hogyan történik a változás? (5)

május 23. szerda

„… és sántított csípőjére.” (1Mózes 32:32)

A Bibliában azt olvassuk Jákóbról: „Már sütött a nap, amikor átkelt Penúélnál, és sántított csípőjére.” Ahhoz, hogy felhívja Jákób figyelmét, Isten azon a ponton érintette meg őt, ahol erős volt. Amikor így kezdünk gondolkodni: „Ebben igazán jó vagyok, ezen a téren igazán erős vagyok” – Isten talán pont azt a részt érinti meg, hogy felhívja a figyelmünket. Jákóbot a sántítása egész életén át emlékeztette arra, hogy többé ne a saját erejében, hanem Isten erejében bízzon. Többé nem a saját erejéből élt, hanem Isten erejéből. Így lett sokkal erősebbé, mint volt. Gondolj bele, azelőtt minden alkalommal, amikor Jákób valami zűrbe keveredett, az első reakciója a menekülés volt. Ismerősen hangzik? Te is így szoktad csinálni? Végül Isten azt mondta: „Tudom, hogy oldjam meg ezt – sántítva nem fog tudni futni.” Élete hátralévő részében Jákóbnak meg kellett állnia, és szembe kellett néznie problémáival, nem a saját erejéből, hanem Isten erejével. Mi a helyzet veled? Mi az, amit legjobban szeretnél megváltoztatni életedben? Szeretnéd kérni hozzá Isten segítségét? Ő segíteni fog – az ő módszereivel. Fel fogja használni a kríziseket, az elkötelezettségedet, a bűnvallásodat és az együttműködésedet. Az a változás, amit Isten idéz elő, tartós lesz. Ha együttműködsz Istennel, nem kell azon aggódnod, hogy lesz-e elég akaraterőd vagy kitartásod; nyugodt lehetsz, ha egyedül benne bízol.


Hogyan történik a változás? (4)

május 22. kedd

„Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam.” (1Mózes 32:31)

győzelemhez együttműködés kell

A változáshoz együttműködés kell. Isten abban a pillanatban elkezdte megváltoztatni Jákóbot, amikor az elismerte, hogy kicsoda, és elkezdett együttműködni Isten tervével. Jákób az a helyet, ahol az angyallal küzdött, Penúélnak nevezte el, ami azt jelenti: „Isten arca”. Előbb vagy utóbb mindannyiunknak szembe kell néznünk Istennel, és ha ezt megtesszük, akkor tud Isten megváltoztatni. Isten lényegében ezt mondta Jákóbnak: „Most már rátérhetünk a dologra. Bízz bennem, és működj együtt velem! Előidézem a változást, amit szeretnél, és megáldalak.” Figyeld meg, Isten nem azt mondta: „Igyekezz minden akaraterődet felhasználva tökéletessé válni.” Ez nem működne, és Isten jól tudja ezt. Az akaraterő önmagában nem hoz tartós változást életünkbe, csak a külső tüneteket kezeli. Tartós változást csak a belső motiváció hoz, és Isten ezen dolgozik. Jákóbnak azt mondta: „Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel” (1Mózes 32:29). Jákób többé már nem lehetett ugyanaz. Ha átéljük a személyes találkozást az élő Istennel, az megváltoztat minket. Isten Jákóbot csalóból fejedelemmé változtatta. Látta a benne rejlő lehetőséget, túllátott a kemény és agyafúrt fickónak mutatkozó külsőn. Isten látta Jákób gyengeségeit, de belátott a felszín alá is: „Jákób, ez nem a te igazi valód, igazából te Izráel vagy – egy fejedelem.” Ugyanez igaz ránk is: „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róma 8:16–17). Pál szavaival: „Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára” (Filippi 1:6).


Hogyan történik a változás? (3)

május 21. hétfő

„Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákób.” (1Mózes 32:28)

Jákob

A változáshoz bűnvallás kell. Amikor Jákób megmondta a nevét, ami azt jelenti: csaló, azzal elismerte jellemhibáit. Ez fontos része annak a folyamatnak, mely által Isten megváltoztat minket, mert nem fogunk megváltozni addig, amíg őszintén szembe nem nézünk hibáinkkal, bűneinkkel, gyengeségeinkkel, tévedéseinkkel, és el nem ismerjük azokat. Ki kell mondanunk: „Uram, baj van. Nagy zűrben vagyok, és elismerem, hogy én okoztam azt magamnak.” Ekkor tud Isten munkához látni. Észrevetted már, milyen könnyű kifogásokat keresni? Szakértők vagyunk abban, hogy másokat hibáztassunk, és ilyeneket mondjunk: „Tudod, ez nem az én hibám. Ilyen környezetben nőttem fel – a szüleim tehetnek róla.” Vagy: „A főnököm az oka annak a helyzetnek, amiben a munkahelyemen vagyok.” Miért viselkedünk így, miért beszélünk így? Mert nehéz elismerni saját hibáinkat és kudarcainkat, és félelmetes lehet segítséget kérni. Miért kell megvallanunk vétkeinket Istennek? Hogy tudtára adjuk, mi történik? Nem, hiszen ő már úgyis tudja! Isten nem lepődik meg, amikor elmondjuk neki, hogy vétkeztünk, ő végig tudott a problémáinkról. Azért valljuk meg neki a bűneinket, mert azt akarja, hogy kimondjuk: „Igazad van, Istenem, bajban vagyok, elszúrtam.” Megalázó elismerni hibáinkat, de ha megtesszük, Isten erőt ad az ő erejéből, hogy segítsen jobbá válnunk. Akkor elkezdünk azzá az emberré formálódni, aki mindig is szerettünk volna lenni. Az igazság ez: Isten szeret úgy, ahogy vagy – de túlságosan szeret ahhoz, hogy meghagyjon olyannak, amilyen vagy.


Hogyan történik a változás? (2)

május 20. vasárnap

„Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” (1Mózes 32:27)

Nem bocsátalak el amíg meg nem áldasz.

A változáshoz elköteleződés kell. Amikor Jákób rájött, hogy az Úr angyalával küzd, azt mondta: „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” Ez kell hozzá: eltökéltség. Jákób eltökélt és kitartó volt; megvetette lábát, amíg el nem érte, amit akart. Neki sem tetszett jobban adott helyzete, mint neked az, amiben most te vagy. Frusztráló volt, és padlóra küldte őt. De eltökélte, hogy kitart, amíg Isten javára nem fordítja a dolgokat. Amikor Isten felhívja magára a figyelmünket egy krízis által, akkor nem mindig oldja meg azonnal a helyzetet, néha vár, hogy lássa, tényleg komolyan gondoljuk-e a dolgot. Annyira hozzá vagyunk szokva az azonnali megoldásokhoz: instant kávé, gyors leves, gyors internet hozzáférés, azonnali siker – hogy amikor nem kapunk rögtön választ imáinkra, vagy nem jön rögtön változás, azt mondjuk: „Felejtsd el, Uram!” Az igazság az, hogy nem egyik napról a másikra kerültél ebbe a zűrbe, és nem is egyik napról a másikra fogsz kijutni belőle. Néha Istennek rétegről rétegre kell lefejtenie rólunk gyengeségeinket. A szakértők azt mondják, hogy hat hétig kell minden nap ugyanazt a dolgot tennünk ahhoz, hogy szokássá váljon. Gondolj erre, amikor szokásoddá akarod tenni a mindennapi imádságot és bibliaolvasást, vagy újra akarod tanulni, hogyan szeresd házastársadat. Hat hét… negyvenkét nap… több mint ezer óra… és a Sátán folyamatosan támadni fog. Mit tehetsz hát? Tölts időt Istennel! „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40:31).


Hogyan történik a változás? (1)

május 19. szombat

„Mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.” (2Korinthus 3:18)

Fedetlen arccal

A változáshoz válság kell. Isten megváltoztatta Jákób nevét, ami csalót jelentett, Izráelre, ami azt jelenti: Isten hőse. Ezt a változást krízisen át érte el. Jákób kétségbeesett, amikor rádöbbent, hogy haza kell mennie, és szembe kell néznie bátyjával, Ézsauval, akit becsapott. Azon az éjszakán birokra kelt az Úr angyalával. A változás az életében nem jött gyorsan vagy könnyen, hiszen azt olvassuk, hogy egészen hajnalhasadtáig küzdött. Akkor Jákób felismerte, hogy Istennel birkózik, és ezt a harcot nem nyerheti meg. Isten ugyanígy neked is hagyja, hogy küszködj egy olyan helyzettel, amit nem tudsz megoldani, hogy ezáltal hívja fel magára figyelmedet. Olyan helyzetbe fog hozni, ahol el kell ismerned, hogy: „Nem tudom kezelni ezt a szituációt. Ez túl nagy nekem. Istenre van szükségem!” Ha most is ilyen helyzetben vagy, akkor az áttörés küszöbén állsz. Ha arra kéred Istent, hogy kényelmes helyzetet teremtsen abban a zűrzavarban, amiben vagy – felejtsd el, ez nem fog megtörténni! „Ahogy a sas kirebbenti fészkét… úgy vezette őt az Úr egymaga” (5Mózes 32:11–12 NKJV). Az anyamadár nem ad enni a fiókáinak, ezzel késztetve őket, hogy elhagyják a fészek biztonságát, és megtanuljanak repülni. El tudod képzelni, mit gondolhatnak a fiókák? „A saját anyám teszi ezt velem!” Isten is ezt teszi veled. Megengedi a krízist, hogy felkeltse a figyelmedet. Tudja, hogy nem fogsz változni, amíg a fájdalom, amit éppen átélsz, nagyobb nem lesz, mint a változástól való félelmed. Így formál Isten – aki a Lélek – egyre inkább hozzá hasonlóvá.


A lelki vezető jellemzői

május 18. péntek

„A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek.” (1Timóteus 5:17)

Ahhoz, hogy olyan lelki vezető légy, akit érdemes követni:

1) Elszámoltathatónak kell lenned. Szükséged van valakire, aki elég jól ismer ahhoz, hogy együtt imádkozzon veled, erősítsen sebezhető pontjaidon, és tanácsot adjon fontos döntésekben. A hatalom elszámoltathatóság nélkül katasztrófához vezet.

2) Helyes fontossági sorrendet kell felállítanod. A fontossági sorrend hajlamos felborulni. Túl sokak életében van nagy ára a sikernek: összetört család vagy tönkrement egészség. Miért? Mert engedjük, hogy fontossági sorrendünk felboruljon.

3) Következetesnek kell lenned az Istennel járásban. Dávid azt mondta: „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened” (Zsoltárok 119:11). A bűn ellen a legjobb védelem, ha minden nap állhatatosan Istennel járunk. Vigyázz, ha idődet Isten helyett olyan dolgokra fordítod, melyek nála fontosabbá váltak számodra! Figyeld meg, a zsoltáros azt mondta, hogy kincsként őrzi szívében Isten igéjét. Ez azt jelenti, hogy értékesnek tartja, és nem engedi, hogy bármi is fenyegesse azt. Szánj időt minden nap imádságra és bibliaolvasásra – és védd meg ezt az időt az életed árán is. Add Istennek az elmédet minden reggel, amikor még friss vagy. Lelkészként nem az az elsődleges hivatásod, hogy terveket dolgozz ki, hogy bizottsági ülést tarts, vagy költségvetést készíts, hanem az, hogy legeltesd a bárányokat (ld. János 21:15–16). Ha a szombat úgy ér, hogy az interneten keresgélsz prédikációkat, akkor sürgősen változtass valamin! A másodlagos feladatokat ruházd át másokra, és az elsődleges dolgok legyenek első helyen! „Válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába, mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett.” (ApCsel 6:3–4).

„Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg rendelkezéseidre!” (Zsoltárok 119: 11-12)


A panaszkodás nem segít

május 17. csütörtök

„Mindenben hálákat adjatok” (1Thesszalonika 5:18 Károli)

Ne adj helyet a keserűségnek

A Biblia lényegében egyetlen dolgot mond a panaszkodásról: ne tedd! „Ha neked is olyan problémáid lennének, mint nekem, te is panaszkodnál” – mondod. Ha így érzel, olvass tovább: „Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent” (Filippi 2:14). Miért?

1) Mert a panaszkodás általában csak ront a helyzeten. Így megy ez: van valamilyen problémád, panaszkodsz miatta, és nem jutsz sehová. Rosszul érzed magad, ezért még többet panaszkodsz, ezzel csak azt éred el, hogy feszültebb leszel, de megoldást nem találsz.

2) Mert a panaszkodás nem juttat el oda, ahová el kellene jutnod. Ahelyett, hogy átadnád a helyzetet Istennek, kétségbe vonod bölcsességét és gondoskodását. Több ezer izraelita halt meg a pusztában azért, mert ezt tették. Pál azt írja: „De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszítette őket a pusztító angyal. Mindez pedig példaképpen történt velük, és figyelmeztetésül íratott meg nekünk…” (1Korinthus 10:10–11). Ha nem veszed észre életedben az áldásokat, és csak a problémáiddal foglalkozol, elveszíted az örömödet.

3) Mert a panaszkodás stressz okozta betegségekhez vezet. „A nyugodt kedély élteti a testet…” (Példabeszédek 14:30 katolikus). Most őszintén: hány nyugodt kedélyű panaszkodót ismersz? Panaszkodás helyett kezdd el számba venni áldásaidat! Barbara Johnson írónő példáját használhatjuk hozzáállásunk ellenőrzésére: „Egy kézzel írt hirdetés volt a telefonpóznára szögezve: »ELVESZETT… három lábú kutya, fél szemére vak, az egyik füle hiányzik, nemrég kasztrálták… Szerencsés névre hallgat.«” Isten megváltott gyermekeként nem a szerencsére kell számítanod, te áldott vagy! Így a mai üzenet számodra ez: „Mindenben [nem feltétlenül mindenért, de mindenben] hálákat adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1Thesszalonika 5:18 NKJV).


Hogyan őrizhetjük meg a békességet?

május 16. szerda

„Törekedj békességre, és kövesd azt!” (Zsoltárok 34:15)

Törekedjetek a békességre...

Megőrizheted lelki nyugalmadat, bárhová mégy és bármit teszel. Azt kérded, hogyan? A Biblia azt mondja: „Törekedj békességre, és kövesd azt!” Ahhoz, hogy nyugodt életet élhessünk, először fel kell ismernünk, mi rabolja el a békességünket. A Sátán sokszor ugyanazt a taktikát használja mindenkinél, de mindegyikünknek van valami egyedi problémája. Például valakit zavar az, ha két-három dolgot kell egyszerre csinálnia, míg másokat kifejezetten energiával tölt fel, ha több dologgal foglalkoznak egyszerre. Különbözők vagyunk, meg kell ismernünk önmagunkat. A Sátán alaposan tanulmányoz minket, és tudja, mikor melyik gombot nyomja meg. Egy bibliatanító ezt írja: „Sokkal jobban elviselem a dolgokat, amikor nem vagyok fáradt… ezért a Sátán vár a támadással, amíg kimerülök. A békességre törekedve megtanultam, amit a Sátán már tudott rólam, most vigyázok arra, hogy ne fárasszam ki magam túlságosan, mert tudom, hogy azzal ajtót nyitnék neki. Gyakorlatilag lehetetlen nyugodt életet élni, ha nem tanulmányozod önmagadat, és nem tudod, hogy a saját életedben mik a »békerablók«. Írj listát mindarról, ami felzaklat. Kérdezd meg magadtól, hogy mi okozta a problémát, és írd le a választ. Légy őszinte magaddal, különben sohasem szabadulsz meg.” Az élet viharaiban Isten békessége lehet a horgonyunk. De ez nem pottyan az ölünkbe, nekünk is meg kell tennünk a magunk részét. Keresnünk kell a békességet, törekednünk kell rá, és követnünk kell azt. Ezért, ha ma elveszítetted a békességedet – indulj, keresd meg, és szerezd vissza!


Ma beszélj valakinek a hitedről!

május 15. kedd

„Egy samáriai asszony jött vizet meríteni.” (János 4:7)

 Jézus és a szamáriai asszony

Egy napon Jézus találkozott egy asszonnyal, aki a kúthoz jött vizet meríteni. Öt tönkrement házasság után ez az asszony a férfiak felé nulla bizalommal volt – az önértékelése pedig nulla alatt, mínuszban volt! De miután találkozott Krisztussal, gyökeresen megváltozva ment el a kúttól. Három fontos dolgot tanulhatunk meg történetéből a hitünkről való tanúságtételt illetően:

1) Jézus mindenkiben a legjobbat látja. „A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: Ez bűnösöket fogad magához” (Lukács15:2). A samáriai asszonnyal kapcsolatban talán igazuk is volt. Ez a nő öt váláson volt túl, és az egész város a szájára vette, mert most egy újabb férfival élt együtt. Mégis ő volt az első, akinek Jézus megmondta magáról, hogy ő a Messiás. Miért nem mutatkozott be így, amikor elhívta tanítványait? Vagy amikor első csodáját tette? Vagy amikor Nikodémussal beszélgetett? Mert Jézus nem a múltad vagy a származásod alapján ítél, hanem a benned rejlő lehetőség alapján.

2) Jézus megváltoztat – aztán felhasznál arra, hogy másokat is megváltoztasson. Ez az asszony mondta el először az evangéliumot Samáriában, és „a samáriaiak közül sokan hittek benne [Jézusban] az asszony szava miatt” (János 4:39). Összetörtségünket Isten használni tudja arra, hogy másokat meggyógyítson.

3) Jézusnak nincs szüksége arra, hogy magyarázkodj vele kapcsolatban másoknak, csak mutasd be! Ő magáért beszél. A Bibliában azt olvassuk: „Az ő szavának sokkal többen hittek, az asszonynak pedig meg is mondták: Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.” (János 4:41–42). Ma beszélj a hitedről valakinek!


Kövesd a használati utasítást! 

május 14. hétfő

„Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van.” (Zsidók 10:35)

Ne veszitsétek el tehát bizalmatokat

Mennyi ideig kell imádkozni valamiért, és hinni, hogy Isten válaszolni fog? Amíg ő mást nem mond. Másként fogalmazva: kövesd a használati utasítást! „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:35–36). Isten ígéretei közül soknak meghatározott menetrendje van, ezért hosszú távú hitre van szükség ahhoz, hogy elnyerhesd őket. Az állhatatosság szó egy futót vetít elénk, aki eltökélte, hogy beér a célba. Azt mondod, nem vagy biztos abban, hogy mi Isten akarata? Akaratát Igéjében jelenti ki, ezért abban kell hinned, és azt kell kimondanod a helyzetedre. Ha mást állítasz, azzal ellentmondasz Istennek. Ábrahám ráállt Isten ígéretére, és elhitte, hogy sok nép atyja lesz, amikor ezt még a legapróbb bizonyíték sem támasztotta alá. Húsz éven át nézett fel úgy az éjszakai égboltra, hogy hitte: „Uram, te azt mondtad, hogy annyi gyermekem lesz, ahány csillag az égen. Nem tudom, hogy fogod ezt véghezvinni, mikor én csaknem százéves vagyok, a feleségem, Sára pedig kilencven. De ennek ellenére hiszek neked.” Ha így imádkozol, azt kockáztatod, hogy mások bolondnak néznek. De ahhoz, hogy valami csodálatosat átéljünk, néha nevetségesnek kell tűnnünk, mint amikor Jézus azt mondta a szolgáknak, hogy a vizesedényekből töltsék fel a boroskancsókat, vagy mint amikor sarat kent egy vak ember szemére. A kánai menyegző vendégei mégis a legjobb bort itták, és a vak ember látóként ment haza. Miért? Mert engedelmeskedtek Jézus szavának. Ezért a mai ige számodra ez: kövesd a használati utasítást!


Az igazság a házasságról (3)

május 13. vasárnap

„Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38)

A házasság olyan, mint egy üres kosár: azt veheted ki belőle, amit beletettél.

A kosár. Egy hölgy semmit sem dobott a templomi perselybe. Hazafelé aztán arról panaszkodott, milyen gyenge volt a prédikáció, mire a kisfia megjegyezte: „Ez is bizonyítja, hogy ki milyen mértékkel mér, olyannal kap.” A házasság olyan, mint egy üres kosár: azt veheted ki belőle, amit beletettél. Vannak, akik azt hiszik, hogy a házasság kosarát úgy kapják, hogy az tele van romantikával és szexuális élvezettel, ráadásul mindez olyan módon tálalva, amilyenhez hozzá vannak szokva. Azt hiszik, hogy egy kifogyhatatlan forrásból mindent kivehetnek, amit csak akarnak, és azonnali, kevés erőfeszítést igénylő kielégülés garantált! Aztán egy napon, amikor a kosárba nyúlnak, kiderül, hogy az üres. Döbbenten, csalódottan, haragosan, kétségbeesetten és reménytelenül megállapítják, hogy a társuk cserben hagyta, átverte vagy elhagyta őket. Mi másért lenne üres a kosár? Akkor aztán elindulnak új kosarat keresni. Valójában a te felelősséged, hogy minden nap tegyél a kosárba eleget ahhoz, hogy garantáltan legyen belőle mit kivenni egy jó kapcsolathoz. Jézus azt mondta: „amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” Mit szeretnél találni a kosárban, és mennyit? Tegyél bele eleget ahhoz, hogy azt a mennyiséget eredményezze. J. Allan Petersen mondta: „A házasságban nincs szerelem, a szerelem az emberekben van, és ők teszik azt bele a házasságba. A házasságban nincs romantika, azt az embereknek kell beletölteni. A házaspárnak ki kell alakítania az adakozás, szeretet, szolgálat, dicséret szokását, hogy kosaruk mindig tele legyen.”


Az igazság a házasságról (2)

május 12. szombat

„Ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.” (Énekek éneke 8:7)

„Ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.” (Énekek éneke 8:7)

Tökéletes Úr és Tökéletes Asszony: Sokan, akik kiválóan teljesítenek hivatásukban, kínosan érzik magukat társaságban. Ez segítette elő az internetes társkeresés 21. századi jelenségének gyors elterjedését. Manapság a nyugati világban öt házasságból kettő így kezdődik. Általánosságban szólva a társkereső oldalak kialakítják az emberek profilját koruk, kinézetük, értékrendjük, ízlésük, törekvéseik és érdeklődési körük alapján, és segítenek nekik találkozni. Nos, tudod mit? A válási arány éppen olyan magas az internet segítségével összeismerkedett párok között, mint azoknál, akik hagyományos módon találkoztak. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a szerelmet nem lehet megvásárolni, nem árulják a piacon. „Ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.” Amikor a szappanbuborék kipukkan, három dolog történik:

1) Sírunk, manipulálni próbáljuk a másikat, vagy nyomást igyekszünk gyakorolni rá. Amikor ez nem működik, őt hibáztatjuk, hogy megváltozott, és tönkreteszi az életünket. „Nem az, akinek hittem.” Lehet, hogy nem az, akinek hitted, de az, akivel összeházasodtál, és – néhány kivételtől eltekintve – nem egyedül ő a hibás.

2) Megállapítjuk, hogy Tökéletes Úr vagy Tökéletes Asszony valójában Rossz Úr vagy Rossz Asszony. Ezért elkezdünk keresni valaki mást, aki megfelel, vagy teljesen lemondunk az ellenkező nemről, mert csalárdnak, hűtlennek és csapodárnak tartjuk.

3) Megértjük, hogy a tartós boldogságot csak egyetlen személyben találhatjuk meg: Istenben. Ezért elhatározzuk, hogy ahelyett, hogy a megfelelő személyt keresnénk, mi magunk válunk megfelelő személlyé – azzá, akinek Isten teremtett, aki nagylelkűen engedi a másiknak, hogy valódi, korlátozott, változékony emberi lény legyen. Így boldogságunkat Istentől várjuk.

 

Az igazság a házasságról (1)

május 11. péntek

„Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (János 8:32)

A „tökéletes házasság” elképzelése félrevezető és kiábrándító, emiatt akarunk lelépni, amikor a képzelet összeütközésbe kerül a valósággal. Márpedig ez az összeütközés mindig bekövetkezik. Csak akkor találunk tartós boldogságot a házasságban, ha elfogadjuk az igazságot a gyenge, esendő, frusztráló emberekről – amilyenek mi is vagyunk. Ezért a következő néhány napban vizsgáljuk meg a legelterjedtebb tévhiteket a házassággal kapcsolatban.

A szerelemvírus. Azt képzeljük, hogy ha a megfelelő időben, a megfelelő helyen vagyunk a megfelelő személlyel, akkor egyszerűen „elkapjuk” a szerelmet, és elindulunk egy életen át tartó boldogságba. A gond csak az, hogy amikor kimerülünk a gyermekeinkről való gondoskodás, a munka és a törlesztőrészletek miatt, a szerelemvírus eltűnik. A mindennapok darálójában, a mosogatnivaló, a pelenkák és a robotmunka között valamit fel kell adni. Így a romantika távozik a színpadról, és a realitás veszi át a helyét. Ám mivel a romantikát összetévesztjük az igazi szeretettel, tévesen azt gondoljuk, hogy a szerelem elköltözött, és nekünk követnünk kell. Valójában azonban a szerelem nem hal meg, amikor a romantika fejet hajt a valóság előtt. Ha két ember, aki szerelembe esett, kész egymás mellé állni szeretetben az élet kihívásai közepette is, a romantika újból virágzásnak indul, erősebb és ellenállóbb lesz, mint valaha. Lehet, hogy a romantikus szerelem hoz össze minket, de az önzetlen szeretet tart együtt. A Biblia azt mondja: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13:4–8).

Idézet a szeretethimnuszból


Változtass a gondolkodásmódodon, változtass az életeden!

május 10. csütörtök

„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával.” (Róma 12:2)

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával. Róma 12:2,

Néha megpróbálunk kifogásokat keresni negativitásunkra azt mondva: „Ez csak egy kósza gondolat volt, nem jelent semmit!” Dehogynem! Ha hagyjuk, hogy egy rossz gondolat járjon a fejünkben, akkor az gyökeret ereszt, megnő, és az lesz, amit a Biblia így nevez: „erődítmény” (ld. 2Korinthus 10:4). Amikor egy gondolat ilyen erőssé válik, elkezdi irányítani a szemléletmódunkat, viselkedésünket, tetteinket. Ezért mondja a Biblia: „változzatok meg értelmetek megújulásával” (Róma 12:2). Ne feledd, oda megyünk, ahová gondolataink vezetnek! Mindannyian szembesülünk kihívásokkal és nehézségekkel az életben. Talán megengeded magadnak, hogy ilyeneket gondolj: „nem bírok már többet elviselni”, vagy: „ha még valami történik, nekem végem”, vagy „ha nem változnak meg gyorsan a dolgok, én feladom.” Az ilyen gondolatok előkészítik a bukást, mielőtt még egyáltalán szembetalálkoznál a problémával. Az efféle „végem van”, „feladom” gondolkodásmódban nincs semmi erőt adó, győzelmes, küzdelemre képessé tevő. Ezek vesztes hozzáállások, nem győzelmet hozók. Inkább így kellene gondolkodnod: „Ha nagy a támadás, az utána következő áldás még nagyobb lesz.” Vagy így: „Ha a Sátán ilyen elszántan támad, akkor Isten biztosan valami jót tartogat számomra!” Légy olyan ember, aki lelkileg, érzelmileg és értelmileg felkészült mindenféle kihívásra, ami útjába kerülhet, ne engedj a csüggedésnek, ne hagyd, hogy könnyedén legyőzzenek. Ezt úgy tudod elérni, ha megújítod értelmedet Isten Igéjével.


Alázd meg magad!

május 9. szerda

„Föltekintettem az égre, és értelmem visszatért.” (Dániel 4:31)

Isten mindig szeretettel viszonyul az alázatos szívhez, míg a gőgös szívet mindig elutasítja. Egyik pillanatban Nebukadneccar király még büszkén dicsekedett azzal, hogy ő építette fel a világ legfejlettebb civilizációját – a másik pillanatban elveszítette értelmét, négykézláb mászott, és füvet evett, mint az állatok. De amikor megbánta kevélységét, Isten visszaadta neki trónját. Ő pedig így szólt: „Én, Nebukadneccar, föltekintettem az égre, és értelmem visszatért… Most azért én, Nebukadneccar, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt, mert minden tette helyes, eljárása igazságos, és meg tudja alázni azokat, akik kevélyen élnek.” (Dániel 4:31,34). Elég nagy baj, ha elbukunk; de sokkal nagyobb baj, ha nem kiáltunk segítségért, amikor elbuktunk, vagy nem vagyunk hajlandók megbánni bűneinket. Ez rosszabb, mint maga a bukás. Talán szégyelled magad, és nem akarod, hogy bárki is megtudja, hogy elbuktál. Annyira fontos, hogy mit tartanak rólad, hogy kész vagy megmaradni ebben a szánalmas állapotban? Ámítod magad, és nem vagy hajlandó elismerni, hogy Istenre van szükséged? Ne légy már ennyire büszke! Hiszen pont a büszkeséged okozta a bukásodat! A büszkeség veszélyes, mert arra kényszerít, hogy szükségtelenül ebben a tehetetlen állapotban maradj napokig – néha akár évekig. Az igazság az, hogy ha hamarabb segítséget kértél volna, akkor már rég talpra tudtál volna állni, és tovább tudtál volna lépni az életben. A jó hír azonban az, hogy nincs túl késő bűnbánatot tartani, és elismerni, hogy Istenre van szükséged. Amikor Nebukadneccar ezt megtette, visszatért értelme, és visszakapta királyságát. Ugyanez megtörténhet veled is.


Tedd félre a mérőpálcát!

május 8. kedd

„Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?” (Zsoltárok 130:3)

Teljesítményorientált társadalomban élünk, ahol az iskolában, a sportban és a munkahelyen is az elért eredményeket jutalmazzák. Isten azonban nem így gondolkodik. Az ő gondolatai és útjai messze felülmúlják a mieinket (ld. Ézsaiás 55:8–9). Őt nem hatják meg az üres szertartások, ő engedelmességet vár. „Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” (1Sámuel 15:22). Az érzések és érzelmek nagy erővel bírnak, de ritkán tárgyilagosak. Ha azt, hogy mennyit érsz keresztyénként, gyarló emberi teljesítményedre alapozod, az ellenség máris megnyerte a csatát. A Sátán neve az, hogy „testvéreink vádlója” (Jelenések 12:10), ő akarja, hogy listát vezess kudarcaidról és tévedéseidről. Így kínozhat azzal, hogy emlékeztet azokra az időkre, amikor elragadott az indulat, amikor kritizáltál valakit, amikor nem szólaltál fel az igazság érdekében, vagy nem tisztáztál egy félreértést, mert így jobb színben tűntél fel. Dávid azt mondta, hogy ha Isten számon tartaná a bűnöket, akkor ugyan ki állhatna meg előtte? Még a legfegyelmezettebb hívő életében is vannak olyan területek, ahol valamivel küszködik, vagy éppen elbukott. Ezért van szükségünk Isten kegyelmére és bocsánatára a hét minden napján, a nap 24 órájában. Tudja, hogy gyengék vagyunk, „hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk” (Zsoltárok 103:14), ezért nem lepődik meg azon, hogy legjobb szándékunk ellenére is kudarcot vallunk. Reimar Schultze mondta: „Isten nem a teljesítményünk alapján mér minket, hanem a Jézus iránti szeretetünk alapján. Sőt, Isten országában a Jézus iránti szeretetünk számít teljesítménynek. Minden egyéb másodlagos. Mesterünk azt szeretné, ha arra vágynánk, hogy vele legyünk, a közelében maradjunk, kapcsolatban legyünk vele.” Tedd hát félre a mérőpálcát, és örülj, hogy Isten nem a te teljesítményed alapján osztályoz, hanem az alapján, amit Krisztus elvégzett.


Isten helyre tud állítani

május 7. hétfő

„Olyanok vagytok a kezemben… mint az agyag a fazekas kezében.” (Jeremiás 18:6)

Jeremiás próféta azt írja: „Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen a korongon dolgozott. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta. Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje: Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? – így szól az Úr. Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.” (Jeremiás 18:3–6). Három fontos tanulság van ebben a történetben:

1) Amíg formálható vagy, és együttműködsz Istennel, ő nem fog eldobni. Inkább valami olyanná alakít, amit használni tud.

2) Míg mások lenyomnak, Isten felemel. A fazekas nem nyomja le a korongon forgó agyagot, hanem folyamatosan felfelé húzza, így formálja azt. Isten is ezt teszi veled. Dávid azt mondta: „Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.” (Zsoltárok 40:3).

3) Figyeld meg, kinek a lába forgatja a korongot. Ha tehetné, a Sátán már régen ledobott volna a korongról – de ezt nem teheti meg. Nézz csak le, és meglátod, kinek a lába forgatja a korongot: a Fazekasé! Semmi sem választhat el Isten szeretetétől (ld. Róma 8:39). A mai üzenet számodra ez: „olyanok vagytok a kezemben, mint az agyag a fazekas kezében.”


Imádkozó édesanya

május 6. vasárnap

„Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte, és szívében forgatta.” (Lukács 2:19)

Max Lucado írja: „Vannak dolgok, amire csak egy édesanya képes… például egyik kézzel behintőporozni a baba popsiját, miközben a másik kézzel a telefont tartja… Egész napot orrtörölgetéssel, zoknimosással, csekkbefizetéssel tölteni – és mégis komolyan gondolni, amikor hálát ad Istennek gyermekeiért. Vannak dolgok, amiket csak egy édesanya tud megjavítani… például a konyhaszekrény ajtaját, amit a férje nem tudott megcsinálni, és meggyógyítani a férj sebzett egóját, amikor rájön, hogy a felesége csinálta meg. Csak egy anya tud helyrehozni elszakadt cipőfűzőket… összetört szíveket… és a kedveseddel való szakítást. Vannak dolgok, amiket csak egy édesanya tud… például, hogy mennyi időbe telik elérni a zongoraóráról a fociedzésre… hogy hány pizzát kell rendelni, ha a barátok itt alszanak… hogy hány nap van még hátra a félévből. Mi többiek csak tűnődünk rajta… »Anya, milyen volt, amikor a csecsemősírás először betöltötte a szobát? Milyen volt, amikor először vitted iskolába, puszit nyomtál az arcára, és integettél, amikor bement – a háromkerekűje pedig ott maradt az udvaron mozdulatlanul és némán? Hogy érezted magad? Sírtál? Mosolyogtál? Olyan voltál, mint Mária, aki csendben őrizte mindezeket kincsként a szívében?«” A gyermekét szerető és gyermekéért imádkozó anya olyan erő, amit számításba kell venni. Egyszer egy lelkész megállt egy ház előtt, és az édesanyával akart beszélni, ám az asszony kisfia azt mondta neki: „Most nem beszélhet vele, éppen imádkozik.” Ugyanis Susanna Wesley minden nap egy órát töltött azzal, hogy egyenként mind a tizenhét gyermekéért imádkozzon. Végül közülük kettő, John és Charles Isten szolgálatába állt, és elindították azt az ébredést Nagy-Britanniában és Amerikában, ami létrehozta a Metodista Egyházat. Ilyen hatása van egy imádkozó édesanyának.


Tartozol ezzel a gyermekednek (3)

május 5. szombat

„Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.” (Példabeszédek 29:17)

A harmadik dolog, amivel tartozol gyermekednek: a helyreigazítás. Sok szülő elköveti azt a hibát, hogy mindig megfeddi a gyermekét, ha valamiben hibázott, ahelyett, hogy emellett arra is rászánná az időt, hogy elmondja, hogyan hozhatja helyre a dolgot, hogyan maradhat a helyes úton. A biblikus intésben a feddés és a helyreigazítás egyaránt jelen van. A Biblián kívüli első számú boldogmondás szülők számára: „Boldogok a kiegyensúlyozottak.” Ha folyton megrendszabályozod gyermekeidet, de soha nem játszol velük, akkor nem vagy egyensúlyban. Figyeld meg, mit írt Salamon: „Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.” A fegyelmezésben benne van a büntetés, a feddés, a helyes útra visszatérítés. Sose feledd, hogy a fegyelmezés olyan, mint egy kétélű kard. Nemcsak arra jó, hogy megdorgáld a gyermeket, ha rosszat tesz, hanem arra is, hogy a helyes útra irányítsd. A pozitív megerősítéssel jobb eredményt érsz el, mint a negatív megjegyzésekkel. Értsd meg ezt: nem az a dolgod, hogy a gyermekedet boldoggá tedd, az a dolgod, hogy érett személyiséggé neveld. Ha ezt teszed, a boldogsága garantált! Hagyj fel azzal, hogy elnyerd gyermeked szemében a népszerűségi versenyt. Gyermekeid mindig szeretni fognak, de lesznek olyan idők, amikor cseppet sem fognak kedvelni! Ez ne csüggesszen el. Ez is el fog múlni. Csak továbbra is add nekik megfelelő dózisban a gondoskodás és fegyelmezés keverékét, és végül újra kedvelni fognak. Ami még fontosabb, amikor majd felnőnek, házasságot kötnek, és gyermekeik lesznek, lesz előttük követendő példa és terv a sikerhez.


Tartozol ezzel a gyermekednek (2)

május 4. péntek

„A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.” (Példabeszédek 22:15)

Ha szereted a gyermekedet, megtanítod neki, hogy az élet szabályokra épül.

A második dolog, amivel tartozol gyermekednek: az útmutatás. A Biblia azt mondja: „A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.” Nos, itt nem arról van szó, amikor gyermeked játszik, vagy esetleg hibát követ el – ez természetes velejárója a tanulás folyamatának gyermekkorban. A Biblia itt az „ostobaság” szót használja, aminek többféle jelentése van, például: érettség hiánya, bölcsesség hiánya, hajlam a szabályok áthágására. Ha szereted a gyermekedet, megtanítod, hogy az élet szabályokra épül – ha betartjuk azokat, sikert érünk el, ha nem tartjuk be, azt megszenvedjük. Például, ha gyermekedet gyorshajtáson kapják, a rendőr nem fogja engedni, hogy megússza. Vagy ha nem fizeti a jelzáloghitel törlesztését, akkor a bank ki fogja lakoltatni. A Biblia azt mondja, hogy a tévhiteket ki kell űznünk gyermekünk szívéből. Ahogy az autónak is azért van kormánya, hogy a helyes irányban tudjuk tartani, és ne engedjük lesodródni az útról, úgy a gyermekünknek is szüksége van helyreigazításra. Salamon azt mondja: „a bot és a fenyítés bölccsé tesz, de a kényeztetett gyermek szégyent hoz anyjára” (Példabeszédek 29:15). Mit jelent ez? Ha hagyják, hogy egy gyermek a saját feje után menjen, akkor meghagyják abban az állapotban, amelyben született. Márpedig ennek az állapotnak a neve: „ostobaság”. Éppen ezért a gyermeket meg kell tanítani arra, hogy tisztelje a tekintélyt, és tartsa be a szabályokat; meg kell tanulnia, hogy tetteinek következményei vannak. Tartozol azzal gyermekednek, hogy ezt elmagyarázd neki.


Tartozol ezzel a gyermekednek (1)

május 3. csütörtök

„Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.” (Példabeszédek 13:24)

Szülőként három dologgal tartozol gyermekednek. Az első a szeretet. A Biblia azt mondja, hogy ha szereted gyermekeidet, akkor fegyelmezed őket. Méghozzá szeretettel, nem haraggal. Ne dőlj be annak a gondolkodásmódnak, hogy a jó szülő nem fegyelmezi a gyermekét, mert „túlságosan is szereti ahhoz, hogy fegyelmezze.” Az igazság az, hogy ha nem fegyelmezed a gyermekeidet, az nem azért van, mert őket túlságosan szereted, hanem azért, mert magadat túlságosan szereted. Egy Gallup közvéleménykutatásból kiderült, hogy az érettségizők 90%-a azt kívánja, bárcsak szüleik és tanáraik szerették volna őket eléggé ahhoz, hogy jobban fegyelmezzék őket, és többet várjanak el tőlük. Olyanok vagyunk, mint a víz, a legkisebb ellenállás útját követjük. Sokkal könnyebb elsiklani dolgok felett, kerülni a konfrontációt, homokba dugni a fejünket, és remélni, hogy a dolgok majd maguktól rendbe jönnek, mint elszenvedni egy szeretett gyermek fegyelmezésének fájdalmát. Komolyan beszélek, a Biblia azt mondja: „akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel” (Példabeszédek 3:12). Szívd magadba, és engedd leülepedni ezt! A legjobb és legbölcsebb apa Isten. Ő nem csupán szeret, ő maga a szeretet. Mégis azt olvassuk itt, hogy Isten fegyelmez, megdorgál. Minden szülő, aki nem hajlandó fegyelmezni a gyermekét, azt mondja ezzel, hogy jobb szülőnek tartja magát Istennél. A szeretet mindig a másik ember javát keresi – és vannak helyzetek, amikor a szeretet megköveteli, hogy fegyelmezzünk és neveljünk.


Lelki nyugalom

május 2. szerda

„Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.” (Ézsaiás 26:3)

Kiben bízunk, hogy megoldja problémáinkat, Istenben vagy magunkban? Mielőtt válaszolnál, olvasd el ezt: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik… Az igaz ember ösvénye egyenes, te egyengeted az igaz ember útját.” (Ézsaiás 26:3,7). Milyen nagyszerű ígéret! Ha szeretnél belső békét és lelki nyugalmat, élj e szerint az alapelv szerint: „Tedd meg a tőled telhető legtöbbet, a többit pedig bízd Istenre.” Néhányan azzal a felfogással nőttünk fel, hogy nem helyes jól érezni magunkat, amikor problémáink vannak. Arra neveltek minket, hogy ha úgy gondoljuk, már semmi mást nem tehetünk, akkor legalább aggódjunk és érezzük magunkat nyomorúságosan. Pál viszont így fogalmaz: „azt halljam rólatok, hogy… semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség jele lesz: mégpedig Istentől.” (Filippi 1:27–28). A Sátán nem tudja, mihez kezdjen, ha nem tud minket felzaklatni; ha megőrizzük a nyugalmunkat, akkor a legnagyobb fegyverét ütöttük ki a kezéből. Ha teljesen Istenben bízunk, akkor nem vagyunk többé kiszolgáltatva a körülmények kénye kedvének, más embereknek, saját érzelmeinknek vagy korlátainknak. Paul Harvey műsorvezető egyszer megjegyezte: „Az ilyen időkben hasznos emlékezni arra, hogy mindig voltak ilyen idők!” A kérdés nem az, hogy be fog-e következni valamilyen baj, hanem az: hogyan kezeljük azt? A Biblia azt mondja: „mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba” (Zsidók 4:3). Amikor a dolgok rosszra fordulnak, ne fordulj velük te is! Kövesd Isten útmutatását, állj rá Igéjére, nyugodj meg, pihenj meg benne, és bízz abban, hogy ő cselekszik az érdekedben.


Tégy meg mindent a megoldás érdekében!

május 1. kedd „Menj el, békülj ki előbb testvéreddel… Békülj meg ellenfeleddel idejében…” (Máté 5:24–25)

Nem ismerik vagy nem fogadják el a tehetségedet? Rendelkezel egy bizonyos adottsággal, de úgy tűnik, Isten nem áldja meg azt sikerrel? A titok nyitja talán ez: „Amikor tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat! Békülj meg ellenfeleddel idejében…” (Máté 5:23–25). Ne engedd, hogy sértett egód vezessen, Isten Igéjét kövesd! Azt kérded, mi van akkor, ha az az ember, akivel gondod volt, már nem él, de még mindig felkavar a dolog? Olvasd el a következő két igehelyet:

1) „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” (Jakab 5:16).

2) „Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak” (János 20:23). Mondd el az érzéseidet egy megbízható személynek. Imádkozz vele, nyíltan megvallva a rosszat, amit tettél, és a bűntudatot, amit érzel. Az imádság és egy támogató barát jelenléte megadhatja azt a lelki nyugalmat, amire vágysz. Dávid meggyilkoltatta Úriást, szeretőjének a férjét; később a bűntudat annyira elborította, hogy Isten bocsánatáért könyörgött. De Úriás már nem hallgathatta meg bocsánatkérését, már csaknem egy éve halott volt. Ezért Dávid Nátán prófétának öntötte ki a szívét: „Vétkeztem az Úr ellen! Nátán így felelt Dávidnak: Az Úr is elengedte vétkedet, nem halsz meg.” (2Sámuel 12:13). Kövesd Dávid példáját – aztán hagyd magad mögött a dolgot, és lépj tovább!


 

Meg tudsz változni

április 30. hétfő

„Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben.” (Efezus 4:22–23)

A mentalitásunk olyan megszokott gondolkodásminta, ami automatikusan egy bizonyos módon működik. Ez azt jelenti, hogy boldogtalanságra állítod be magad, ha ugyanazokra az emberekre és körülményekre mindig ugyanolyan módon reagálsz, de közben más eredményt vársz. Talán azt mondod: „Azt hittem ennyi év után megváltozik… Bármennyire is próbálkozom, a családom egyszerűen nem értékel… Hogy lehet, hogy csak én teszek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy kapcsolatban maradjunk?” Könnyű másokat hibáztatni a problémáinkért: „Látod, mit csinál? Látod, milyen sokáig vártam! Miért nem hív már?” Azt hisszük, az a megoldás, ha elérjük, hogy a másik ember azt tegye, amit mi akarunk, de ez a gondolkodásmód ellenünk dolgozik, mert a másik személynek adja át az irányítást. A boldogságodat nem más emberek határozzák meg, bármennyire is meggyőzted erről magad. Egy tapasztalt lelkigondozó írja: „Ha nem akarod újra ugyanazokat az eredményeket… próbálj másik gombot megnyomni. Vizsgáld meg a kapcsolatotokat! Van olyan helyzet, ami minden erőfeszítésed ellenére csak romlik? Arra vársz, hogy valami megváltozzon ahelyett, hogy te tennél valamit másként? Hagyj fel azzal, hogy mindig ugyanazt a gombot nyomod, és kérj Istentől tisztánlátást, hogy őszintén meg tudd ítélni a helyzetet, hogy bölcsen és felelősségteljesen tudj cselekedni.” Nem vagy a körülmények áldozata, nem kell csapdába ragadva élned, vagy folyton ugyanazokat a köröket rónod. Pál azt mondja: „Vessétek le a régi élet szerint való óembert… újuljatok meg lelketekben és elmétekben.” A mai ige számodra ez: meg tudsz változni!


A bizalomhoz igazmondás kell

április 29. vasárnap

„Ne hazudjatok egymásnak.” (Kolossé 3:9)

A megcsalás lerombolja a bizalmat és a tiszteletet egy kapcsolatban. Egyetlen hazugság vagy hűtlenség olyan sebet okozhat, melynek gyógyulásához évek kellenek, sőt, vannak sebek, melyek sohasem gyógyulnak be. Az, aki titkol valamit, lényegében önző, csak a saját érdekeit védi, nem sokat törődik a másik érzéseivel. Nincs lélektelenebb dolog az üres szavaknál és hazug közhelyeknél, melyek nem hordoznak valódi jelentést. Vannak emberek, akik szexuális kapcsolatra kényszerítik a másikat azt állítva, hogy szeretik őt. Ezen a szinten az elcsábítás érzelmi megerőszakolás! Rettenetes érzés az, ha valaki kihasznál. A megcsaló talán folyamatosan azt ígéri, hogy el fogja hagyni házastársát, és az áldozat ebbe a reménybe kapaszkodik. De úgy tűnik, ez sohasem valósul meg. A csaló mindenféle kifogást talál, hogy a másikat kihasználhassa. Az áldozat – sebezhetősége miatt – vakon követi őt, míg a kapcsolat odáig nem jut, hogy az áldozat csapdába esve érzi magát. Bűnösként talán találsz kifogást az efféle viselkedésre, de ezt nem teheted meg Isten megváltott gyermekeként. „Ne hazudjatok egymásnak!” (Kolossé 3:9). Ha valaki megajándékoz a bizalmával, azzal egy felbecsülhetetlen értékű ajándékot kapsz, ne élj vissza vele! Ha pedig elárulták bizalmadat, szembesítsd ezzel az illetőt. Bármennyire szereted is azt az embert, lépj vissza addig, amíg a megbánás és a jóvátételre való készség egyértelmű jeleit nem mutatja. És ne add fel a reményt! Néha jó emberek is hoznak rossz döntéseket. Helyre lehet állítani a megingott bizalmat, ha megdolgoztok érte, és Isten segítségét kéritek. Sőt, akár még jobbá is válhat kapcsolatotok, mint amilyen azelőtt volt.


Harag

április 19. csütörtök

„Nem tudják, mit cselekszenek!” (Lukács 23:34)

Max Lucado írja: „Apró cseppel kezdődik… Valaki elfoglalja a parkolóhelyedet, valaki eléd vág az úton, a pincérnő túl lassú, mikor te nagyon sietsz, odaég a pirítós… ha sok összegyűlik a látszólag ártatlan haragcseppekből, máris egy vödörnyi düh fortyog bennünk… Senkiben sem bízunk… vicsorítunk arra, aki közel merészkedik… két lábon járó időzített bombává válunk, amely bármikor robbanhat, ha a feszültség és a félelem eléri a kritikus határt… Nem tagadhatjuk, a harag létezik. Hogyan fékezhetjük meg? Jézus azt mondta az őt keresztre feszítő tömegről: »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!« (Lukács 23:34). Ezt a vérszomjas, halálát kívánó tömeget nem gyilkosoknak, hanem áldozatoknak látta… Arcukon nem gyűlöletet, hanem zavart látott… Nem harcias csőcseléknek látta őket, hanem pásztor nélküli juhoknak (ld. Márk 6:34). »Nem tudják, mit cselekszenek!« Gondolj bele: halvány fogalmuk sem volt róla… Egy feltüzelt tömeg voltak, haragudtak valamire, amit nem láttak, ezért töltötték ki haragjukat pont Istenen. Nem tudták, mit tesznek, és legtöbbször mi sem tudjuk. Bármennyire nehezünkre is esik elismerni: pásztor nélküli juhok vagyunk… az örökkévalóság egyik pontján megszülettünk, és félelmetesen közel vagyunk a másik pontjához… Nem tudjuk megválaszolni a szeretetre és szenvedésre vonatkozó kérdéseinket… nem tudjuk megfejteni az öregedés rejtélyét… nem tudjuk meggyógyítani saját testünket, nem tudunk kijönni társainkkal… A lényeg ez: a fékezhetetlen harag nem fogja jobbá tenni világunkat, arra csak az együttérző megértés képes. Ha cselekedeteink nem a harag, hanem az együttérzés alapállásából indulnak ki… akkor megértjük, hogy kialudt a lámpa, és sok ember botorkál a sötétben… tehát gyertyát gyújtunk.”


Az irigység problémája

április 18. szerda

„Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak.” (1Péter 4:10)

Amilyen lelki ajándékot kaptatok...

Egy lelkigondozó írja: „Ha felülünk az irigység mérleghintájára, rögtön lesüllyedünk, miközben az elégedetlenségünk célpontja fölénk emelkedik. Ebben az egyenlőtlen összehasonlításban mindig hiányállapotban érezzük magunkat. Az irigység önsajnálathoz és hálátlansághoz vezet… annyira leköt minket az elégedetlenségünk, hogy képtelenek vagyunk élvezni azt, amink van, és azt, amit éppen csinálunk. Az irigység keserűséghez, nehezteléshez és ellenségességhez vezet. Az angol envy [irigység] szó a latin invidere kifejezésből ered, ami azt jelenti: irigy szemmel nézni… Te különleges, egyedi teremtmény vagy, sajátos képességekkel, időzítéssel és rendeltetéssel… semmi értelme másokhoz hasonlítgatni magadat. Ha hálás szívvel, őszintén megvizsgálod Istentől kapott értékeidet, az segít, hogy elégedett légy azzal, amid van, és aki vagy.” Ne engedd, hogy az irigység egyetlen további másodpercet is elraboljon a boldogságodból. Amikor az irigység arra késztet, hogy másokhoz hasonlítsd magad, akkor mindig rosszul kerülsz ki az összehasonlításból. Ez cinikussá tesz. Folyton elégedetlen leszel. Az irigység miatt gyanakvással tekintesz mások motivációira, még ha ők őszinte szeretettel vannak is feléd. Nem tudod elhinni, hogy barátságuk valódi, ezért eltávolodsz tőlük, végül alig marad barátod. Mi a megoldás? A megelégedés és a hála az irigység mérgének ellenszere. Azt jelenti ez, hogy elfogadjuk, hogy Isten kezében van az irányítás, és megtanulunk hálásnak lenni a minket körülvevő ezerféle áldásért. Ne feledd, Istentől mindenki különleges, személyre szabott tehetséget, képességet kapott, hogy azzal szolgáljunk egymásnak (ld. 1Péter 4:10).


Légy egyesítő, ne megosztó!

április 12. csütörtök

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsoltárok 133:1)

Dávid azt mondta: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! … Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor!” (Zsoltárok 133:1,3). Ha arra törekszünk, hogy különbségeink ellenére is együttműködjünk, akkor Isten áldását adja erőfeszítéseinkre. A Sátán tudja ezt, ezért az „oszd meg és uralkodj” a legfőbb stratégiája. Tudja, milyen erő és áldás van az összhangban, ezért tesz meg mindent azért, hogy megosztást keltsen. Amikor a dolgok kezdenek repedezni és szétesni, vedd észre az ördög mesterkedésit! A Példabeszédek könyvének hatodik része hét dolgot sorol fel, amit az Úr gyűlöl, köztük van „a testvérek közt viszályt szító ember” (19. vers) is. Pál azt mondja: „igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével” (Efezus 4:3). Tudja, hogy ez nem megy magától, igyekeznünk kell rajta, néha nagy erőfeszítésünkbe kerül. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tudjuk: a Sátán taktikáit azért dolgozta ki, hogy feszültséget, neheztelést keltsen köztünk. Eléri, hogy sértésnek vegyünk egy ártatlan megjegyzést, hogy többet gondoljunk bele egy mondatba, mint amennyit a szónok beleértett, hogy valakinek a viselkedése mögött tisztátalan motivációt feltételezzünk, vagy elhiggyünk egy hazugságot. De ha imádkozol, és Istent keresed, ő megmutatja, mi az igazság az adott helyzetben. „Mert ő a mi békességünk” (Efezus 2:14), és ha elfogadjuk, ő elvezet minket problémáink békességes megoldásához. Sőt, konfliktusaink lépcsőfokok lehetnek egy erősebb kapcsolat kialakításához, ha elkötelezzük magunkat arra, hogy megértjük egymást, és távol tartjuk magunkat mindentől, ami megosztást kelt. Ezért írja Pál: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem gondolkodásotokban és meggyőződésetekben jussatok egyetértésre!” (1Korinthus 1:10).


Ne engedd belopódzni a panaszkodást! (2)

április 10. kedd

„… az Úr… meghallotta, hogy zúgolódtok az Úr ellen.” (2Mózes 16:7)

Tudjuk, hogy akik Istent szeretik...

Isten személyes sértésnek veszi a panaszkodást, mivel ez azt mutatja, hogy nem hiszed el, amit Igéje állít: „tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” (Róma 8:28). A Bibliában ezt olvassuk: „Amikor a fáraó elbocsátotta a népet, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatérjen Egyiptomba! Ezért kerülő úton vezette Isten a népet, a Vörös-tenger felé a pusztán át.” (2Mózes 13:17–18). Isten már a kezdeteknél látja a véget is, és előfordul, hogy kerülőúton vezet. Ha ezt elfogadod, akkor abbahagyhatod a panaszkodást. Amikor Izráel zúgolódott, „fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe” (4Mózes 11:1). Dr. Dale A. Robbins írja: „Nem bíztak abban, hogy Isten gondoskodik rólunk, megvédi őket, és irányt mutat életüknek… A keresztyénség lényege, hogy Jézus lesz a „főnök” minden körülmények között. Az ő kezében vagyunk. Ha a hívők panaszkodnak, azzal azt az Urat vádolják, akire rábízták az életüket, és ő hallja, ha ellene zúgolódunk (ld. 2Mózes 16:8).” Amikor nehéz időkön mégy át, ne a panaszkodásban keresd a megoldást. Dicsőítsd Istent, bármi is történik. „Mindenben hálákat adjatok” (1Thesszalonika 5:18 Károli). A hálaadás a panaszkodás ellenkezője, kifejezi, hogy értékeljük mindazt, amit Isten tett értünk, és amit ígér, hogy tenni fog, és azt mutatja, hogy bízunk abban, hogy ő kézben tartja a dolgokat. A zsoltáros ezt mondta: „Hálaadásodat áldozd az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat! Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.” (Zsoltárok 50:14–15). A hála – nem a zúgolódás – készteti Istent arra, hogy cselekedjen az érdekedben.


Tartsd életben a tüzet!

március 31. szombat

„Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk…?” (Lukács 24:32)

Feltámadása után Jézus találkozott két tanítványával, akik látták keresztre feszítését, de nem tudták, hogy feltámadt a halálból. Később, amikor együtt vacsorázott velük otthonukban, érdekes dolog történt: „megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?” (Lukács 24:31–32 RÚF). Ez a történet sok mindent megtanít arról, hogyan tartsuk életben a Krisztus iránti szeretet és odaadás tüzét szívünkben. Ha Jézussal jársz, és időt töltesz jelenlétében, ő szól hozzád, és kijelenti magát a Szentírás által. Mind tudjuk, hogy a tűz életben tartásához az kell, hogy tápláljuk, időnként megkotorjuk, és folyamatosan őrizzük. Miért van az, hogy egyesek magasabbra jutnak el, és nagyobb mélységeket élnek meg az Istennel járásban, míg mások, úgy tűnik, csak köröket rónak, és nem jutnak sehová? Mert az első csoport elkötelezte magát arra, hogy addig keresi Istent, amíg jelenléte mindennapi valóság nem lesz életükben, míg a másik csoport ezt nem teszi. Ilyen egyszerű. Kérdés, hogy te melyik csoportba tartozol? Ha langyos a hozzáállásod és csak fél szívvel követed Uradat, akkor ma ezt mondja neked: „Térjetek meg hozzám… és én is hozzátok térek!” (Zakariás 1:3). Vagy hétköznapibb nyelven fogalmazva: „Fordulj meg, és gyere vissza! Itt fogsz találni, ahol hagytál.” A mai üzenet tehát számodra ez: tartsd életben a lángot!


A Golgota Isten tervének része volt

március 30. péntek

„Az Úr akarata volt…” (Ézsaiás 53:10)

Ő adott nekünk élő reménységet - 1Péter 1:3,

A zsoltáros ezt írta: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? … gyaláznak az emberek, és megvet a nép… Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják: Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt… Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim… nyelvem az ínyemhez tapadt… átlyukasztották kezemet, lábamat… Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” (Zsoltárok 22:2–19). Gondolj bele, mintha Dávid a keresztre feszítést írná le teljes részletességgel. Pedig még fel sem találták ezt a kivégzési formát, amikor ő ezt a zsoltárt írta. Évszázadokkal később a föníciaiak voltak az elsők, majd tőlük vették át a rómaiak. Dr. Charles Augustus Briggs rámutat: „Ha fogod ezt a zsoltárt és odateszed az Újszövetségnek a keresztre feszítésről szóló beszámolója mellé… láthatod, mennyire összeillenek. Döbbenetes, hogy valaki ilyen részletességgel és ilyen átéléssel le tudott írni valamit ezer évvel azelőtt, hogy megtörtént volna.” A Golgota nem a véletlen következménye volt. Jóval azelőtt, hogy Jézus színre lépett volna, Isten már eltervezte, hogy megbékéltet minket önmagával Krisztus által (ld. 2Korinthus 5:18). Paul L. Maier történész mondja: „Az Ézsaiás 53-ban mintha nagypéntek eseményeinek folyamatos beszámolóját olvasnánk… matematikai lehetetlenség, hogy Jézuson kívül bárki más így beteljesíthette volna ezt az ószövetségi próféciát.” Igen, Isten akarata volt az, hogy Jézus feláldozza magát jóvátételül bűneinkért. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten már jóval húsvét előtt gondolt rád!


Jézus nem ítél el, ő megtisztít

március 29. csütörtök

„Menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (János 8:11)

A Bibliában ezt olvassuk: „Odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek… és így szóltak Jézushoz: »Mester… Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?« … [Jézus] ezt mondta nekik: »Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.« … Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek… Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: »Hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?« Ő így felelt: »Senki, Uram.« Jézus pedig ezt mondta neki: »Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!«” (János 8:3–11). Figyelj meg két dolgot:

1) Azok ítélkeznek feletted, akiknek legkevésbé van joguk hozzá. Jézus ismerte a farizeusok szívét. Szokásuk volt magukat felmagasztalni, másokat pedig lealázni. Azért rángatták oda azt a nőt, hogy Jézust csapdába csalják. Tartsd magad távol napjaink farizeusaitól! Keress barátokat azok között, akik kegyelmet nyertek, és tudják, hogyan adják tovább ezt a kegyelmet.

2) Az Egyetlen, akinek joga lenne elítélni, nem fog. Maradj a közelében! Ha ezt teszed, rá fogsz jönni, hogy az ő közelében sokkal hamarabb begyógyulnak a sebeid. Krisztus eljön érted életed legsötétebb zugába, és meggyógyítja múltad sebeit, mert az ő kegyelme sokkal nagyobb, mint a te szégyened. Amikor sok a bűn – még több a kegyelem! Nincs olyan nagy szégyen, amiből ő ki ne tudna hozni, mert kegyelmének nincs határa. Ma, ha úgy érzed, hogy bűneid és szégyenteljes múltad súlya lehúz, jöjj Jézushoz! Ő kész arra, hogy megbocsásson és megszabadítson, de meghívását neked kell elfogadnod.


Jónak lenni azt jelenti: istenfélőnek lenni

március 28. szerda

„Hogy megmutassa… kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban.” (Efezus 2:7)

A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten „minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt… és a mennyei világba ültetett Krisztus Jézusban, hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban” (Efezus 2:5–7 RÚF). Isten elküldte Jézust a mennyből a földre, hogy egy napon mi a földet elhagyva a mennybe mehessünk. Ez Isten jóságának bizonyítéka még azok számára is, akik még nem hisznek. Ráadásul az, hogy Krisztus társaságát élvezhetjük a mennyben, egy egész örökkévalóságon át emlékeztet minket Isten nagy jóságára. Isten jósága olyan nagy ajándék, hogy azt akarja, soha ne felejtsük el. Tehát, ha Istennek tetsző életet akarsz élni, akkor törekedned kell a jóságra. Néha a keresztyének annyira csak a tantételeikkel foglalkoznak, hogy keménynek, kíméletlennek tűnnek, és elijesztik az embereket. Vigyázz, attól, hogy a helyes dogmákat vallod, még lehet rossz a lelkületed! Isten kegyelme vonzza az embereket, nem pedig taszítja őket. Ezopusz Az oroszlán és az egér című meséjének tanulsága, hogy a legkisebb jótett is jól jöhet egyszer. A durva bánásmódnak meg kell fizetnünk az árát, de a jóság kifizetődik. Ezért ragadj meg ma minden lehetőséget arra, hogy jó légy másokhoz. Ahogy Ralph Waldo Emerson mondta: „Mindig tedd meg gyorsan a jót, mert nem tudhatod, mennyi időd van rá, mikor lenne már túl késő megtenni.” Pál apostol ezt így fogalmazta meg: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők” (Róma 12:10). Ma ne feledd, hogy istenfélőnek lenni azt jelenti: jónak lenni.


Hogyan hatunk másokra?

március 27. kedd

„… hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által.” (Róma 1:12)

Hajlamosak vagyunk felvenni a hozzánk közelállók szokásait, viselkedését. Ezért írja Pál, hogy hitünkkel hatunk egymásra. Az igazság az, hogy a kételkedők azt kapják, amire számítanak – a hívők pedig azt, amire ők számítanak! Ha minden helyzetben azt keressük, mi ebben Isten szándéka, az nemcsak biblikus, de segít abban is, hogy felismerjünk olyan lehetőségeket, melyeket másként észre sem vettünk volna. Ha Isten szemén át nézzük az embereket, akkor ők is közeledni fognak hozzánk, és nyitottan reagálnak. Fontos ez? Nagyon is! Miért? Mert a hozzáállásunk hamarabb megérinti őket, mint az üzenetünk. Fred Smith vezetési szakértő rámutat, hogy minden szervezetben kétféle embertípus van: a szennyezők és a megtisztítók. A szennyezők olyanok, mint a gyárkémények, állandóan ontják magukból a mocskos füstöt. Utálják a tiszta eget, és bármilyen jól alakulnak is a dolgok, ők módot találnak arra, hogy borús hangulatot keltsenek. Ha a környezetükben lévő emberek belélegzik ezeket a mérgező kigőzölgéseket, egyre betegebbek lesznek tőle. A megtisztítók viszont mindent jobbá tesznek. Nem számít, milyen szennyezett légkörrel találkoznak. Ők is megkapják a szennyezők mérgező szavait, mint bárki más, de ők megszűrik azokat, mielőtt továbbadnák. Ami borúlátásként és komor hangulatként bemegy, az tiszta, friss levegőként jön ki. A kérdés az: te hogyan hatsz környezetedre? Azok, akik időt töltenek veled, jobban vagy rosszabbul érzik magukat utána? Megtisztítod a levegőt biztatással és új látásmóddal, vagy elcsüggednek miattad és levertség lesz úrrá a környezetedben lévőkön? Figyeld meg, milyen reakciót váltasz ki az emberekből, és tudni fogod, melyik csoportba tartozol.


Örülj minden életszakasznak!

március 26. hétfő

„Idejében megtermi gyümölcsét.” (Zsoltárok 1:3)

Életünknek különböző életszakaszai vannak, és ahhoz, hogy gyümölcsözők lehessünk, fel kell ismernünk, melyik szakaszban vagyunk éppen, és abból kell kihoznunk a lehető legtöbbet. Azt kérded, honnan ismerheted fel, hogy egy fejezet véget ért? Mert eltűnik az a könnyedség, mely korábban hozzá társult, és azt, ami valaha hálás feladat volt, most kezded fárasztó kötelességnek érezni. A Biblia azt mondja, hogy a sikeres ember olyan, „mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét.” Gyümölcsöt teremni csak annak rendelt idejében lehet! Ilyenkor jönnek az áldások, ilyenkor érsz el sikert. Nem tudod elérni bármikor, amikor kedved van hozzá; csak a megfelelő időben történik meg. Amikor a megfelelő évszak eljön, a fa erőlködés nélkül megtermi, amit addig belsejében raktározott. Benned is ott van elrejtve valamilyen gyümölcs, amit meg tudsz teremni, ha felismered, hogy éppen melyik életszakaszban vagy. Minden évszaknak megvan a maga törvénye, nézzük meg most ezeket. Tavasz – ez a fegyelmezett tanulás ideje. Ilyenkor kezded meglátni Isten életedre vonatkozó céljait, és felkészülsz rájuk. Nyár – ilyenkor érlelődik az, ami tavasszal rügyet bontott. Az elvetett mag növekszik és megsokszorozódik. Ősz – ilyenkor nincs már meg benned a fiatalság szenvedélye, de ott van a harcedzett veterán rendületlen nyugalma. Bölcsen teszed, ha ilyenkor inkább az eszedet használod a munkához a fizikai erő helyett. Eljött az ideje az átalakulásnak és a közeledő télre való felkészülésnek. Tél – amikor felméred mindazt, amit az életben elértél, élvezed annak jutalmát, továbbadod tanácsaidat, és meghajolsz szépen, amikor lemegy a függöny. A nemes harcot megharcoltad, a hitet megtartottad, a pályát megfutottad (ld. 2Timóteus 4:7). Ha jól csinálod, minden életszakasz életed legjobb időszaka lehet!


Kényelmetlen helyzetben is nyugodtan

március 25. vasárnap

„Megvigasztal minket minden nyomorúságunkban.” (2Korinthus 1:4)

Nem tévedhetsz el...

Isten meg tud vigasztalni a legnehezebb helyzetekben is. Át tud vinni azon, amiről azt gondolod, nem éled túl, túl tud juttatni olyan helyzeten, amiről azt hitted, örökre beleragadtál. Békességet tud adni akkor is, ha nagy a nyomás rajtad. Az életben veszteségeket fogsz átélni, de bizonyos esetekben éppen a veszteség segít abban, hogy értékelni tudd mindazt, amivel rendelkezel. A kudarc keserű érzésétől lesz olyan édes a siker íze. Nem tudjuk, mit hoz a holnap, de tudjuk, hogy Isten már minden holnapot eltervezett. A jövőd nem a főnököd, a bankod, a házastársad vagy bárki más kezében van. Még csak nem is a te kezedben. Minden holnapod Isten kezében van. Ha nem érted az utat, melyen járnod kell, az még nem jelenti azt, hogy ő nem vezet. Isten azt ígérte: „Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat  véghezviszem, nem mulasztom el.” (Ézsaiás 42:16). Igyekezz hát megismerni Istent, mert szükséged lesz rá. Ő pedig ott lesz számodra, amikor mindenki más cserben hagy. Ott lesz számodra a sötét időkben. A zsoltáros azt írta: „este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Bármilyen hosszú is az éjszaka, a reggel el fog jönni – és vele az öröm is. Visszatekintve majd felismered, hogy Isten kegyelme védett, gondoskodott rólad, megnyugtatott, megvigasztalt és átsegített mindezen. Az idők és az életszakaszok változnak – de az Úr nem változik. Ő „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13:8).


Hogyan tanítsuk gyermekeinket türelemre? (3)

március 24. szombat

„Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:36)

Ügyelj a következő három dologra:

1) Ne légy a gyors megoldások nagymestere! Gyermekednek meg kell tanulnia, hogy a nehéz helyzetekre a megfelelő módon reagáljon. Ez azt jelenti, hogy meg kell birkóznia a frusztrációval, nem szabad kimenekíteni belőle. A széltől is óvás csak az alkalmatlanság és a tehetetlenség érzetét szüli bennük. Ha mindent gyorsan megoldasz helyettük, gyermekeid nem tanulják meg, hogyan birkózzanak meg az élettel. Elvárják majd, hogy minden bajból mások mentsék ki őket, ez pedig túl nagy mértékű másoktól függést jelent. A Biblia azt mondja: „a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot” (Róma 5:3). Hagyd, hogy a gyermekeid koruknak megfelelő kihívásokkal szembesüljenek, később meg fogják köszönni az erőt és a megküzdési technikákat, melyeket ez által fejlesztettek ki magukban.

2) Készítsd fel őket a várakozásra! Ha előre tudod, hogy gyermekednek majd várnia kell (például az orvosi rendelőben vagy a buszmegállóban), segíts nekik felkészülni rá. Használjátok ki jól az időt (ld. Efezus 5:16). Vigyetek magatokkal olyan dolgokat, amivel gyermeked szívesen foglalkozik. Ha ő választhatja ki ezeket a tárgyakat, akkor érezni fogja, hogy maga is szerves résztvevője a folyamatnak.

3) Őrizd meg a pozitív hozzáállást! Ha állandóan panaszkodsz, amikor forgalmi dugóba kerülsz, vagy ha valaki késik, akkor a gyermekeid is ezt fogják tenni. Inkább próbáld azt mondani: „Így most van időnk elmondani egymásnak, hogy telt a napunk.” Vagy: „Még ha kellemetlen is számunkra a várakozás, Isten időzítése mindig tökéletes.” Tanítsd meg nekik, hogy Istennek mi a véleménye a türelemről: „Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket…” (Jakab 5:7–8).


Hogyan tanítsuk gyermekeinket türelemre? (2)

március 23. péntek

„… termést hoznak állhatatossággal.” (Lukács 8:15)

További öt hasznos ötlet:

1) Taníts tapasztalatszerzéssel. Az óvodás-kisiskolás gyermekek már megértik, hogy idő kell egy növény növekedéséhez. Ültessetek el együtt egy magot, és figyeljétek növekedését! Magyarázd el, hogy az életben minden változáshoz és fejlődéshez idő kell. Tanítsd meg nekik, mit jelent az, hogy „mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (Prédikátor 3:1)

2) Szemléltess! A kisgyermekeknek különösen szükségük van arra, hogy valamilyen képhez kössék a várakozást. Ha most fél öt van, és a vacsora ötkor lesz, akkor azt mutasd meg az órán, vagy használj konyhai időzítőt. Ha egy családi ünnepig még három hét van, adj nekik egy naptárt, amin bejelölhetik az idő múlását. Sokszor csak az a bajuk a várakozással, hogy nem tudják, mikor lesz vége.

3) Ne szakítsd félbe őket, és ne tolerálj semmilyen félbeszakítást! A gyerekek – a kicsik és a tizenévesek is – mindig a szavadba vágnak! A felnőttek ugyanígy. A közbeszólás általában a türelmetlenség udvariatlan és frusztráló megnyilvánulása. Hacsak nem vészhelyzetről van szó, világosan add értésükre: a gyermekeknek – és felnőtteknek – várniuk kell, míg rájuk kerül a sor a beszélgetésben. Ez több, mint jó modor, ez Isten Igéjének való engedelmesség: „Mindennek megszabott ideje van… Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.” (Prédikátor 3:1,7).

4) Játsszatok társasjátékokat! A legtöbb társasjátékban körök vannak, ami azt jelenti, hogy minden játékosnak várnia kell, míg rá kerül a sor. Ezzel gyermekeid észrevétlenül is a türelmet gyakorolják.

5) Jutalmazd a türelmüket! Ha gyermeked megvárja, míg kistestvérét megeteted, és csak aztán töltesz neki innivalót, akkor köszönd meg, hogy ilyen szép türelmesen várt. Ha tizenéves gyermeked új telefonra gyűjt, dicsérd meg, és biztatásul esetleg add hozzá az utolsó néhány ezrest.


Hogyan tanítsuk gyermekeinket türelemre? (1)

március 22. csütörtök

„Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” (Róma 8:25)

A türelmes várakozásra szükség van az életben, szükség van rá a siker eléréséhez, és Isten is megkívánja. Még ha mindent jól csináltunk is, van, hogy várnunk kell Isten válaszára. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsidók 10:36). Hogyan segíthetünk gyermekeinknek e fontos készség elsajátításában? Tammy Darling író és édesanya ezt tanácsolja:

1) Jelölj ki világos határokat! Például mondd azt: „Megkaphatod, ha látom, hogy tudsz türelmesen várni.” Ne engedj hamarabb, bármennyire követelőznek is!

2) Irányítsd figyelmüket másra! A bolti sorban állás könnyen türelmetlenséget szül. Kezdj el valamilyen találós kérdéses játékot a kisebbekkel, a nagyobbakkal pedig megbeszélheted mondjuk a szünidőre vonatkozó terveket.

3) Légy jó példa! Útközben folyton előzgetsz? Hirtelen ötlettől vezérelve megvásárolsz valamit hitelre ahelyett, hogy megvárnád, amíg elég pénzed lesz rá? Akár három, akár tizenhárom évesek, a gyermekeid figyelnek, és a példádból tanulnak.

4) Kerüld a sürgetést! A két-három éves kisgyermekekre különösen jellemző a lassúság, a piszmogás. Még nincs kialakult időfogalmuk, nem veszik észre, milyen sokáig tart, míg elkészülnek. Ezért ahelyett, hogy folyton sürgetnéd őket, segíts nekik megtanulni a készülődés folyamatát és lépéseit. „Ideje elpakolni a játékaidat… ideje felvenni a zoknidat és a cipődet… ideje felvenni a kabátodat.” Ahelyett, hogy parancsolgatással frusztrálnád őket, vond be őket a feladatba, hogy megértsék, mivel kell boldogulniuk. Így tanulják meg gyakorlati módon a helyes időbeosztást.


Légy jó azokhoz, akik nem jók!

március 21. szerda

„Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.” (Lukács 6:28)

A hegyi beszédben Jézus így tanított: „szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket” (Lukács 6:27–28). Majd később hozzátette: „nagy lesz akkor a jutalmatok” (Lukács 6:35). Isten látja, feljegyzi és megjutalmazza minden szeretetteljes cselekedetedet. Könnyű kedvesnek lenni azokkal, akik kedvesek velünk, de növekedned kell a kegyelemben, hogy azokhoz is jó tudj lenni, akik rosszul bánnak veled. Egy képregényben a következő párbeszéd zajlott le két szereplő, Nancy és Sluggo között: „Láttad az új gyereket az osztályban? Micsoda hájfejű alak!” – mondta Sluggo, mire Nancy így figyelmeztette: „Nem szabad csúfolni az embereket. Én soha nem szoktam senkire ilyet mondani.” Sluggo erre megjegyezte: „Nos, én is csak akkor húztam fel magam, amikor azt mondta rád, hogy hülyén nézel ki.” Erre Nancy így kiáltott fel: „És mit mondott még az a hájfejű?” A jóságra könnyű jósággal reagálni. Az igazi kihívás az, hogy jósággal válaszoljunk azoknak, akikből hiányzik a jóság. Mark DeMossnak elege lett azokból a rosszindulatú támadásokból, amikkel a politikusok egymásnak estek, és abból, hogy a média vezető szereplői az embereket tudatlannak, ostobának és bolondnak bélyegezték, mert nem álltak politikai nézeteik mellé, ezért 2009-ben elindított egy mozgalmat, amelyet Civility Projectnek [Udvariassági terv] nevezett el. A fogadalma így hangzik: „Beszédem és viselkedésem udvarias lesz. Tisztelettel fogok viszonyulni másokhoz, akár egyetértek velük, akár nem. Felemelem a szavam a durvaság ellen, bárhol is találkozom vele.” Ez nagyon hasznos irányelv, amit mi is magunkévá tehetünk! Mindannyiunknak van egy „kedvesség-készlete”, amit mindenhová magunkkal viszünk, bármerre is megyünk. Más néven nyelvnek hívják. Egyetlen kedves szó csodákat tehet, soha ne becsüld alá erejét!


Az ítélet napja nagyszerű nap lesz számodra

nárcius 20. kedd

„Mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban.” (1János 4:17)

Azért jutsz a mennybe, mert te méltó vagy rá? Nem, csakis Jézus érdeméért jutsz oda, ha benne bízol, aki egyedül méltó! „Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” (1János 4:17–18). Az ítélet napján földi gazdagság nem fog számítani. A szépséget nem veszik tekintetbe. A hírnév feledésbe merül. Lehet, hogy éppen Napóleon vagy Julius Caesar mellett fogsz állni, de nem kérdezed őket Waterlooról vagy Brutusról. Minden szem Jézusra néz majd. Azok, akik életükben elutasították őt, ezt hallják majd: „Távozzatok tőlem!” (Máté 25:41 Károli). De azoknak nem kell félniük, akik elfogadták őt Uruknak és Megváltójuknak. Bizalommal nézhetünk szembe vele, mert Krisztushoz hasonlóan éltünk e világban. Gondolj csak bele! Isten olyannak lát, amilyennek Krisztust látja: méltónak és elfogadottnak. És mivel te Krisztusban vagy, ugyanúgy tekinthetsz az ítélet napja felé, ahogyan ő: bizalommal. Krisztus fél az ítélettől? Nem, hiszen egy bűntelen léleknek nem kell félnie. Fél a haláltól? Nem, hiszen miért félne az élet adója. Nekünk, akik Krisztusban vagyunk, kellene-e félnünk az ítélettől vagy a haláltól? Egyáltalán nem, hiszen Isten szemében olyanok vagyunk, mint Krisztus.


A keserűség legyőzése

március 19. hétfő

„Bizony, javamra vált a nagy keserűség. Hiszen megmentettél az enyészet vermétől.” (Ézsaiás 38:17)

Jenny még kilencvenkét éves korában is felemlegette, hogy a nővére nem volt hajlandó venni neki egy pár cipőt ötven évvel azelőtt! Ennyi éven át pácolódott a keserűség mérgében (ld. ApCsel 8:23). Anne Peterson monja: „Valamilyen sértés marcangolja a szívünket. Újra meg újra lepörgetjük magunk előtt a történteket, mély árkokat vágva ezzel, melyeket később nehéz betemetni. Támogatókat toborzunk, és még jobban belemélyedünk a neheztelésbe. Úgy értelmezzük, hogy a sértés szándékos volt, az elkövetője pedig tele van rosszindulattal. Okokat keresünk, valósakat vagy képzelteket arra, hogy utálhassuk az illetőt… így a keserűségnek újabb rétege alakul ki. Aztán úgy viselkedik, mint a strandlabda, amit szeretnénk a víz alá nyomni, mégis újra felbukkan, és mindenkit összefröcsköl.” A Biblia azt mondja: „Ügyeljetek arra, hogy… a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön” (Zsidók 12:15 RÚF). Ezért ne feledd:

1) A megbocsátás nem szabadon választható, hanem kötelező. „Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róma 12:18). Előfordulhat, hogy nem lehet mindenkivel összhangban élni, de Isten akkor is azt kívánja tőlünk, hogy bocsássunk meg azoknak, akik megbántottak.

2) Ha megbocsátasz, te is bocsánatot nyersz. A Biblia azt mondja, hogy ha tele vagyunk keserűséggel, akkor a bűn foglyai vagyunk (ld. ApCsel 8:23). Ne feledd, hogy Jézus nemcsak érted halt meg, hanem azért az emberért is, aki megbántott. Megérdemli a bocsánatot? Nem. De te sem érdemelted.

3) Imádkozz az ellenségeidért! Kérd Istent, hogy juttassa eszedbe azokat az embereket, akiknek meg kell bocsátanod, és olvassza fel szívedben a keserűséget, melyet az illető irányában érzel. Lehetetlen keserűséget táplálni valaki iránt, akiért imádkozol. Igen, néha nehéz megbocsátani, de mindenre van erőd Krisztusban, aki megerősít (ld. Filippi 4:13).


Értékeld a barátaidat!

március 18. vasárnap

„Jól teszed, leányom, ha az ő szolgálóival jársz, akkor nem bántanak más mezőn.” (Ruth 2:22)

Kristin Armstrong írta: „Ha vannak istenfélő barátnőid, szeresd és ápold ezeket a kapcsolatokat, mintha az életed múlna rajta – mert valóban ezen múlik. A megfelelő társaságban minden jobb. Az élet biztonságosabb, hitelesebb, tovább tart, és sokkal több vidámság is van benne. Isten úgy teremtette a nőket, hogy egymásra támaszkodjanak. Áldásnak tekintem, hogy vannak barátnőim, akik felemelnek, amikor padlón vagyok, visszahúznak, amikor túlságosan elszállnék, és naponta Isten arcát mutatják nekem együttérzésükkel, humorukkal, erejükkel és feltétel nélküli szeretetükkel. Kívánom, hogy te is hasonló társaságnak örvendhess.” Persze nemcsak a nőknek van szükségük barátokra, hanem a férfiaknak is. A Bibliában az egyik első dolog, amit Isten mondott, ez volt: „nem jó az embernek egyedül lenni” (1Mózes 2:18). Salamon azt írja: „mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik” (Példabeszédek 17:17). William Carlos Williams írta: „Amikor bajok támadnak, és próbára teszik lelkedet, a szerető barát melletted áll. Lehet, hogy semmit sem tud tenni, mert egyedül kell megbirkóznod a dologgal, egyedül kell végigjárnod ezt az utat. Vannak idők, amikor a szeretet nem tudja könnyebbé tenni az utat, sem a barátság magára venni a nehéz terhet. De az a tudat, hogy van egy barátod, aki végig ott van készenlétben, akinek az együttérzése mindvégig kitart, akinek meleg kézszorítása mindig a tiéd – ez segít túlélni, még ha semmi mást nem is tehet érted. Ezért buzgó szívvel kiáltsd: Isten áldja a barátot, aki egyszerűen csak »ott van« számodra.”


Nem vagy hajlandó pihenni?

március 17. szombat

„Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.” (Márk 6:31)

Ha Jézust követed, annak energiával kellene feltöltenie, nem pedig teljes kiégéshez vezetnie. Jézus olyan embereknek prédikált, akik olyan vallásos szabályok szerint éltek, melyek nem hagyták, hogy elengedjék magukat, és megtapasztalják Isten szeretetét és kegyelmét. Ezért mondta nekik Jézus: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Máté 11:28–30). Jézusnak sokkal több dolga volt, mint bármelyikünknek valaha is, ez mégsem ártott soha Atyjával való életadó kapcsolatának, és soha nem tartotta vissza attól, hogy szeretettel forduljon valaki felé, akinek arra szüksége volt. Rendszeresen visszavonult a mindennapok versenyfutásától azért, hogy imádkozzon. Amikor tanítványai szolgálatuk sikerétől fellelkesülve tértek vissza, akkor is azt mondta nekik: „jöjjetek velem… és pihenjetek meg egy kissé”, mert, ahogy Márk feljegyzi: „olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük” (Márk 6:31). A folyamatos rohanás annak a jele, hogy felborult a fontossági sorrend életedben. Isten nemcsak azt parancsolta, hogy minden hetedik napon pihenjünk, hanem azt is megparancsolta a zsidó földműveseknek, hogy minden hetedik évben a földet is hagyják pihenni, hogy aztán jobb termést hozhasson. Az a baj, hogy mi instant érettséget szeretnénk… a bölcsességet lecseréljük információra, a mélységet szélességre – de ez nem működik. A mélységet lassan lehet elérni. Jézus követése nem rövidtávfutás, nem rohanhatsz gyorsabban, mint ahogy Mestered vezet.


A jó gondolkodásmód

március 16. péntek

„Bennünk pedig Krisztus értelme van.” (1Korinthus 2:16)

Dr. John Maxwell Thinking for a Change [Változást hozó gondolkodásmód] című könyvében tizenegy különféle gondolkodásmódot mutat be. Most mindegyik mellé példának egy igét is írtunk.

1) A teljes képet néző gondolkodás. Az a képesség, hogy túl tudsz látni önmagadon, kell ahhoz, hogy az új ötleteket a hit szemszögéből vizsgáld (ld. Efezus 3:20).

2) Fókuszált gondolkodás. Az a képesség, hogy egy dologra összpontosítunk, minden figyelemelterelő tényezőt kiiktatva (ld. Filippi 3:14).

3) Kreatív gondolkodás. Az a képesség, hogy meglássuk a megszokottól eltérő, új megoldásokat, felfedezünk új ötleteket és lehetőségeket az áttörés érdekében (ld. Ézsaiás 54:2–3).

4) Reális gondolkodás. Az a képesség, hogy szilárdan a tényekre alapozunk, a bizonyosságra törekszünk (ld. Lukács 14:28).

5) Stratégiai gondolkodás. Terveket készítünk és hajtunk végre, ez utat mutat a jelenben, és növeli teljesítőképességünket a jövőben (ld. Példabeszédek 19:21).

6) A lehetőségeket felfedező gondolkodás. Ez a képesség felszabadítja lelkesedésedet és reménységedet, és még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is talál megoldást (ld. Máté 19:26).

7) Visszatekintő, elemző gondolkodás. Az a képesség, amivel kiértékeljük a múltat, hogy tanuljunk belőle (ld. Zsoltárok 1:1–3).

8) Megkérdőjelező gondolkodás. Amikor nem vagyunk hajlandók sodródni az árral, hanem megkérdőjelezzük a népszerű, az általánosan elterjedt gondolkodásmódot, és így rendkívüli eredményt érünk el (ld. Ézsaiás 55:8–9).

9) Közös gondolkodás. Az a képesség, hogy másokat is bevonjunk az együtt gondolkodásba, és így jobb eredményt érjünk el (ld. Zsoltárok 133:1–3).

10) Önzetlen gondolkodás. Amikor másokat és az ő általuk bejárt utat is tekintetbe vesszük, és együttműködésre törekszünk (ld. Róma 12:10).

11) Összegző gondolkodás. Amely a végeredményre összpontosít, hogy a lehető legjobbat hozza ki a dolgokból (ld. Máté 25:14–30). Tegyük még hozzá: Lelki gondolkodás, mert „bennünk Krisztus értelme van.” Egyetlen Istentől kapott gondolat képes megváltoztatni az egész életedet!


Vigyázz a büszkeséggel!

március 15. csütörtök

„Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.” (Példabeszédek 16:18)

Gondold végig, mire szoktunk büszkék lenni: az otthonunkra, az autónkra, a bekeretezett diplománkra, a társaságra, melyben forgunk, vagy a tisztségre, amit betöltünk. Ha keményen megdolgoztál azért, hogy eljuss oda, ahol vagy, akkor vigyázz a büszkeséggel! Pál azt kérdezi: „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Korinthus 4:7). Nos, akkor mit kellene tenned?

1) Vizsgáld meg, mit tartasz magadról, arról, amid van, és arról, amit megtehetsz. Jézus azt mondta: „nélkülem semmit sem tudtok cselekedni” (János 15:5). Emlékeztesd magad arra: „Én csak a kesztyű vagyok Isten kezén. Nem én cselekszem, hanem ő.” Ez segít megőrizni a megfelelő nézőpontot.

2) Ne csak magadra összpontosíts, figyelj oda másokra! Aki csak magával van elfoglalva, annak nagyon beszűkült az élete. „Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2:4).

3) Tisztelj és értékelj mindenkit, akivel találkozol, a társadalmi helyzetétől, nemzetiségétől, nemétől vagy más megkülönböztető tényezőktől függetlenül. Ha alázatban jársz, az emberek tisztelni fognak, elfogadják véleményedet, és nem gyanakodnak mögötte önző szándékra. A Biblia azt mondja: „Hat dolgot gyűlöl az Úr, sőt hét dolog utálatos előtte: A nagyravágyó szemek, a hazug nyelv, az ártatlan vért ontó kezek, a gonosz terveket koholó szív, a rosszra sietve futó lábak, a hazugságot beszélő hamis tanú és a testvérek közt viszályt szító ember.” (Példabeszédek 6:16–19). Ma óvakodj a büszkeségtől!


Tévhitek a sikerrel kapcsolatban (2)

március 14. szerda

„Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer.” (Példabeszédek 1:5)

További három tévhit a sikerrel kapcsolatban:

1) Azt hisszük, hogy a siker a jó összeköttetésektől függ, ezért igyekszünk ilyen kapcsolatokat építeni. Azok az emberek, akik egyetértenek ezzel a gondolkodásmóddal, azt hiszik, hogy ők is sikert érhettek volna el, ha a megfelelő családba születnek, vagy találkoznak a megfelelő emberrel. Van annak haszna, ha ismerünk jó embereket, de önmagában az összeköttetések nem fognak előrejuttatni az életben, ha rossz úton haladunk. A bölcs ember nem kapcsolatoktól vár sikert, hanem gyarapítja tudását, és figyel az útmutatásra.

2) Azt hisszük, hogy a siker eléréséhez befolyásra, hatalomra kell szert tennünk. Ezt az elgondolást erősítik az olyan iparmágnások, mint például Andrew Carnegie, aki ezt mondta: „A siker az, hogy hatalmunkban áll kielégíteni minden igényünket az életben.” Aztán még egy lépéssel tovább megyünk, és azt feltételezzük, hogy minden sikeres ember kihasznált másokat, hogy elérhessen oda, ahol most tart; ezért mi is manipulálni próbálunk másokat. A könyökölés, a másokon taposás nem segít sikert elérni – sőt, ez a módszer rendszerint visszafelé sül el.

3) Az hisszük, hogy a siker a lehetőség eredménye, ezért arra várunk. Azok az emberek, akik keményen dolgoznak, mégis úgy tűnik, hogy sehová sem jutnak, néha azt hiszik, hogy csupán „áttörésre” van szükségük. Mottójuk a „bárcsak”. „Bárcsak ne követelne tőlem annyit a főnököm; bárcsak a templom a város kedvezőbb helyén lenne; bárcsak lenne indulótőkém; bárcsak valaki mással házasodtam volna össze!” A lehetőség ajtaja előtt nem ácsorogni kell, hanem be kell nyitni! Az igazság az, hogy azok az emberek, akik nem csinálnak semmit, csak várnak a sikerre, azok nem fogják meglátni – és nem tudják megragadni – a lehetőséget, amikor eljön.


Tévhitek a sikerrel kapcsolatban (1)

március 13. kedd

„Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt.” (1Timóteus 4:15)

Íme, néhány tévhit a sikerrel kapcsolatban:

1) Azt hisszük, hogy lehetetlen sikert elérni, ezért kritizáljuk. Szeretnénk hinni, hogy az életnek könnyűnek kellene lennie, ezért azt feltételezzük, hogy ami nehéz, az bizonyára lehetetlen is. Amikor a siker elkerül, bedobjuk a törölközőt, és azt mondjuk: „Kinek kell egyáltalán?!” Ha pedig olyan valaki ér el sikert, akit magunknál kevésbé tartunk méltónak erre, az kifejezetten felháborít minket.

2) Azt hisszük, hogy a siker valami misztikus dolog, ezért próbálunk rátalálni a titkára. Seth Godin mondta: „Ne várjunk villámcsapást vagy isteni szikrát! Olimpiai aranyérmet nem lehet nyerni néhány heti intenzív edzéssel. Egyetlen operát sem lehet sikerrel színpadra vinni próbák nélkül. Nagyszerű vállalatok [és nagyszerű gyülekezetek] nem születnek egyik napról a másikra. Minden nagyszerű dolog pontosan ugyanúgy épült fel: apránként, lépésről lépésre.” Nincsenek rövidebb utak, egyszerűbb megoldások, a siker árát meg kell fizetni.

3) Azt hisszük, hogy a siker a véletlennek köszönhető, ezért reménykedünk benne. Azt mondjuk: „Ó, ő csak jókor volt jó helyen!” Ennek az esélye körülbelül ugyanannyi, mint a lottó ötösé: 45 millió az egyhez. Ha komolyan gondolod, hogy sikert akarsz elérni, akkor egyetértesz annak a kisvállalkozásnak a tulajdonosával, aki ezt írta ki boltjában: „A siker 57 szabálya: Első szabály: Szállítsd le az árut! Második szabály: A többi 56 szabály nem számít!” Pál a siker receptjét így fogalmazta meg Timóteusnak: „szorgalmasan gyakorold, add bele magad teljesen, akkor mindenki látni fogja előrehaladásodat” (1Timóteus 4:15 NIV). Ez a recept ma is működik az élet minden területén.


Adj szeretetet!

március 12. hétfő

„Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van.” (1János 4:7)

Egy este, mielőtt Mary Martin, a Broadway ünnepelt sztárja színpadra lépett volna a South Pacific musical előadására, egy kis cédulát nyomtak a kezébe. Az üzenet Oscar Hammersteintől, a darab szövegírójától érkezett. A halálos ágyán írta: „Kedves Mary! Egy csengő nem csengő, amíg nem csengetsz vele. Egy dal nem dal, amíg el nem énekeled. A szeretet nem azért van a szívedben, hogy ott őrizgesd. A szeretet nem szeretet addig, amíg oda nem adod.” Az előadás után sokan rohantak hátra az öltözőkhöz, és így kiáltoztak: „Mary, mi történt veled ma este a színpadon? Még sosem láttunk ilyen előadást! Olyan átható erővel énekeltél, mint még soha!” Mary könnyeit nyelve felolvasta nekik Hammerstein üzenetét, majd hozzátette: „Ma odaadtam a szeretetemet!” A világ legszegényebb emberének is van mit adnia, ha szeretet van a szívében. A szeretet ajándéka sokféle formát ölthet: lehet egy mosoly, egy ölelés, egy ajándék, egy köszönőlevél, egy segítő kéz, vagy egyszerűen csak annyi, hogy ott vagy a másik ember számára a nehéz időkben. A szeretet olyan ajándék, ami mindig odaillő, mindig helyénvaló, sosem megy ki a divatból. Jézus azt mondta: „arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (János 13:35). Pál azt írta: „titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt” (1Thesszalonika 3:12). János azt írta: „szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent.” Ezért a mai ige számodra ez: adj szeretetet!


Légy kész megfizetni az árat!

március 11. vasárnap

„Nagy munkát kell végeznem, ezért nem tudok elmenni.” (Nehémiás 6:3)

A siker rendszerint a küzdelem után jön; ha túl könnyen jönne, mindenki megtapasztalná. A sikerhez nincsenek rövidebb utak, árengedmények vagy „különleges akciók”. Mindennek az határozza meg az értékét, hogy mekkora árat vagy hajlandó fizetni érte. Ha igazán értékesnek tartasz valamit, akkor nem fogod könnyen veszélynek kitenni, mert tudod, hogy mennyibe került neked. Mitől félsz ma? Kudarctól? Inkább az ellenkezőjétől tarts: azt sajnáld, hogy meg sem próbáltad. Félsz, hogy bírálat ér? Nézz szembe vele: ahogy előrejutsz az életben, bizonyos embereknek mindig rosszul esik majd a sikered, függetlenül attól, hogy öntelten viselkedsz-e miatta vagy sem. Mind azt szeretnénk, hogy az emberek kedveljenek, de egy ponton meg kell kérdeznünk magunktól: „Mennyit vagyok hajlandó feláldozni azért, hogy szeressenek és elfogadjanak?” Nehémiás, Jeruzsálem falainak építtetője mondta: „Nagy munkát kell végeznem, ezért nem tudok elmenni.” Minden alkalommal, amikor Isten akarata helyett emberek véleményére hallgatsz, az „elmenés”. Maradj ott a falon! Csak rakd tovább a köveket – vagy tégy bármi mást, amire Isten elhívott. Az előrejutással gyakran együtt jár az elszigeteltség és a kritikusok, de Isten talán éppen most készít elő új szintű áldásokra azzal, hogy kitesz ezeknek. Meg tudsz birkózni vele? Nem mindenki képes rá. De ha olyan ember vagy, aki nem tud nyugodtan üldögélni a pálya szélén, és csak nézni, ahogy mások játszanak – akkor rajta, fogj hozzá! Isten minden hitben megtett lépést és minden áldozatot jutalmazni fog.


Hogyan állj talpra?

március 10. szombat

„Megszánta őket.” (Máté 9:36)

Az egyik legjobb mód a talpra állásra gyász és veszteség után, ha emlékeidet ösztönző erővé formálod, és szeretettel fordulsz más szenvedők felé. „De olyan elfoglalt vagyok” – mondod. Jézus soha nem volt túl elfoglalt ahhoz, hogy együtt érezzen a szenvedő emberekkel. Miután Ray és Judy Williamson fia, David belehalt egy zuhanásba, Ray ezt mondta: „Régen mindig azon tűnődtem, hogy elmenjek-e a gyászszertartásra, amikor valakit tragédia sújtott, mert mindig annyira kellemetlenül éreztem magam, és nem tudtam, mit mondjak. De soha többé nem fogom ezt kérdezni. Mindig elmegyek. Nem az számít, hogy mit mondasz, hanem, hogy ott vagy.” Amikor két tizenéves meghalt egy autóbalesetben, szüleik úgy döntöttek, hogy közös virrasztást tartanak nekik. Csaknem ezer ember vett részt a virrasztáson, sokan három órát is sorban álltak, hogy vigasztalhassák a gyászoló családokat. Amikor egy ember, aki egyedül állt a sorban, végre odaért a szülőkhöz, ezt mondta: „Nem ismertem a gyermekeiteket, és veletek sem találkoztam még soha. De eljöttem ma este, mert nekem is volt egy fiam, aki két éve meghalt. Tudom, milyen érzés. A következő napokban minden elképzelhető érzelmet át fogtok élni. Csak azt akarom, hogy tudjátok: ha bármikor beszélgetni szeretnétek valakivel, én itt vagyok.” Aztán a szülők kezébe nyomta a névjegykártyáját, és továbblépett. Gondolj bele! Egy idegen három órát szánt az idejéből olyan emberekre, akiket nem is ismert, mert segíteni akart nekik életük legtragikusabb helyzetében. Értsd meg ezt: ha szeretettel fordulunk másokhoz, akkor:

a) egyre hasonlóbbá válunk Jézushoz; 

b) közben mi magunk is gyógyulunk.


Kapcsolatok (2)

március 9. péntek

„Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez.” (1Mózes 2:22)

Ádám tökéletes környezetben élt, és a lehető legjobb munkája volt – amit Isten adott neki. Ennél jobbat el sem lehet képzelni. Mégis magányos volt, valami hiányzott az életéből. A Biblia azt mondja, hogy Ádám nem talált magához illő segítőtársat, ezért teremtette az Úristen az asszonyt (ld. 1Mózes 2:20–22). Isten látta, hogy Ádámnak társra van szüksége, és betöltötte ezt a szükséget. Ezen a ponton azonban néhányan a magányosság, frusztráció vagy rossz tanácsok miatt előrerohanunk, és leelőzzük Istent. Nem véletlenül sorolja a Biblia a Lélek ajándékai közé a lelkek megkülönböztetésének képességét (ld. 1Korinthus 12:10). Amikor valaki belép az életedbe, akkor nemcsak a kinézetét, tehetségét és anyagi eszközeit hozza, hanem a lelkületét is. Ha valaha éltél olyan ember közelében, akiben uralkodásra vágyó, bosszúálló, neheztelő vagy örökké borúlátó lélek volt, akkor tudod, hogy mennyire fontos a lelkek felismerésének ajándéka. Légy hát szigorú, nehezen meggyőzhető ítélőbíró, aki kézzelfogható bizonyítékokat követel, mielőtt meghozná döntését. Ne feledd, jobb hosszasan töprengeni, és alaposan átgondolt, jó döntést hozni, mint elhamarkodott következtetésre jutni, és összetört szívvel végezni. Talán nem érzed magad elég bölcsnek és tapasztaltnak ilyen döntések meghozásához, de figyelj csak: nem az segít jó döntést hozni, hogy mennyit tudsz, hanem az, hogy mennyit kérdezel. Az első, akit kérdezned kell: Isten; és a megfelelő idő a kérdezésre: még mielőtt belépsz egy kapcsolatba, nem pedig utána.


Kapcsolatok (1)

március 8. csütörtök

„Alkotok hozzáillő segítőtársat.” (1Mózes 2:18)

Nem jó az embernek egyedül lenni

Ádám tökéletes világban élt, mégis hiányzott valami az életéből. Ezért Isten „hozzáillő segítőtársat” teremtett. Mivel téged is Isten teremtett úgy, hogy társra vágysz, neked is ő tudja bemutatni a megfelelő személyt. De hajlandónak kell lenned arra, hogy tőle kérj tanácsot, kövesd útmutatását, és várj az ő időzítésére. Ez nem mindig könnyű. Vannak, akik inkább a boldogtalanságot választják, mint az egyedüllétet. Ha beteljesületlen vágyaink vezetnek, elhamarkodott döntéseket hozunk, melyek végül fájdalmat okoznak. Lehetetlen jó döntést hozni, ha az indítékunk az egyedülléttől vagy elutasítottságtól való félelem. Semmi rossz nincs abban, ha arra vágyunk, hogy valakinek szüksége legyen ránk, vagy megoszthassuk életünket valakivel. Ne hagyd, hogy bárki is meggyőzzön arról, hogy gyengeség az, ha arra vágysz, hogy szeressenek és te is szerethess valakit. Isten arra teremtette az embert, hogy szaporodjon és sokasodjon, és ennek a parancsnak a betöltéséhez két ember kell. Egymás nélkül csonkák vagyunk. Egy nagyra becsült tanácsadó írja: „Késznek kell lennünk arra, hogy megnyíljunk és engedjük szeretni magunkat… engednünk kell magunknak, hogy szükségeink legyenek. Manapság divatosabb úgy viselkedni, mintha nem lenne szükségünk senkire. De Isten azt mondja, hogy szükségünk van egy másik emberre. Mivel az egész Szentírásban mindenütt ő mutatta be az embereket egymásnak, ez feljogosít arra, hogy te is imádkozz ezért, és higgy benne, hogy ugyanezt meg fogja tenni veled is.” Imádkozz tehát, és hidd el, hogy Istennél van valaki „hozzád illő”, valaki, aki pontosan illik hozzád és az előtted álló életúthoz. Ha megtalálod azt a személyt, akit Isten számodra tervezett, olyan erőt és olyan tehetséget fogsz felfedezni magadban, amiről eddig nem is tudtad, hogy létezik.


Növeld a lelkészed hatékonyságát! (2)

március 4. vasárnap

„Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” (2Timóteus 4:2)

További módok, melyekkel segítheted lelkipásztorod hatékonyságát:

Értsd meg: a lelkészednek nem az a feladata, hogy szórakoztasson, hanem az, hogy neveljen. A biztatásnak örülünk, de a helyreigazítást és feddést is meg kell tanulnunk elfogadni. „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti” (Zsidók 12:6). A lelkipásztor Isten eszköze arra, hogy segítse lelki növekedésedet. Talán azért nem tetszik a prédikáció, mert érzékeny pontodon érint. Ne neheztelj a hírnökre, inkább vizsgáld meg alaposan az üzenetet Isten Igéjének fényében. Igyekezz követni a béreai keresztyéneket, akik „napról napra kutatták az Írásokat” (ApCsel 17:11), hogy leellenőrizzék, valóban úgy vannak-e a dolgok, ahogy Pál mondta.

2) Beszélgess a lelkipásztoroddal – és ne róla! Ha valamilyen problémád van, először az Úrral beszélj róla, majd személyesen a pásztoroddal – és mindig szeretetteljesen és kegyelmesen (ld. Máté 18:15; Efezus 4:15). Ne feledd, a lelkipásztor éppúgy ember, mint te: elfelejt dolgokat, előfordul, hogy nehéz napja van, és néha érzéketlen. Egy jó lelkipásztor elfogadja az igazságot, ha szeretettel mondják neki. Fontolóra fogja venni aggodalmaidat, elismeri, ha hibázott, és igyekszik tanulni belőle. Ellenben viszályt kelthet a gyülekezetben, ha a lelkipásztorról beszélsz. A bomlasztó beszéd olyan, mint amikor „egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti” (1Korinthus 5:6).

„Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok” (1Krónikák 16:22) azzal, hogy a hátuk mögött beszéltek róluk, és ne adjatok hitelt azoknak, akik ezt teszik!


Növeld a lelkészed hatékonyságát! (1)

március 3. szombat

„A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.” (1Timóteus 5:17)

A hozzáállásod és a tetteid kihatnak a lelkipásztorodra és a gyülekezetedre. Ha áldás vagy a lelkipásztorod számára, akkor áldás vagy a gyülekezet számára is, ha akadályozod a lelkipásztort, azzal a gyülekezetet is hátráltatod. Mivel növelheted lelkipásztorod hatékonyságát? Adj neki rendes fizetést! Isten mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben ránk bízza, hogy nagylelkűen gondoskodjunk lelkipásztorunkról. A régi mondás, hogy „Uram, gondoskodj róla, hogy alázatos legyen, mi pedig gondoskodunk róla, hogy szegény maradjon” egyáltalán nem vicces, sőt teljesen ellentmond a Szentírás tanításának! Sok lelkész életét nehezíti a szűkös jövedelem, ettől stresszes az életük, és aggódnak családjuk anyagi szükségletei miatt. Isten törvényben szabta meg, mit kell fizetnünk azoknak – legyenek akár ökrök, akár lelkészek –, akik gondoskodnak testi vagy lelki szükségeinkről. Ahhoz, hogy egy ökörnek legyen ereje hatékonyan végezni munkáját, ennie kell a gabonából, amit csépeltetnek vele. „Vajon az ökörről gondoskodik-e így az Isten? Nem teljes egészében értünk mondja ezt? Bizony, értünk íratott meg, hogy aki szánt, reménységgel kell szántania, és aki csépel, azzal a reménységgel csépeljen, hogy részesedik a termésből.” (1Korinthus 9:9–10). Ugyanez az alapelv vonatkozik a gyülekezeti szolgálatot végzők fizetésére is. „A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak. Mert azt mondja az Írás: »Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját«, és »Méltó a munkás a maga bérére.«” (1Timóteus 5:17–18). Szabadítsd meg lelkipásztorodat az anyagiak miatti aggodalomtól. Hadd összpontosíthasson a gyülekezetben és benned rejlő lehetőségek fejlesztésére, hogy Isten országa épülhessen.


Isten tartja a szavát

március 2. péntek

„Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris megteszem.” (Ézsaiás 46:11)

Barátaid talán nem tartják meg, amit ígértek, de Isten nem ilyen. Hírneve függ attól, hogy megtegyen mindent, amit kimondott. „Mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet” (Zsoltárok 138:2). Ha Isten megígérte, akkor meg is teszi! De van egy kikötés: ha feltételt szabott meg, akkor azt teljesítened kell ahhoz, hogy megkaphasd, amit megígért. Miután Illés legyőzte a Baal prófétáit a Karmel hegyén, azt mondta Aháb királynak: „menj föl, egyél, és igyál, mert eső zúgása hallatszik” (1Királyok 18:41). Aháb evett és ivott, Illés pedig a Karmel tetején arcra borult imádkozni. Három és fél éve nem esett eső, de Illés teljesítette Isten feltételeit, és az eső, melyre olyan kétségbeejtően szükségük volt, megérkezett. Gyakran követeljük Isten ígéreteit anélkül, hogy megnéznénk a feltételeket. Pedig a feltételek szerves részei Isten sok ígéretének, és elvárja tőlünk, hogy teljesítsük azokat. Isten tartja magát adott szavához, ha követed azokat az egyszerű lépéseket, melyeket Illés is gyakorolt:

1) Higgy Isten ígéretének!

2) Teljesítsd a feltételt!

3) Imádkozz kitartóan, hittel bízva, hogy Isten megteszi, amit Igéjében megígért.

4) Légy türelmes! Illés hétszer küldte fel a szolgáját a hegy tetejére körülnézni, de egyszer sem kételkedett Isten ígéretében. A hetedik alkalommal eleredt az eső. Kérdés: engedelmesen teljesíted az ígérethez tartozó feltételeket? Tedd meg, ami rajtad áll, miközben várod, hogy Isten beteljesítse, amire szavát adta, mert ő azt mondta: „Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik… Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris megteszem.” (Ézsaiás 46:10–11).


Mondd el küzdelmeidet!

március 1. csütörtök

„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket” (Jakab 5:16)

A szenvedélybetegek általában csak akkor készek elkezdeni a felépüléshez vezető tizenkét lépéses programot, amikor már eljutottak a függőségük okozta legnagyobb mélységbe. Ilyenkor rendelik alá magukat egy „szponzor” vezetésének, aki segít nekik azzal, hogy elszámoltatja őket. Honnan ered a tizenkét lépéses program? A Szentírásból! A Biblia azt mondja: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Azok az évek, melyek során rejtegetted problémádat, csak még rosszabbá tették a helyzetet? Ha igen, akkor nagyon fontos lépés a szabadulás felé, ha van olyan ember az életedben, aki megért, aki szeretne szabadnak látni, aki melletted áll, azonosul küzdelmeiddel, és nem él vissza a bizalmaddal. Olyan személynek kell lennie, akiben megbízol és akit tisztelsz, különben nem fogod őt komolyan venni. Meg kell egyeznetek abban, hogy együtt fogtok működni a tartós változás elérése érdekében. Ez azt jelenti, hogy olyan valakit kell találnod, akit nem sokkol a problémád, és aki nem fog megszégyeníteni, bármi is történik. A megtört emberekből lesznek a gyógyítás mesterei, ezért keress olyan valakit, aki már megnyerte azt a csatát, melyet te most vívsz. Ügyelj arra, hogy azonos legyen a hitvilágotok és az értékrendetek. Miért kell beszélned küzdelmeidről másnak? Mert csak annyira vagyunk betegek, amennyire a titkaink azok! Jézus azt mondta: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19–20). Azzal, hogy megnyílsz egy másik ember előtt, és a segítségét kéred, hatalmas lépést tettél egy jobb élet felé.


Próbálj türelmesebb lenni!

február 28. szerda

„Legyetek türelmesek mindenkihez.” (1Thesszalonika 5:14)

Bizonyára hallottad már a viccet a hölgyről, aki így imádkozott: „Uram, adj nekem türelmet, de most rögtön!” Nem annyira vicces azonban, ha ez jellemzi a te életedet is. Ha bosszant az, ha bármire is várnod kell, akkor a türelmetlenségeddel önmagadnak árthatsz. Isten az egyetlen személy, aki el tudja intézni, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogyan ő akarja. De még ő is nagylelkű, kegyelmes, tiszteletben tartja akaratunkat, és megvárja, míg összhangba kerülünk az ő akaratával. Mivel pedig te nem vagy Isten, gondolj bele, milyen ostobaság haragudni a pénztárosra vagy az előtted csigalassan haladó autó sofőrére. Jézus azt mondta. „állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket” (Lukács 21:19). A lélek szó itt az emberi pszichére utal, akaratunkra és érzelmeinkre. Jézus lényegében azt mondja: „Legyetek türelmesek, uralkodjatok érzéseiteken, és viselkedjetek krisztusi módon.” Örömöd és békességed mélységét az határozza meg, mennyire vagy képes kezelni a késedelmet, a csalódottságot és a kitérőket. Ha rájössz, hogy nem tudod irányítani azt, ami körülötted történik, határozd el, hogy irányítani fogod azt, ami benned zajlik. A türelmetlenség legyőzéséhez három dolog kell:

1) Ismerd el a problémát! Nem fogsz növekedni, amíg megmagyarázod vagy igazolni próbálod a dolgot.

2) Kötelezd el magad, hogy engeded a Szentléleknek, hogy megteremje benned a türelmet! A türelem nem az újévi fogadalmakból születik, vagy abból, hogy elszámolsz tízig. A türelem a Lélek gyümölcse, ami a te együttműködéseddel növekszik (ld. Galata 5:22).

3) Határozd el, hogy mindig az adott pillanatot fogod megélni, és nem azzal foglalkozol, minek kellene következnie!


Ma igyekezz kedves lenni!

február 27. kedd

„A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.” (Példabeszédek 15:1)

Szelíden

Ha rendhez szokott, jó időbeosztású, céltudatos ember vagy, aki szereti elintézni a dolgokat, akkor előfordulhat, hogy felbosszant mások hozzá nem értése és alacsony teljesítőképessége. Ilyenkor aztán olyat mondasz, amivel megbántod őket, és nem segíted elő a remélt eredményt. A Példabeszédek könyve 31. fejezetében egy nagyszerű asszonyról olvasunk, akinek „szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít” (26. vers). Ennek az asszonynak egyik alapelve volt, hogy kedvesen beszéljen másokhoz és másokról. Ha belegondolsz, igazából soha semmi nem jogosít fel arra, hogy beszéded bántó vagy durva legyen. Főleg nem akkor, ha keresztyén vagy! Vajon veled nem volt-e kegyelmes Isten? Nem igaz, hogy a szavak nem okoznak fájdalmat. A bántó szavak egy ember egész életére kihathatnak. A társadalom számkivetettjei közül sokan bántó szavak áldozatai voltak valamikor életük során. Szenvedést okoztak nekik szüleik, tanáraik vagy féltékeny házastársuk és mások, akik a saját érzelmi problémáikkal vívták harcaikat. Ha hajlamos vagy arra, hogy durván beszélj az emberekkel, imádságban kérd Isten segítségét! Bármibe is kerül, igyekezz leküzdeni; ha kell, kérj segítséget egy lelkésztől vagy lelkigondozótól. A Biblia azt mondja, hogy „többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít” (Példabeszédek 16:32). Határozd el ma, hogy önuralmat gyakorolsz, és életed vezérelvévé teszed a kedvességet!


Anyósok imája

február 26. hétfő

„Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat.” (Róma 12:16)

Egy asszony, akinek a fia házasság előtt állt, írt Abigail Van Burennek, aki egy magazin levelező rovatát vezette: „A fiam ezen a nyáron elveszi a barátnőjét feleségül. Aranyos lány… máris szeretett családtagnak számít. Emlékszem, korábban megjelentettek egy imádságot, melyben egy asszony készül fel az anyósság állapotára.” Íme, az imádság: „Uram, hadd örüljek annak, hogy a fiam társat választ! Ha olyan lányt hoz haza, akinek két feje van, akkor hadd szeressem mindkettőt egyformán. Amikor a fiam azt mondja: »Anya, meg akarok nősülni«, ne engedd, hogy azt kérdezzem: »Hány hónapos terhes a lány?« Segíts a »másik oldallal« való civakodás nélkül intézni az esküvői előkészületeket. Űzd el a fejemből azt a gondolatot, hogy ha a fiam tovább várt volna, jobbat is találhatott volna. Amikor majd nagymama leszek, emlékeztess rá, hogy a gyermekeim nem kérnek az én gyermeknevelési tanácsaimból, ahogy én sem kértem annak idején. Ha segítesz nekem mindebben, akkor talán a gyermekeim majd örömöt találnak abban, ha a közelükben vagyok, és nem kell majd levélben panaszkodnom amiatt, hogy elhanyagolnak.” Egy lelkész megjegyezte: „Az, hogy valaki nem úgy csinálja a dolgokat, ahogy én szoktam, még nem jelenti azt, hogy téved. Egyszerűen különbözőek vagyunk. Érettség kell ahhoz, hogy kijöjjünk valakivel, aki másmilyen, és türelem, hogy ne kezdjünk vitát, ne sértődjünk meg. Bármilyen nagyszerű ember is valaki, ha elég hosszú ideig vagy a közelében, akkor lesz lehetőséged arra, hogy megbántódj.” Pál azt mondja: „Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.” Alázat kell ahhoz, hogy megtartsd magadnak a véleményedet, és felnőtt gyermekeidet ne bombázd kéretlen tanácsokkal.


Menj az imádkozás hegyére!

február 25. vasárnap

„De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.” (Márk 6:46)

Mielőtt Jézus a Genezáret-tó vizén járt volna, előtte felment egy hegyre egyedül, hogy imádságban együtt lehessen Atyjával. Otthagyta a tömeg követeléseit napnyugtakor, egészen hajnalig imádkozott, majd Isten Lelkének erejével lejött a hegyről, és lecsendesített egy vihart. (Nem lenne csodálatos tudni, hogyan imádkozott egész éjjel?) Az imádság olyan, mint egy hegy: meg kell mászni. „Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére” (ApCsel 3:1). Ha arra vársz, hogy kedved legyen hozzá, akkor nem fogsz állhatatosan imádkozni. Ehhez fegyelem kell. Aztán minél többet imádkozol, annál jobban akarsz majd imádkozni, és annál jobban érzed majd, hogy érdemes imádkozni. Először azonban hátat kell fordítanod a tömegnek. Mivel Jézus tudta, hogyan hagyja ott az élet követeléseit és figyelemeltereléseit, ezért tudta lecsendesíteni a vihart, amitől tanítványai megrémültek. Tehát még mielőtt magával ragadna a mindennapi hajsza, menj fel a hegyre imádkozni! Ez biztos pont a bizonytalan világban; olyan hely, ahol semmi nem akadályozza a kilátást, és az élet őrült rohanása hátramarad. Itt kitágul a látóhatár. Itt Krisztus emlékeztet arra, hogy bármivel is kell szembenézned ma, ő azzal már egyszer szembenézett, és kegyelméből megadja, hogy te is képes legyél rá. Könnyű felismerni azokat az embereket, akik fent voltak az imádkozás hegyén. A küzdelmeik nem különböznek a mieinktől – sőt, néhányuk még nagyobb kihívást is jelent. De van egy belső békességük, ami felülemelkedik a családi problémákon, betegségeken, anyagi nehézségeken stb. Képes leszel a nehéz időket méltósággal viselni, ha tudod, hogy a csúcs csupán egy imádságnyi távolságra van!


Világosságban járni

február 24. szombat

„Ha pedig a világosságban járunk… Jézus vére megtisztít minket minden bűntől.” (1János 1:7 KJV)

A Szentírásban Isten kétszer szólt bele sötétségünkbe. Mózes első könyve első fejezetében azt mondta: „Legyen világosság!” (1Mózes 1:3). János evangéliuma harmadik fejezetében pedig Jézus kijelentette, hogy „a világosság eljött a világba” (János 3:19). Ha Istennel akarsz járni, el kell utasítanod a sötétség módszereit, és világosságban kell járnod. A gomba legjobban a sötétben nő, de ha fényt gyújtasz, elfonnyad és elpusztul. Több ez egy költői képnél – ez a lelki életünkre vonatkozó tény! Jézus azt mondta: „az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak” (János 3:19). Ahogy Ester Nicholson mondja: „A titkolózás beteggé tesz. Állandóan szégyenben és bizonytalanságban élünk.” A titkolózás ideális táptalaj a bűn növekedésére, míg végül foglyul ejtenek gondolataid, tetteid és szokásaid. A sötétségben maradás csak felerősíti a titkolózás ördögi körét és a bűn rabszolgaságát. „Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekedjük az igazságot” (1János 1:6 RÚF). Ha egyszer kilépsz a fényre, minden megváltozik! Valld hát meg titkos bűneidet Istennek, és ha szükséges, egy megbízható barátnak vagy lelkigondozónak, aki együtt tud imádkozni veled. Aztán Isten erejével nyerd vissza erődet, hogy legyőzhesd a bűnt, és győzelmes életet élhess. Amint fényt gyújtasz, a gomba fonnyadni kezd, szorítása enged, a szabadság hajnala felvirrad. Minden alkalommal, amikor a bűn kopog az ajtódon, azonnal hozd a világosságra. Ha ezt teszed, megtisztulsz, és közösségben lehetsz Istennel. A Biblia azt mondja: „ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.”


Amit le kell győznöd (3)

február 23. péntek

„Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet!” (Példabeszédek 4:7)

A harmadik dolog, amit le kell küzdened a siker érdekében, a tudatlanság. Ahogy Don Wood író megjegyezte: „A hülyeség örökké tart, a tudatlanságon lehet segíteni.” Túl sokszor nem gondolkodunk reálisan, nem járunk utána az információnak, vagy nem sajátítjuk el a szakértelmet, amire szükségünk van. Edison sokszor vallott kudarcot, de végső sikerét nem a szerencsének köszönhette, hanem a felkészültségnek. Sokan alulértékelik a tudást. Például mivel a számítógépek lehetővé teszik, hogy sokszor próbálkozzunk, ezért nem szánjuk rá az időt, hogy elolvassuk a használati utasítást. Mivel annyira kapkodunk, nem vagyunk hajlandók megállni, és kideríteni, amit valóban tudnunk kell. A fiatalokra nagy nyomás nehezedik, hogy munkahelyet találjanak, ezért gyakran nem értékelik befektetésként a továbbtanulásra fordított időt. Jack Nicklaus golfbajnok mondta: „Tanuld meg a játék alapelemeit, és ragaszkodj azokhoz! A gyorstalpaló megoldások sosem tartósak.” Lehet, hogy elég szerencsés vagy ahhoz, hogy képességeid feletti szintre előléptessenek. De ha a tudásod nem ér fel a pozíciódig, akkor kudarcra vagy ítélve. Íme, néhány szentírási tanács, mely szerint érdemes élni: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled. Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség. Útjai kedves utak, és minden ösvénye békesség. Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok.” (Példabeszédek 3:13–18).


Amit le kell győznöd (2)

február 22. csütörtök

„Megsanyargatom és szolgává teszem a testemet.” (1Korinthus 9:27)

A második dolog, amit le kell küzdened: az érzelmeid. Bár az érzelmek jó mérőműszerként megmutathatják, hogyan érzel, és súghatnak, hogy miben kell változtatnod életeden, soha ne engedd, hogy az érzelmeid határozzák meg döntéseidet! Kérdezz meg bárkit, akinek kiválóan kell teljesítenie szakterületén, és rá fogsz jönni, hogy ideje nagy részét arra fordítja, hogy uralkodjon érzésein. Ugyanakkor hasznos lehet, ha odafigyelsz az érzéseidre azért, hogy mélyére hatolj annak, mi is a bajod lényegében. Vegyük példának a következő két állítást:

1) Ma nincs kedvem dolgozni. Miért nincs? Túl sokáig maradtál ébren tegnap? Talán változtatnod kellene az időbeosztásodon. Egészségesen étkezel? Talán változtatnod kellene az étrendeden. Motiválatlan vagy? Beszélj Istennel, olvasd Igéjét, tölts időt lelkesítő barátokkal, stb. Ne csak ülj ölbe tett kézzel, csinálj valamit!

2) Olyan lehangolt vagyok mostanában. Pihensz eleget? Tartottál mostanában szünetet? A hangulatunk általában javul a testmozgástól, szóval kezdj el tornázni, hozd formába magad! Nem engedheted meg magadnak, hogy az érzelmeidre alapozd az életedet. Vissza fognak tartani, megállítanak vagy kerülőutakra visznek. Azt mondod, valamilyen ösztönzésre vársz? Ahogy Jack London regényíró mondta: „Nem várhatsz az inspirációra, neked kell érte menned.” Kövesd Pál példáját: „én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre” (1Korinthus 9:26–27).


Amit le kell győznöd (1)

február 21. szerda

„Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:7)

Peter McWilliams mondta: „Talán a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, hogy kerüljük az olyan helyzeteket, melyekben esetleg hibáznánk.” A következő néhány napban vizsgáljunk meg néhány dolgot, amit le kell győznünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el az életben. Helyzetek. Úgy érzed, hogy zsákutcába jutottál? Talán szeretnél továbbtanulni, de nincs hozzá megfelelő anyagi háttered. Vagy munkahelyet szeretnél váltani, de nem mersz lemondani a biztos fizetésről, vagy félsz, hogy elveszítenéd a nyugdíjadat. Talán egy fogyatékosság vagy betegség csapdájában érzed magad. A győzelem titka, hogy a körülményeidet két csoportba osztod: olyan helyzetekre, melyeken tudsz változtatni, és olyanokra, melyeken nem tudsz. Az életben szinte mindenen lehet változtatni, vagy más módon megközelíteni azt. De nem mindig lehet ezt azonnal megtenni. Írd össze, hogy mi az, amin tudsz változtatni. Sokszor azért vallunk kudarcot újra meg újra, mert mindenáron azon akarunk változtatni, amin nem lehet. Ne rohanj fejjel a falnak, gyakorold a reális gondolkodást! Értsd meg a különbséget hit és ábrándozás között! Phil Cooke mondta: „A világon minden problémára vagy van megoldás, vagy nincs. Ha létezik megoldás, rajta, keresd meg! Ha nincs, ne is törődj vele!” Isten bizonyos talentumokkal ajándékozott meg. Ha felfedezed, fejleszted és használod őket, akkor Isten sikert fog adni még lehetetlennek tűnő akadályokkal szembenézve is. Ne foglalkozz azzal, amin nem tudsz változtatni, összpontosíts arra, amin tudsz, és a lehetőségek maguktól fognak kínálkozni. Ahogy Hannibál mondta híres mondatát, amikor átkelt az Alpokon: „Vagy találunk utat, vagy csinálunk egyet.” Neked is ilyen hozzáállásra van szükséged!


Engedd el a bosszút!

február 19. hétfő

„Ne fizessetek a gonoszért gonosszal!” (1Péter 3:9)

ne álljatok bosszút önmagatokért...

Azt mondják, hogy a fájdalom mélysége meghatározza a reakció nagyságát. Ezért valószínű, hogy ha valaki megbántott, akkor ösztönösen egyenlíteni akarsz. De bármilyen pillanatnyi elégtétel-érzetet később elkerülhetetlenül követ a megbánás tartós érzése. Miért? Mert tudod, hogy a bosszúállással ellenszegültél Istennek. Kétféle módon szoktunk bosszút állni: 1) A „szemet szemért” elv alapján. Ám mielőtt a megbántó félnek te is fájdalmat okoznál, alaposan fontold meg a következő szavakat: „Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. A tisztességre legyen gondotok minden ember előtt. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én megfizetek« – így szól az Úr.” (Róma 12:17–19 RÚF). 2) Mások bevonásával. Nemcsak ahhoz nincs jogod, hogy visszavágj, de ahhoz sincs jogod, hogy mások előtt megalázd azt, aki téged megbántott. József nem csupán nem büntette meg bátyjait árulásukért, de arra sem volt hajlandó, hogy az udvartartása előtt kiteregesse a részleteket. Miért? Mert látta Isten kezét munkálkodni, és felismerte, hogy amit bátyjai kezétől elszenvedett, az tette őt azzá, amivé vált. Péter ezt írja: „ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek” (1Péter 3:9). Tehát, ha Isten áldásait akarod élvezni, engedd el a bosszút!


Milyen keresztyén vagy? (2)

február 17. szombat

„Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10:10)

„Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek”János 10:10,

Néhány kérdést rendszeresen fel kellene tenned magadnak:

1) Megközelíthető vagyok? A farizeusokról mondta Jézus: „a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket” (Máté 23:6–7). Jézus korában egyes rabbik úgy gondolták, hogy az igazi spiritualitás megkívánja, hogy távolságot tartsanak a többi embertől. Döbbenetes, hogy az egyetlen rabbi, akit a kivetettek is megérinthettek, maga Isten volt. Jézus volt a valaha élt legmegközelíthetőbb személy. 

2) Nagylelkű vagyok? John Ortberg írja: „Amikor elkezdünk az erényes életre törekedni, rögtön elkezdünk azon töprengeni, hogy vajon mások miért nem olyan erényesek, mint mi vagyunk? Ez olyan, mint amikor a Simpson család című rajzfilmben Homer Simpson megkérdezi szomszédjait, hogy hol voltak, és ők azt felelik: »Egy keresztyén táborban voltunk, ahol arról tanultunk, hogyan lehetünk ítélkezőbbek.« Voltál már te is ilyen táborban? Egy kis hang folyton kategorizálja benned az embereket? »Ez állandóan kéreget és rám akaszkodik – jobb, ha távol maradok. Ez kedves és még sok hasznom lehet belőle – próbáljak kapcsolatba kerülni vele.« Miért rangsoroljuk folyton az embereket, mint valamiféle versenyen?”

3) Valódi vagyok? A vasárnapi iskolában egy kisfiú már megszokta, hogy általában mi a helyes válasz, ezért amikor az új tanító megkérdezte tőlük, hogy mi az, aminek vörösesbarna szőre és lompos farka van, makkot és mogyorót gyűjtöget, a kisfiú így válaszolt: „Azt hiszem, a helyes válasz Jézus – bár nagyon úgy hangzik, mintha egy mókusról lenne szó.” Gyakran megpróbálunk lelkinek hangzani, hogy ezzel jó benyomást tegyünk az emberekre – pedig fogalmunk sincs, miről beszélünk. Legyünk hát őszinték


Milyen keresztyén vagy? (1)

február 16. péntek

„Fel is ismerték őket, hogy Jézussal voltak.” (Apostolok cselekedetei 4:13)

A farizeusok önjelölt szakértők voltak az étkezési törvények, öltözködési szabályok és más hasonlók kérdéskörében. Ezek a szokások tették lehetővé számukra, hogy bírót játszhassanak, eldöntve, ki van „bent” és ki van „kint”. Sőt, ami még rosszabb, ezek a bennfentesek ítélkezőkké váltak a kívülállókkal szemben. Dallas Willard írja: „Hányan undorodnak a szívtelen, rideg, megközelíthetetlen, unalmasan élettelen és örökké elégedetlen keresztyénektől? Mégis mindenütt vannak ilyen keresztyének.” Az igazság az, hogy ha az életünket nem az őszinte öröm és a Krisztus iránti odaszántság fémjelzi, akkor felszínes dolgokban fogjuk keresni azt, amivel kitűnhetünk a többi ember közül, akiket „világinak” nevezünk. Jézus nem viselkedett így! Amikor megkérdezték tőle, mi a törvény lényege, ő egyszerűen így felelt: „Szeresd Istent és szeresd az embert!” (ld. Márk 12:28–31). Pál azt írja: „ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom” (1Korinthus 13:1). Megtörténhet, hogy azt hiszed magadról, hogy egyre lelkibb ember vagy, miközben azzá váltál, akit Mark Twain így jellemez: „egy jó ember a szó legrosszabb értelmében.” Az egyik legnagyobb dicséret, amit az apostolok kaptak az, hogy az emberek felismerték, hogy ők Jézussal voltak (ld. ApCsel 4:13). A keresztyénség mellett a legnagyobb érv azok a keresztyének, akik Krisztusból merítik életüket. A legnagyobb érv a keresztyénség ellen azok a keresztyének, akik beképzeltek, ítélkezők és önelégültek. Nos, te milyen keresztyén vagy?


Kinek mire van szüksége

február 15. csütörtök

„Mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Efezus 5:33)

„Mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.” (Efezus 5:33)

A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten az embert „férfinak és nőnek teremtette” (1Mózes 1:27). Isten a nőt nem csupán a férfi módosított változatának teremtette. Ádám teljes mértékben férfi volt, Éva pedig minden porcikájában nő – különböztek egymástól, mint nappal az éjszakától. Másként gondolkodtak, másként éreztek, másként beszéltek, másként viselkedtek. Fontossági sorrendjük is más volt. Különböző dolgokra volt szükségük egymástól. Amennyire nekik fontos volt, hogy jól kijöjjenek egymással, ez nekünk ma ugyanolyan fontos. Ehhez pedig megértés, türelem, önzetlenség, közös erőfeszítés és nagylelkűség kell. A boldog házassághoz alapvető fontosságú Pál filozófiáját követni: a férjnek meg kell értenie, hogy feleségének szeretetre van szüksége, a feleségnek meg kell értenie, hogy férjének tiszteletre van szüksége. Dr. Emerson Eggerichs emlékeztet minket, hogy a férfiak és a nők kapcsolati nyelve különböző, hiszen eltérő szükségeiken alapul. Igen, mindkettőjüknek szüksége van szeretetre és tiszteletre, de egy férj akkor érzi szeretve magát, ha felesége feltétel nélkül tiszteli őt, míg egy feleség akkor érzi, hogy tisztelik, ha férjétől feltétel nélküli szeretetet kap. Figyeld meg, Pál nem csupán bölcs tanácsot ad, hanem felszólító módot használ, isteni parancsot ír le, aminek engedelmeskednünk kell. A férj „szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét!” Isten nem várja el a férjtől, hogy kiérdemelje a felesége tiszteletét, sem a feleségtől, hogy megszolgálja férje szeretetét. Példaképünk, Jézus feltétel nélkül tisztelt és szeretett mindenkit, még az élete árán is. Ő arra hív minket, hogy mi is ugyanezt tegyük egymásért. Isten, a házasság szerzője tudja, hogy mi működik jól, ezért családodban kövesd az ő tanácsát!


Ne hagyd, hogy a félelem megállítson! (2)

február 14. szerda

„Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe.” (Máté 25:25)

"...sem magasság, sem mélység nem választhat el minket Isten szeretetétől..."

Egy birtok gazdája minden szolgájának adott egy bizonyos összeget befektetésre. Egyikük öt talentumot kapott, másikuk kettőt, a harmadik pedig egyet. A két- és öttalentumos szolgák dicséretre méltó hasznot szereztek, de a harmadik ezt mondta urának: „félelmemben elástam talentumodat a földbe.” Mi ebből a tanulság? Egyszerűen ez: a félelem terméketlenné tesz. Egy idős lelkész írja: „A félelem megakadályozza, hogy énekelj a kórusban… hogy tanúságot tégy… hogy jó kedvvel adakozz… hogy szeretetben élj házastársaddal… Minden probléma mögött az attól való félelem húzódik meg, hogy Isten nem fogja megtenni, amit mondott. De hívőkként annyira telve kell lennünk az igével, hogy a félelemnek ne maradjon egy talpalatnyi hely sem. Jézus azt mondta: »ne aggódjatok életetekért« (Máté 6:25). Másként fogalmazva: Egyáltalán miért is gondolnál félelmetes dolgokra, mikor én megmondtam, hogy soha nem hagylak el… hogy megvédelek… hogy megadok mindent, amire szükséged van ennek a feladatnak a végrehajtásához. Összegezve: Isten veled van akkor is, amikor nem érzed vagy nem látod őt, akkor is, amikor mások azt sugalmazzák, hogy elhagyott téged.” A félelem sokféle álarcot hord: a saját fejünk után akarunk menni, vagy éppen azt mondjuk, hogy nem érdekel a dolog, vagy hogy nem ez a megfelelő idő. Pedig nem zárt ajtóba ütközünk, hanem elfojtott félelembe. Ha azon tűnődsz, miért nem tudsz fejlődni bizonyos területen, vizsgáld meg, hogy nem egy lappangó félelem tart-e vissza? Ha ez a helyzet, kérd Isten segítségét megszabadulni a félelmektől, és kezdj el bízni abban, amit Isten mond!

 


Ne hagyd, hogy a félelem megállítson! (1)

február 13. kedd

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1)

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1)

Az élet tele van félelemkeltő helyzetekkel: félünk a betegségtől, munkanélküliségtől, elutasítástól, más emberek véleményétől. Ha nem vigyázunk, a félelem elrabolja belső békénket. Dávid ezt a két kérdést szegezte a kopogtató félelemnek a bejárati ajtónál: „Kitől félnék? Kitől rettegnék?” Aztán be is csapta az ajtót a félelem orra előtt ezzel: „Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.” (3. vers). Aztán visszament a házba, és emlékeztette magát arra, hogyan védekezhet a félelem támadásaival szemben. Imádsággal: „Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem” (4. vers). Lelki látással: „láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.” Isten Igéjével: „hogy az Úr házában lakhassam egész életemben… és gyönyörködhessem templomában.” (4. vers). Az isteni védelem tudatában: „Megóv engem sátrában a veszedelem napján.” (5. vers). Dicsőítéssel: „éneket zengek az Úrnak.” (6. vers). Nyugalommal: „Várjad az Urat” (14. vers Károli). Eltökéltséggel: „légy erős és bátor szívű” (14. vers). A bátorság nem korlátozódik a harcmezőre. Valódi próbája szélesebb skálájú, mélyebb, csendesebb. Például hűségesnek maradni, amikor senki sem figyel, elviselni a fájdalmat az üres szobában, vagy meg nem értettként egyedül lenni. Lehet olyan egyszerű, mint nemet mondani valamire, olyan hétköznapi, mint egy hegynyi szennyessel szembenézni, olyan csendes, mint választani jó és rossz között. Isten bátorság érdemrendjének kitüntetettjei titokban készülnek, a legbátrabb tetteket nem a nyilvánosság tapsvihara előtt hajtják végre. Amikor a félelem a sarkadban liheg, Isten azt mondja: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9). Isten nem ad ki olyan parancsot, amit ne tudnánk teljesíteni. Önellentmondásba kerülünk, ha azt mondjuk: „van elég bátorságom, de nincs erőm”, vagy azt: „tele vagyok energiával, de félek.” Az erőt is és a bátorságot is Istentől kapjuk.


Add oda magadat!

február 12. hétfő

„Önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk.” (2Korinthus 8:5)

Önmagukat adták az Úrnak...

Mi az, amit az emberek többre értékelnek a pénznél? Téged! Gondolj bele! Mihez kell nagyobb erőfeszítés: egy csekk kitöltéséhez, vagy ahhoz, hogy odaáldozd az idődet és az erődet? Melyik jelez nagyobb mértékű elkötelezettséget? Szánj rá egy percet, és gondolj vissza azokra az emberekre, akik a legnagyobb hatással voltak rád: egy tanár, aki segített ráébredni, hogy tudsz te gondolkodni, tanulni és eredményt elérni; szüleid, akik szerettek, áldozatot hoztak érted, akiktől az önértékelés ajándékát kaptad; egy mentor, aki jövőképet festett eléd, majd felkészített rá, és kihívásként eléd állította, hogy törekedj elérni azt. Az üdvösséged mellett mi lehet ennél nagyobb dolog? Töprengj el ezeken a szavakon: „Ha visszatekintesz mindarra, amit életedben tettél, nagyobb elégedettséget találsz abban, amikor örömet hoztál mások életébe, mint abban, amikor túlszárnyaltad és legyőzted őket.” Túl sokan gondolják úgy, hogy az adakozás nem csupán a szeretet kifejezése, hanem egy tranzakció: adok, hogy adj! Sir Wilfred T. Grenfell mondta: „Nyilvánvaló, hogy az ember csak vándor ebben az életben. E világon a célja nem az, hogy birtokoljon, hanem, hogy szeressen és szolgáljon.” Könnyű csak magunkért élni. Sőt, ez az egyik legalapvetőbb ösztönünk – amit minden nap le kell győznünk. De választhatunk más utat: hogy bőkezűen adjuk szeretetünket és időnket. Az igazi nagylelkűség az, amikor ezeket ajándékozod másoknak!


Magasabb szintű adakozás!

február 11. vasárnap

„Ő… mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.” (Márk 12:44)

"Egyenlőségre törekedjetek… most a ti adományotok pótolja, ami a testvéreiteknek hiányzik. Máskor meg éppen fordítva…” (2Korinthus 8:14 EFO)

Isten nem akarja, hogy adakozásodat félelem korlátozza. Vagy bízol benne az anyagiak tekintetében, és átéled annak örömét, hogy részt vehetsz céljai beteljesítésében itt a földön – vagy saját keresőképességedben bízol, és aggodalmaskodva élsz. Ha nem lépsz az adakozás magasabb szintjére, azzal azt kockáztatod, hogy lemaradsz valami nagyszerűről, amit Isten érted és általad akar véghez vinni. Számíts rá, hogy egy ponton kihívás elé fog állítani, hogy többet adj, mint eddig bármikor. Abban a pillanatban hited igent akar mondani, félelmed pedig megpróbál rávenni, hogy figyelmen kívül hagyd az egészet, mint nem gyakorlatias dolgot. Ez döntő pont életedben, mert Isten hívására adott válaszod fogja meghatározni a jövődet. Az adakozás egy bizonyos szinten könnyen megy, míg máskor kifejezetten kényelmetlenül érint. Előbb vagy utóbb mind beleütközünk a félelem falába, és ha nem ismerjük fel, sohasem fogunk tudni áttörni rajta. Ilyenkor nem éljük meg mindazt a jót, amit Isten számunkra tervezett. Mi a megoldás? Változtass a tulajdonjogra vonatkozó elképzeléseden! Nincs olyan, hogy bizonyos összeg a miénk, a többi pénz pedig Istené. Minden az övé. Minden értéket ő teremtett, ő adja nekünk, ő bízza ránk, hogy szolgálatában használjuk. Ha hiszel ebben, akkor semmilyen indokod nincs arra, hogy ne adakozz. Ugyanakkor Istent bevonni a pénzügyeinkbe azt jelenti, hogy a pénzünk feletti irányítást teljesen átadjuk neki. Ez elég félelmetes lehet. Jézus a bőkezűséget egy özvegyasszony példáján mutatta be, aki az utolsó fillérjeit adta oda úgy, hogy semmilyen biztonsági tartaléka nem volt, csak Isten ígérete, hogy gondoskodni fog róla. Amikor eljutsz erre a pontra, a csodák küszöbén állsz.


Az örömteli élet titka (3)

február 10. szombat

„Teljes öröm van tenálad.” (Zsoltárok 16:11)

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké. Zsolt 16:11,

Az emberek sokszor azt gondolják, hogy az öröm véletlen szerencse kérdése, a megfelelő körülményektől függ. Ez azt sugallja, hogy akkor tudunk örülni, ha a dolgok úgy történnek, ahogy mi akarjuk; és ha nem úgy alakulnak, ahogy nekünk tetszik, akkor boldogtalanok vagyunk. Az ilyen boldogság azonban változékony, mulandó, míg az igazi öröm tartós, állandó. Vannak keresztyének, akik annyira komolyak és kimértek, hogy elhitetik veled, hogy Isten nem szívlelheti a nevetést és utál mindent, ami derűs, vidám. A zsoltáros viszont azt írta: „teljes öröm van tenálad.” C. S. Lewis szerint: „A mennyben nagyon komolyan veszik az örömöt.” Igazság szerint a Biblia a legörömtelibb könyv, amit valaha írtak. Az öröm szó és különböző összetételei, illetve ragozott formái több mint 220-szor fordulnak elő benne. Az örvend és annak különböző formái csaknem százszor. Ha minden örömmel, örvendezéssel, ujjongással kapcsolatos szót összeadunk, majdnem 400 előfordulás található! Ez azt jelenti, hogy az öröm nem egy érzés, hanem egy hozzáállás. Az érzéseknek nem lehet parancsolni, senki sem parancsolhatja, hogy érezd boldognak magad, ha nem vagy az. De az örömöt bármilyen körülmények között lehet választani. Az öröm nem is árucikk, hogy meg lehetne vásárolni. Sok ember túl későn jön rá, hogy pénzen nem lehet boldogságot vásárolni, valódi örömöt még kevésbé. Azt mondják, hogy a szegények jobb helyzetben vannak, mint a gazdagok, mert a szegények még azt gondolják, hogy pénzért lehet boldogságot venni, a gazdagok viszont már tudják, hogy nem. Ha anyagi javakkal próbálsz boldogságot vásárolni, az olyan, mintha sós vizet innál: minél többet iszol, annál szomjasabb leszel. A tartós öröm titka az, hogy felismered: Isten feltétel nélkül szeret, értékel és elfogad.


Az örömteli élet titka (2)

február 9. péntek

„A vidám szív a legjobb orvosság.” (Példabeszédek 17:22)

A Bibliában azt olvassuk: „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” Tudtad, hogy a nevetés valóban olyan jó gyógyszer, ami enyhíti a stresszt, gyógyítja a fejfájást, segít leküzdeni a fertőzéseket és csökkenti a magas vérnyomást? Egyes orvosok szerint a nevetés hasonló fizikai előnyökkel jár, mint egy erőteljes edzés. Ha hátradöntött fejjel, hangosan nevetünk, hasizmunk, mellkasi, váll- és más izmaink összehúzódnak, pulzusszámunk és vérnyomásunk megemelkedik. Egyetlen kitörő nevetés hatására a pulzusszámunk megduplázódhat, 60-ról 120-ra, miközben a szisztolés vérnyomás a normális 120-ról 200-ig ugorhat. Aztán, amint abbahagyjuk a nevetést, pulzusszámunk és vérnyomásunk lecsökken a normális alá, ez jelzi a stressz csökkenését. Isten azért teremtette a nevetést, mert tudta, hogy az jót tesz az egészségünknek. Ám ne keverd össze a boldogságot a vidámsággal! Az igazi öröm forrása nem a vidámság, ezt nagyon fontos megértened a lelki egészséged fenntartásához. Vannak idők, amikor nem tudunk vidámak lenni, vagy épp nem is kell vidámnak lennünk: amikor embereket fájdalom ér, tragédiákat élnek át, elveszítik a munkájukat vagy szeretteiket. Igazságtalanságot látva nem helyénvaló, sőt talán nem is lehet vidámnak lennünk. A boldogság viszont abból ered, hogy tudjuk, Isten feltétel nélkül szeret és elfogad minket, ez teszi lehetővé, hogy örömtelik tudjunk maradni. Mivel

1) a vidámság külső dolog, az öröm belső.

2) A vidámság a külső körülményektől függ, az öröm a jellemtől.

3) A vidámság azon múlik, mi történik velünk, az öröm azon, ki él bennünk.

4) A vidámság véletlenszerű, az öröm döntés kérdése. Ezért ma válaszd az örömöt!


Az örömteli élet titka (1)

február 8. csütörtök

„… hogy az én örömöm legyen bennetek…” (János 15:11)

Jézus azt mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.” Ez az öröm, amiről Jézus beszél, különleges: „az én örömöm”. Ez olyan beteljesedést nyújt, amilyet a világ örömei nem tudnak megadni: „hogy… örömötök teljessé legyen.” Krisztus tanításainak hűséges követése olyan belső örömet ad, ami valóságos és ellenálló bármilyen is a gazdasági helyzet, bármekkora is a kamatláb, sőt, még a betegséggel és a halállal szemben is. Az ember nem lehet vidám, ha nem örömteli a szíve, de lehet örömteli akkor is, ha épp nem vidám. Hogy lehetséges ez? Jézus ezt megelőzően arról beszélt tanítványainak, hogy olyan szeretetben lehet részünk, amely messze felülmúl minden mást: mennyei Atyánk szeretetében, melyet feltétel nélkül kínál, és melyet, ha egyszer elfogadunk, örökké átélhetjük. Semmi sem hasonlítható Isten szeretetéhez. Az ő szeretete nem kinézeten, személyiségen, gazdagságon alapul, sőt, még erkölcsi jóságon sem. Mindenféle előfeltétel nélkül kínálja. Ez a szeretet nem változik, nem fogy el. Semmit nem tehetsz azért, hogy Isten jobban szeressen, de semmi olyat sem tehetsz, amitől kevésbé szeretne. Sőt, az isteni szeretet nem csupán egy „meleg érzés”. Ez folyamatosan benned munkálkodó erő, ami bölcs döntések felé irányít, megvéd a rossz döntésektől, és helyreigazít, amikor netán mégis rosszul döntesz. Isten szeretete garantálja, hogy ő elfogad, amikor mindenki más elutasít, megbocsát, amikor mindenki más elítél, kegyelmes, amikor mindenki más kárhoztat. Ha Isten szeretetét élvezed, akkor az öröm felbuzog a szívedben. A világ nem képes megadni ezt az örömöt – de nem is tudja elvenni!


Te hogy állsz hozzá?

február 7. szerda

„Józsefet minden fiánál jobban szerette… tarka ruhát csináltatott neki.” (1Mózes 37:3)

Isten szándéka...

Isten álomban megmutatta Józsefnek nagyszerű jövőjét – amelyben bátyjai majd fejet fognak hajtani neki. De amikor elmondta álmát, testvérei megegyeztek, hogy megölik őt. Ráadásul apjuk „Józsefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született fia volt, s ezért tarka ruhát csináltatott neki.” Próbáld most a történetet József bátyjainak szemszögéből nézni: „Miért jár neki különleges bánásmód? Mi a baj velünk?” Fontos tanulság van ebben:

1) Vigyázz, hogy viselkedsz másokkal; a lelkesedésedet esetleg önteltségnek értelmezik.

2) Isten mindig azért áld meg, hogy másoknak hasznára légy. Egy napon József királyi palástot viselhet és a fáraó kocsiján utazhat, de ez csak apróság. Az igazi hivatása az volt, hogy fenntartsa nemzetségét, hogy életben maradjon családjának az az ága, melyből majd a világ Megváltója származik.

3) Nagylelkűnek kell lenned azokkal, akik kevesebbel rendelkeznek, mint te. József testvérei keményen dolgoztak, és ők is megérdemelték apjuk szeretetét. A díszes köntös, amit József kapott, nem azt jelentette, hogy jobb, mint testvérei; egyszerűen azt jelezte, hogy rá más sors vár.

4) Az apja kedvenceként kapott köntös nem mentesítette Józsefet a nehézségek alól. Sőt, többet szenvedett, mint a testvérei együttvéve. Miért? Mert a megbízatásod mértéke meghatározza a Sátán támadásainak mértékét.

5) József jelleme – nem a díszes köntöse – tartotta meg őt az évek során árulás, kísértések, hamis vádak és börtön közepette is. Honnan tudjuk ezt? Mert visszatekintve meg tudta látni Isten kezét mindabban, ami vele történt: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa” (1Mózes 50:20).


Önuralom

február 6. kedd

„Minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot…” (2Péter 1:5–6)

„Maga a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben…” (1Thesszalonika 5:23)

Ha hiszel Krisztusban, akkor abban a pillanatban, amikor imádságban kéred, már tiéd az üdvösség. Az önuralommal azonban ez nem így működik. Igen, imádkoznunk kell érte, de ahogyan Péter írja: „minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az… önuralmat…” Ez csak akkor valósul meg, ha „minden igyekezettel” naponta gyakorolod. Az élet három területen fog próbára tenni:

1) Az indulataidban. A körülményeid nem kifogások a robbanékony természetre. A Bibliában azt olvassuk, hogy „többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít” (Példabeszédek 16:32). Ha nem tudsz uralkodni indulataidon, akkor az emberek nem fognak tisztelni és nem fognak bízni benned.

2) Az idődben. Az élet időből áll, és az elpazarolt idő valójában elpazarolt élet. Idő kell a kapcsolatok építéséhez, a készségek elsajátításához, jelentőségteljes tettek elvégzéséhez, célok eléréséhez és tervek véghezviteléhez. Ha rosszul gazdálkodunk az életünkkel, az legtöbbször annak az eredménye, hogy rosszul gazdálkodtunk az időnkkel.

3) A beszédedben. A Biblia azt mondja: „Beszédetek legyen mindenkor kedves…” (Kolossé 4:6). Minden nap új lehetőséget biztosít arra, hogy önuralmat gyakorolj a nyelved fölött – bölcsen teszed, ha kihasználod ezt a lehetőséget! Ha mindenképpen meg kell szólalnod, engedd, hogy ez a szentírási alapelv irányítsa mondandódat: „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni”(Kolossé 4:6). Akkor élhetsz jó lelkiismerettel, ha azt teszed, ami helyes, nem azt, amihez kedved van. A mai ige számodra ez: „minden igyekezeteddel” uralkodj indulataidon, idődön és beszédeden!


A szeretet alapja a bizalom

február 5. hétfő

„Titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt…” (1Thesszalonika 3:12)

Titeket pedig az Úr gyarapítson...

Egy kapcsolatban a bizalom igazi próbája az, hogy meg tudjuk-e osztani egymással titkainkat és küzdelmeinket, legbelsőbb félelmeinket és kudarcainkat. A bensőséges kapcsolat őszinteségre épül. Bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk Istennel, és még több bátorság kell ahhoz, hogy őszinték legyünk egymással. Az Ádám és Éva közötti kapcsolatot ez a néhány szó írja le: „még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat” (1Mózes 2:25). Nyíltak és őszinték voltak egymással, mert nem volt semmi takargatni- vagy szégyellnivalójuk. Talán olyan mély sebeket hordozol egy kapcsolatból, hogy azt mondod: „Soha többé nem fogok senkiben megbízni.” Ez azért van, mert még nem gyógyultál meg. Ha soha nem bízunk senkiben az olyan, mintha egy toronyban élnénk. Biztonságban vagyunk az élet fenyegető szorításától, de olyan távol a valódi élettől, hogy nem is vagyunk tudatában az embereknek, helyeknek, időpontoknak, eseményeknek. Azért beszélsz folyton csak a múltról, mert már évek óta nem élsz. Jó hírem van számodra! Isten „meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket” (Zsoltárok 147:)3. Isten gyógyítása felszabadít arra, hogy újra élj, újra bízni tudj, hogy félelem nélkül élhess. Ne szigetelődj el, ünnepeld az életet! Akár házasságod ment tönkre, akár egy közeli barátot veszítettél el, te még mindig élsz! Kész vagy arra, hogy éld az életedet, vagy továbbra is felemlegeted azt, amit sem te, sem senki más nem tud megváltoztatni: a múltadat? Vannak, akik különös kegyelemként kapták az egyedülállóságot, és teljesnek érzik magukat. Ha te is közéjük tartozol, boldog és beteljesedett életed lehet. De ha nem, akkor bízz Istenben, hogy el fogja hozni neked a megfelelő embert a megfelelő időben.


Mindig mondj igazat!

február 4. vasárnap

„Tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek…” (Jelenések 21:27)

Íme, két történet az igazmondásról:

1) Egy reggel egy édesanya vásárolni indult, és a bevásárlóközpontban a saját fiába botlott. Megdöbbentette és feldühítette, hogy a fia lóg az iskolából, és magyarázatot követelt. Türelmesen végighallgatta a gyerek magyarázatát, majd így válaszolt: „Nem vádollak hazugsággal, de még soha életemben nem hallottam, hogy az iskola jó magaviseletért elengedett volna valakit.”

2) Egy fogorvos, injekciós tűvel a kezében ezt mondja a fogorvosi székben ülő páciensnek: „Egy kis szúrást fog érezni. De az is lehet, hogy olyan érzés lesz, mintha állon rúgta volna egy ló.” Mosolygunk, de mindkét sztori tanulsága világos. Néha az igazság fáj – de sosem annyira, mintha hazudnának nekünk. Ha valakinek azért nem mondod meg az igazat, mert nem akarod megbántani az érzéseit, azzal azt kockáztatod, hogy még jobban megbántod. Az igazság olyan, mint egy tükör, lehetővé teszi, hogy azok, akiket szeretsz, olyannak lássák magukat, amilyenek valójában, és elvégezhessék a szükséges változtatásokat, igazításokat. Ha pedig magadról nem mondasz igazat, akkor hiteltelenné válsz. Ha a hitelességedet elveszíted, sok időbe telik azt visszaszerezni, ha egyáltalán lehetséges valaha. Ezért mondja a Biblia: „valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok” (Jakab 5:16). Ha nyíltan és őszintén beszélsz küzdelmeidről, akkor beszélgetőtársad is szabadnak fogja érezni magát arra, hogy ezt megtegye. Közben pedig mindkét fél gyógyul. Ezért a mai ige számodra ez: mindig mondj igazat!


Ne bíráló légy, hanem biztató! (2)

február 3. szombat

„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Példabeszédek 12:25)

... jó szó felvidítja

Miért jön könnyebben a szánkra a bírálat, mint a biztatás?

1) Saját fontosságunk tudata miatt. Ha elértünk egy bizonyos szintű sikert, úgy gondoljuk, hogy mi jobban tudjuk a dolgokat. Néha azonban előfordul, hogy amit tanítani akarunk, annak a meghallására az emberek nem állnak készen. Ilyenkor választás előtt állunk: vagy hátralépünk, teret adva Istennek, hogy ő végezze munkáját rajtuk, vagy megpróbáljuk lenyomni a torkukon a véleményünket. Ilyenkor jó, ha eszünkbe jut, hogy akit erővel próbálnak meggyőzni, még jobban ragaszkodni fog a véleményéhez. Lehet, hogy a te életedben is volt olyan időszak, amikor nem voltál tanítható, imádkozz hát azért az emberért, és hagyd, hogy Isten dolgozzon az ő időzítése szerint.

2) Tehetségünk miatt. Nem gondolunk bele, hogy talentumaink és tapasztalataink Isten kegyelmének köszönhetően olyan különlegesek (ld. Róma 12:6). Ezért elvárjuk másoktól, hogy érjenek fel a mi szintünkre, ha pedig nem ütik meg a mércét, akkor leszóljuk őket. Ne feledd: „ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök” (Zsoltárok 127:1). Lépj hátra, és engedd, hogy Isten végezze munkáját rajtuk!

3) Gyermekkori tapasztalataink miatt. Mindannyiunkat formál a neveltetésünk. A családi hátterünkből tanuljuk el azokat a megküzdési stratégiákat, melyeket használunk, legyenek azok jók vagy rosszak. Sőt, vannak köztünk olyanok, akiknek a szülei azt hitték, hogy a dicséret árt a gyermeknek, a bírálat viszont segíti. Ezért változtatnunk kell gondolkodásmódunkon, és mondandónkat összhangba kell hoznunk Isten Igéjével. Mert „aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.”


Ne bíráló légy, hanem biztató! (1)

február 2. péntek

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” (Máté 7:1)

 Ne ítéljetek...

Kedves szülő! Gyermeked lelkét összetörheted azzal, ha azt hangsúlyozod, mit csinál rosszul ahelyett, hogy arról beszélnél, amit jól csinál.

Kedves gyülekezeti tag! Lelkipásztorodat elcsüggesztheted bírálgatással, vagy bátoríthatod, amíg kiteljesedik abban a szolgálatban, amire Isten elhívta.

Miért választjuk inkább a kritikát a biztatás helyett? Mert könnyebb rámutatni mások hibáira, mint elbánni a saját hibáinkkal! Amíg az ő gyarlóságaikkal foglalkozunk, magunkat jobbnak érezzük. Jézus azonban nem engedi, hogy ilyen könnyen megússzuk: „hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – mikor a magad szemében ott a gerenda. Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” (Máté 7:4–5).

Gondolj most arra a személyre, csoportra vagy szervezetre, akiket legtöbbször szoktál bírálni, és arra, ki előtt kritizálod őket. Próbálsz nagyobbnak tűnni mások szemében? Régi, be nem gyógyult sebeket és megoldatlan gondokat hordozol, és ezek miatti haragodat kiárasztod bárkire, aki az utadba kerül? Jézus azt mondta: „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.” (Máté 12:34–37).

Mi a megoldás? Imádkozz így: „Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!” (Zsoltárok 19:15).


Krisztusra hasonlítani
február 1. csütörtök

„Hasonlóvá leszünk hozzá.” (1János 3:2)

Minden szülőnek ki kellene ezt írnia a gyerekszoba falára. Azok, akik fizikai vagy lelki betegséggel küzdenek, ezzel az ígérettel aludjanak el: „Hasonlóvá leszünk hozzá.” Mindannyian tanuljuk meg kívülről ezt az ígéretet: „Hasonlóvá leszünk hozzá.” El fogunk jutni az életnek ebből a formájából a Krisztushoz hasonló állapothoz. Lelki testünk lesz. Jelenlegi állapotodban az újjá nem teremtett tested harcol újjáteremtett lelked ellen. Szemed oda néz, ahová nem kellene. Ízlelőbimbóid nem helyénvaló élvezetekre vágynak. A szíved tudja, hogy nem kellene aggodalmaskodnod, de az agyad mégis csak aggódik. Valószínűleg Pálhoz hasonlóan te is így érzel: „gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével” (Róma 7:22–23). A mennyben „tagjaid” már nem fognak lázadni. Új tested lelki test lesz, amelyben minden testrész együttműködik a cél érdekében. Joni Eareckson Tada, aki 17 éves kora óta kerekesszékben él, azt mondja: „Alig várom, hogy igazságba öltözhessek, bűn nélküli új testbe. Igen, csodálatos lesz állni, nyújtózkodni, kinyújtani karomat az ég felé, de sokkal csodálatosabb lesz, hogy tiszta dicsőítést ajánlhatok fel. Nem nyomorít többé semmilyen figyelemelterelés, nem bénít őszintétlenség, nem korlátoz a félszívűség lagymatagsága. Szívem csatlakozik a többiekhez, és buzog belőle az imádat. Végre teljes közösségben lehetünk majd az Atyával és a Fiúval. Számomra ez lesz a legjobb a mennyben.” A mai ige számodra tehát ez: „hasonlóvá leszünk hozzá.”


Imádkoztál már érte?
január 31. szerda

„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Filippi 4:6)

Képzeld el, hogy besétálsz egy étterembe, és megkérdezed, hogy készen van-e már a rendelésed? „Mikor rendelte meg?” – kérdezi a pincér. „Ó, én nem rendeltem – feleled –, csak azt hittem, talán van maguknál valami, ami az én nevemre szól.” Legalább ennyire nevetséges azt elvárni, hogy Isten válaszol olyan imákra, amiket nem mondtunk el – vagy nem hittel mondtunk. A Biblia azt mondja: „kívántok valamit, és nem kapjátok meg… azért, mert nem kéritek” (Jakab 4:2). Megad Isten mindent, amit kérsz tőle? Nem. „Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni” (Jakab 4:3). Kérésednek összhangban kell lennie Isten akaratával: „ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket” (1János 5:14). Jeremiás azt mondta: „jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz” (Jeremiás siralmai 3:25). A várakozásteli ima azt mutatja, hogy bízunk Isten jóságában. Tehát ahelyett, hogy magadban tépelődnél, vagy mindenki másnak beszélnél róla Istenen kívül, vagy saját kezedbe vennéd az ügyet, mondd ezt: „Uram, bízni fogok benned, bármi legyen is a végeredmény”, és ő meg fogja jutalmazni hitedet. Pál azt írja: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Állást keresel? Segítségre van szükséged egy probléma leküzdéséhez? Szeretnéd, ha egy szeretted üdvösséget nyerne? Szeretnél mélyebb lelki életet élni? Testi vagy lelki gyógyulásra vágysz? Vezetésre, iránymutatásra? Jézus azt mondta: „Atyátoknak nagy örömöt okoz, hogy nektek adja országának javait” (Lukács 12:32 NLT). Isten jó akar lenni hozzád, ezért mondd el neki „szíved kéréseit” (ld. Zsoltárok 37:4). Aztán adj hálát neki, és hidd, hogy a válasz meg fog érkezni – az ő időzítése szerint!


Anyagi biztonság

január 30. kedd

„Megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét.” (2Korinthus 9:10 RÚF)

„Megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét.” (2Korinthus 9:10 RÚF)

Vannak, akik azt gondolják, hogy Isten ellenzi azt, hogy pénzünk legyen, vagy nem akarja, hogy valakinek túl sok legyen belőle. A Biblia azonban azt mondja, hogy Isten „megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre…” (2Korinthus 9:10–11). Szeretnél egy jó tanácsot? Vond be Istent a pénzügyeidbe, és engedd, hogy benne is maradjon! Ez olyan terület, ahol interaktív kapcsolatod lehet vele, de neked kell őt behívnod. Gondolj bele, hallottál már valaha valakit így imádkozni? „Uram, sok éven át visszatartottam tőled, ami megilletett volna, és a saját fejem után mentem. Végül teljes anyagi csődbe jutottam. De még mindig úgy gondolom, hogy az én tervem működhet. Majd egyedül megoldom a dolgokat, te pedig nyugodtan segíthetsz addig másoknak.” Nem, amikor anyagilag összeomlunk, akkor igenis szeretnénk Istent bevonni pénzügyeinkbe, és arra összpontosítunk, hogy meggyőzzük őt, jöjjön a segítségünkre. Ilyenkor imádságunk S.O.S. jellegű. „Segíts, Uram! Csinálj valamit! Bármit!” Eljutottunk arra a pontra, amikor végre hajlandóak vagyunk elismerni, hogy mindent Isten irányít. Többé nem szégyelljük kérni, hogy tegye meg, amiről mindig is tudtuk, hogy képes rá: küldjön pénzt, vagy enyhítsen az anyagi nyomáson. Akkor mi akadályoz abban, hogy most vond be Istent – mielőtt még a csőd beütne? Nem lenne észszerűbb, ha olyan helyzetben lennél, hogy isteni közbeavatkozása gyorsan és gyakran megtörténhessen?


Az intimitástól való félelem legyőzése (2)

január 29. hétfő

„Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt.” (Apostolok cselekedetei 20:37)

Az érzelmi intimitás az egyik legnagyobb ajándék, amit egy másik embernek adhatunk. Ez feltölti a másik lelkét, sőt, a sajátodat is. Elűzi a magányosságot. Igen, a Biblia még a mai macsó társadalomban is érzelmi intimitást javasol a férfiaknak. Az efezusi gyülekezet vénei, amikor rájöttek, hogy soha többé nem fogják Pált látni, „nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt. Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni.” Bill Russel, a híres sportoló mondja: „A legtöbb embernek nehezebben megy, hogy engedje magát szeretni, mint az, hogy találjon valakit, aki szereti.” Mit tehetsz tehát?

1) Ismerd fel félelmed forrását! Mi történt, ami miatt kerülöd azt, hogy valaki jobban megismerjen?

2) Fogadd el magad teljesen! Minden porcikáddal, minden gyengeségeddel együtt Isten mesterműve vagy, így nem kell többé azon aggódnod, hogy valaki elutasít azért, mert nem vagy tökéletes.

3) Teszteld a pályát! Kezdd fokozatosan, először csak néhány baráttal, kezdj el nyíltan beszélni szükségeidről és arról, hogy valójában hogyan érzel. Valld be, ha problémáid vannak a súlyoddal, az önértékeléseddel, szokásaiddal vagy bármi mással. Ahelyett, hogy másvalakinek tettetnéd magad, kérj segítséget! Találj örömöt az őszinteségben.

4) Gyakorold kimondani a számodra fontos embereknek azt, hogy „szeretlek”, akkor is, ha ez szokatlanul hat. Ne félj! A „szeretlek” nem azt jelenti, hogy „a rabszolgád akarok lenni”, sem azt, hogy „eltűrök mindent a kapcsolatunk kedvéért.” Egyszerűen azt jelenti: „Elköteleztem magam erre a kapcsolatra, és hiszem, hogy Isten segítségével meg tudjuk oldani a problémákat.”


Az intimitástól való félelem legyőzése (1)

január 28. vasárnap

„Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” (1Mózes 2:25)

Ádámnak és Évának nem voltak titkaik egymás előtt. „Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.” Isten az első emberpárnak adta a föld kormányzásának hatalmát. Ekkor lépett a Sátán a képbe. Mit támadott meg? A bizalmas kapcsolatukat, az intimitásukat! „Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.” (1Mózes 3:7). Az intimitás nyíltságot, őszinteséget és bizalmat jelent. Amikor Ádám és Éva ezt elvesztették, elrejtőztek Isten elől – és egymás elől is. Azóta mindannyian rejtőzködünk. Az érzelmi intimitás az alapja minden jelentőségteljes kapcsolatnak. Enélkül a kapcsolatok sekélyessé válnak, nem nyújtanak beteljesedést. Félünk feltárni a másiknak félelmeinket, szükségeinket, bizonytalanságainkat, titkainkat, reményeinket, álmainkat, furcsa véleményünket és nemkívánatos részeinket. Ez a félelem a magánytól való félelemben gyökerezik. „Ha igazán ismernél, biztosan elhagynál.” Vagy az elégtelenségtől való félelemben: „Lehet, hogy csalódott leszel, mert nem tudom teljesíteni az elvárásaidat.” Vagy az irányítás elvesztésének félelmében: „Most, hogy már tudod, hogyan érzek, ezt arra fogod használni, hogy uralkodj rajtam.” A nők „nehezen elérhetőt” játszanak, a férfiak pedig „kemény fickót”, akinek nincs szüksége senkire. Mi a megoldás? Tanuljatok meg együtt imádkozni! Legőszintébb pillanataink azok, amikor Isten előtt állunk, aki már úgyis mindent tud rólunk. Amikor ezeket a perceket együtt töltjük, a gátak leomlanak, szívünk meglágyul egymás felé, és közelebb kerülünk egymáshoz.


Apa-fia beszélgetés (2)

január 27. szombat

„Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.” (Példabeszédek 7:21)

Henry Brandt pszichológus beszél arról, hogy fia mennyire felhúzta magát azon, hogy nem adta neki oda az autót estére, hogy egy lánnyal lemenjen a tópartra sötétedés után. „Mi bajod, apa? – követelőzött a fiú. – Nem bízol bennem?” Brandt így válaszolt: „Egy autóban éjszaka egyedül egy tóparton egy gyönyörű nővel? Még magamban sem bíznék!” Salamon részt vett gyermekei életében, idejében és határozottan tanította őket Istennek a szexre vonatkozó nézetéről. A Példabeszédek három leghosszabb szakasza, az ötödiktől a hetedik részig végig ezzel a témával foglalkozik. Az 5. és 6. részben a házasság előtti szexet, a paráznaságot tárgyalja, majd csaknem az egész 7. részben a házasságon kívüli szexet, a házasságtörést. A kettő között arról is őszintén és egyenesen beszél, hogy milyen az Isten akarata szerinti szex. A lelkészek és a szülők túl sokáig dugták a homokba a fejüket, remélve, hogy ez a téma csak úgy eltűnik. De ezt a témát nem lehet kikerülni. George Gallup közvélemény-kutató állítja: „Kétségtelen, hogy a szexszel kapcsolatos kérdések lesznek a legfontosabb ügyek, amivel minden egyháznak szembe kell néznie a közeljövőben. Abortusz, AIDS, házasság előtti szex, homoszexualitás – ezek mind ott lesznek a forgatagban.” Salamon így figyelmeztette fiát: „Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.” Tehát akár apa, anya, egyedülálló szülő vagy akár nagyszülő vagy, gyermeked nem fogja megtenni a rossz lépést, ha nincs rosszkor, rossz helyen, rossz társaságban. Ezért tanítsd őt így: „Ha nem akarod megégetni magad, ne játssz a tűzzel!”


Apa-fia beszélgetés (1)
január 26. péntek

„Hallgass, fiam, apád intésére” (Példabeszédek 1:8)

„Hallgass, fiam, apád intésére” (Példabeszédek 1:8)

A Példabeszédek könyvében huszonháromszor olvassuk a fiam megszólítást, az apa szó pedig tizenkilencszer fordul elő. Olyan ez a könyv, mint egy apa levele a fiához. Ugyanakkor levél egy apától más apáknak arról, hogy milyen a jó apa. Nemcsak arra tanítja az apákat, hogyan vezessék gyermekeiket, hanem arra is, hogyan éljenek példaadóan. Érdekes, hogy ez a levél sok figyelmeztetést tartalmaz a szexualitás helytelen megélésével kapcsolatban, és elmondja, hogy ez milyen sok szívfájdalmat hozhat. Mindannyian hallottuk már a történetet a tizenkét éves fiúról, akinek az apja ezt mondta: „Fiam, talán ideje lenne elbeszélgetnünk a szexről.” A kissrác így felelt: „Persze, apa. Mire vagy kíváncsi?” Szomorú igazság, hogy manapság gyermekeink a szexualitással kapcsolatos ismereteiket az iskolában, a barátoktól, az internetről és kísérletezésből szerzik – nem pedig otthon kapják meg. Salamon azt írja: „Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét?” (Példabeszédek 5:20). A szexuális felvilágosítás jó megoldás – ha jó tanár tanítja, a megfelelő környezetben és a megfelelő tanterv szerint. A megfelelő tanár pedig te vagy, kedves édesapa, a tanterem az otthonod, és a megfelelő tanterv a Biblia. Egy tízezer diák körében végzett felmérés kimutatta, hogy a szilárd szülői értékrendnek és felügyeletnek van legjelentősebb hatása egy tizenéves szexuális aktivitására. Azok a szülők, akiknek szoros kapcsolatuk van leánygyermekükkel, és felügyelik tanulását és szabadidős tevékenységét, 42 százalékkal csökkentik leányuknál a házasságon kívüli terhesség valószínűségét. Tehát kedves édesapák – és édesanyák – ne hallgassatok! Legyetek részesei gyermeketek életének! Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy kimaradjatok belőle!

 


Ha szeretnéd megkapni, add oda!
január 25. csütörtök

„Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:38)

"...adni kell, adni, mindent odaadni..."

Egy este egy férfi jött Teréz anyához, és egy nyolctagú családról számolt be neki, akik már egy hete nem ettek. Amikor Teréz anya elment a házhoz, az alultáplált kisgyermekeket látva egy zsák rizst adott nekik. A gyermekek anyja ekkor valami érdekes dolgot tett. Megtartotta a zsák rizs felét, de a másik felével elindult valahová. Amikor visszatért, Teréz anya megkérdezte tőle, hogy hová ment? „A szomszédaimhoz – válaszolta az asszony –, ők is éhesek.” Teréz anya így összegzi visszaemlékezését: „Nem azon csodálkoztam, hogy adott, a szegények általában igazán nagylelkűek. Azon lepődtem meg, hogy tudta róluk, hogy éhesek. Szinte törvényszerű, hogy amikor szenvedünk, nincs időnk másokra.” A Biblia azt tanítja, hogy amikor mások szükségeire összpontosítunk, Isten gondoskodik arról, hogy a mi szükségeink be legyenek töltve (ld. Efezus 6:6–8). Szóval, ha szeretnéd megkapni, add oda! Megmondom, miért:

1) Az adakozás a kulcs az áldásokhoz. Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe.”

2) Az a mag, amit most elvetsz, meghatározza jövőbeli aratásod mértékét. Nincs olyan túl kicsi mag, ami ne tudna sokszoros termést hozni, ha hajlandó vagy elvetni. Ha találsz egy ügyet, ami nagyobb az önérdekednél, és abba beleadod magad, akkor két dolgot fogsz felfedezni. Először is, hogy nem baj, ha elismered korlátaidat, amíg nem azokra alapozod az életedet. Másodszor, hogy Isten áldásai akkor áradnak ki, ha odaadod, amid van, ahelyett, hogy csak beszélnél arról, amid nincs. Tehát, ha szeretnél valamit kapni, add oda!

 


A viszonzás törvénye
január 24. szerda

„Imádságaid és alamizsnáid emlékeztetőül feljutottak az Isten elé.” (Apostolok cselekedetei 10:4)

Nagylelkűséged azok felé, akik szükségben vannak, meg fogja határozni Isten bőkezűségét irántad

Eddig az evangéliumot kizárólag a zsidóknak hirdették. De ez hamarosan megváltozik. Egy Kornéliusz nevű férfi „az egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bemegy hozzá, és megszólítja: Kornéliusz! … Imádságaid és alamizsnáid feljutottak az Isten elé, és ő emlékezik azokra. Most azért küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz azt a Simont, akit Péternek is hívnak.” (ApCsel 10:3–5 RÚF). Imádságainak és nagylelkűségének köszönhetően Kornéliusz lett az első pogány, aki hallotta az evangéliumot és üdvösséget nyert. Micsoda viszonzás! Isten hallja a kedves szavakat, melyeket szenvedő embereknek mondasz. Látja, amikor áldozatot hozol és adakozol, miközben magad is szűkösen élsz. Azzal, hogy azt teszed, amit teszel, Istennek készíted az utat, hogy segíthessen neked. Ő elraktározza mindezeket, hogy amikor majd neked lesz szükséged rá, akkor bőségesen legyen a számládon és felvehess belőle. Egy hölgy kutyakozmetikus vállalkozást akart indítani, és ezért imádkozott, de nem volt pénze reklámra. Elment tehát a helyi állatmenhelyre, és felajánlotta, hogy kicsinosítja az ott lévő állatokat, hogy így nagyobb eséllyel találjanak gazdára. Érdekes módon, minél többet dolgozott a menhelyen, saját vállalkozása annál inkább fellendült, mert híre szájról szájra járt, míg végül már annyi kliense lett, amennyit egyedül el sem bírt látni. Azt kérded: „Azt jelenti ez, hogy ha nem segítek másoknak, Isten sem fog segíteni nekem?” Hála Istennek, az ő szeretete feltétel nélküli. De ha nemet mondasz az adakozásra, amikor lehetőséged nyílna rá, azzal annak lehetőségét is elmulasztod, hogy kaphass valamit. A viszonzás törvénye egyszerű: Isten azt ígéri, hogy ha nagylelkű vagy másokkal, ő is bőkezűen fog bánni veled (ld. 2Korinthus 9:6–8).

 


Ne feltételezz!
január 23. kedd

„Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)

„Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)

Ne gondold, hogy utasításaidat mindenki világosan megérti, és pontosan végrehajtja. A Biblia azt mondja: „a szorgalmas munka meggazdagít”, és a szorgalmas szó azt is jelenti, hogy gondosan odafigyel valaki a részletekre. Amikor utasítást adsz valakinek, ellenőrizd, hogy készített-e feljegyzést róla. Ha nem, az aggodalomra adhat okot. A tapasztalatlanok és a nem kellő elkötelezettséggel hozzáállók hajlamosak az emlékezetükre bízni mindent, pedig a legrövidebb ceruza is jobb, mint a leghosszabb memória. Amikor valaki nem tekinti elég fontosnak, amit mondtál ahhoz, hogy leírja, azzal jelez valamit – és ez a jel vörösen villogó vészjelzés. Még ha jó szándékú is az illető, elfoglaltsága vagy túlzott magabiztossága miatt könnyen elfelejtheti utasításaidat. Azok, akik megbízhatóan végzik a rájuk bízott feladatot, mindig kérdéseket tesznek fel a kapott utasítással kapcsolatban. Például, ha arra kéred őket, hogy hívjanak fel valakit egy bizonyos ügyben, akkor automatikusan vissza kellene kérdezniük:

a) Van ennek valamilyen határideje?

b) Mikorra kérsz visszajelzést a hívás eredményéről?

c) Van még valami, amit tudnom kell ezzel kapcsolatban? Ha ilyen jellegű kérdések nem vetődnek fel, akkor a megbízott személy nagy valószínűséggel nem veszi eléggé komolyan feladatát. Ha valaki azt mondja: „megpróbálom elintézni”, ez megint csak vészjelzés, mert az esetek többségében nem fogja megtenni. A próbálom szó gyakran az ímmel-ámmal végzett munkát jelzi. Utasításaidat egy bizonyos embernek add ki – ne kettőnek! Jegyezd fel a dátumot, amikor az utasítást kiadtad, és azt az időpontot is, amikorra a visszajelzést kéred. Másként fogalmazva: csak olyannak adj ki utasítást, aki képes fogadni és végrehajtani azt.

 


Honnan tudod, hogy igazán megbocsátottál valakinek?
január 22. hétfő

„Még a füst szaga sem járta át őket.” (Dániel 3:27)

Az az ember, aki igazán Istennel jár, irgalmas és megbocsátó

Amikor Nebukadneccar király Sadrakot, Mésakot és Abédnegót a tüzes kemencébe dobatta, Isten sértetlenül hozta ki őket onnan, úgy, hogy „még a füst szaga sem járta át őket.” Mindannyian találkoztunk már „füstszagú” emberekkel. A viselkedésük ezt mondja: „Nehéz időszakon mentem keresztül, és emiatt még mindig zaklatott vagyok.”
Mi a helyzet veled? Az átélt dolgok megkeményítették vagy meglágyították a szívedet? Beszédednek pozitív vagy negatív csengése van? Megkötöznek a múltad emlékei? Mindenkinek, aki csak meghallgat, a fájdalmadról beszélsz? Nem látod, hogy ezzel a múlthoz láncolod magad? Amikor a cirkuszi elefántok még kicsik, és nincsenek tudatában erejüknek, egy lánccal egy karóhoz kötik őket, hogy így korlátozzák mozgásukat. Később, a felnőtt, kifejlett egyedeknek már van erejük elszakítani a láncot, mégis megkötözve maradnak. Miért? Mert elfogadták, hogy a korlátozottság végleges! Nem a lánc kötözi őket, hanem az emlék! Ha te is fájdalmas és elerőtlenítő emlékekhez vagy kötve, a mai ige számodra ez: „Urunk, Istenünk, más urak voltak a gazdáink, nem te, de csak a te nevedet dicsérjük. A halottak nem kelnek életre, az árnyak nem támadnak föl. Ezért mikor megbüntetted és kiirtottad őket, még az emlékezetüket is eltörölted!” (Ézsaiás 26:13–14 RÚF).
Bármi is kísért emlékeidben, ki kell mondanod, hogy megszabadultál kötelékeitől. Állj rá Isten igéjére, hadd lépjen működésbe szabadító ereje!

 


Sareptába küld Isten?
január 21. vasárnap

„Kelj föl, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és lakj ott!” (1Királyok 17:9)

Engedelmeskedj Istennek...

Kiszáradt a patak, melyből Illés ivott, és a hollók, melyek korábban minden nap hoztak élelmet, nem jöttek többé. Amikor ilyen történik, Isten próbálja felhívni a figyelmedet! Fel akar készíteni az indulásra. Ezután Isten Illést egy szegény özvegyhez küldte Sareptába, és biztosította arról, hogy az özvegyasszony majd ellátja élelemmel. Ez bizonyára nehéz volt egy vezető számára, aki ahhoz volt szokva, hogy ő szolgál mások felé. Illés rátalált az éhínségtől sújtott városban az asszonyra, aki éppen az utolsó étkezést készítette elő magának és a fiának. Ennek ellenére felszólította őt, hogy engedelmeskedjen Istennek megígérve, hogy: „a lisztesfazék nem ürül ki, és az olajoskorsó nem fogy ki, míg az Úr esőt nem ad a földre” (1Királyok 17:14). Honnan volt Illésnek ekkora hite, hogy ilyet mondjon? Onnan, hogy a saját életében már bizonyítva látta Isten hűségét! Akkor tudsz a hitedről beszélni, ha hitben jársz, ha hit által élsz. A hit azzal is épül, ha hitben járó emberek társaságát keresed, mert a hit ragályos. Ez történt ezzel az özveggyel is. Lehet, hogy ő és a fia nem ettek ötfogásos vacsorát minden este, de Isten gondoskodott arról, hogy minden szükségessel rendelkezzenek, amíg az éhínség tart. Ezért ha pillanatnyilag nincs meg mindened, amire vágysz, engedelmeskedj Istennek azzal, amit már kaptál tőle, és bízz benne, hogy amikor eljön az ideje, ő többet is fog küldeni. Figyeld meg azt is, hogy itt az asszony és a próféta hite egyaránt próbára volt téve. Tehát akár kezdő, akár sokat próbált, viharedzett hívő vagy, hitpróbák mindig érni fognak. Isten ma épp a te saját Sareptádba küld? Ne vitatkozz! Indulj el azonnal, mert Isten áldásai az engedelmességeden múlnak.

 


A jó házasság tízparancsolata
január 20. szombat

„Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt!” (Zsidók 13:4)

legyen megbecsült a házasság

Íme a jó házasság tízparancsolata:

1) Isten azt mondta, hogy „legyen megbecsült a házasság”, tehát maradjatok hűségesek egymáshoz. Mindenki másról lemondva házastársad legyen az első helyen – nem az édesanyád, nem az édesapád, nem a fiad vagy a lányod. A házastársad az életre szóló társad.

2) Ne feledjétek, hogy „ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik” (1Korinthus 3:16). Ne tegyétek tönkre az egészségeteket mértéktelen evéssel, dohányzással, alkohollal, kábítószer-fogyasztással, így remélhetőleg hosszú, egészséges életetek lehet szeretteitek körében.

3) Soha ne engedjétek, hogy munkátok vagy hobbitok elidegenítsen a családotoktól. „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsoltárok 127:3), és a legértékesebb ajándék, amit te nekik adhatsz, az időd.

4) Ne felejtsétek el, hogy a tisztaság erény.

5) Készségesen osszátok meg földi javaitokat egymással! Ne kényszerítsétek egymást alamizsnáért könyörgő koldus szerepébe.

6) Ne felejtsétek egymásnak mondani: „Szeretlek!” Ha tudjátok is egymásról, hogy szerelmetek állhatatos, akkor is jólesik újra és újra hallani ezt a szót.

7) Ne felejtsétek, hogy a házastárs elismerése többet ér, mint száz idegen csodáló pillantása.

8) Őrizzétek otthonotok békéjét és rendjét, mert így boldog időskorotok lehet.

9) Mindig bocsássatok meg nagylelkűen, hiszen közülünk kinek ne lenne szüksége bocsánatra? „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efezus 4:32).

10) Tiszteljétek Istent, így a gyermekeitek sokkal nagyobb valószínűséggel fognak titeket tisztelni, ha felnőnek (ld. Példabeszédek 22:6).

 


Ne érd be vele!
január 19. péntek

„Táré fogta fiát, Abrámot… és elindult velük Úr-Kaszdimból, hogy Kánaán földjére menjen. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.” (1Mózes 11:31)

…de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé… (Filippi 3,14 )

Futsz nekifeszülve „egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (ld. Filippi 3:14), vagy megelégszel azzal is, amit útközben találsz? Isten szövetséget kötött Ábrahámmal – olyat, melynek mind a mai napig kihatása van. Kevésbé ismert tény, hogy sok évvel korábban Ábrahám apja, Táré is elindult Kánaán bővölködő földjére, ahová Isten később Ábrahámot is hívta. Csakhogy Táré nem ért oda. Amikor családjával eljutott Háránig, ott letelepedett. Nem kérdés, hogy nem volt könnyű sok száz mérföldet utazni nehéz terepen, állatokkal, gyermekekkel és szolgákkal. El tudod képzelni, micsoda szervezést igényelt mindez? Ne feledd, akkor még nem voltak költöztető cégek, akik felpakolnak helyetted! Végül Táré úgy döntött, hogy nem tud már tovább menni, letelepedett tehát ott, ahol kényelmesen érezte magát. Joel Osteen megjegyzi: „Azon tűnődöm, vajon hányszor tesszük mi is ugyanezt. Van egy nagy álmunk… szeretnénk kiválóak lenni a hivatásunkban… szülőként… és az Istennel járásban. Elindulunk, de a dolgok egyre nehezednek, és a célunkat nem sikerül olyan gyorsan elérni, mint ahogy reméltük. Talán Ábrahám apjához hasonlóan ezt mondjuk: »Telepedjünk le itt. Elégedjünk meg ezzel. Nem igazán ezt akartuk, de ez is elég jó.« Ne ess ebbe a csapdába! Az »elég jónál« többre vagy teremtve. Ne elégedj meg egy kis szeretettel és örömmel, egy cseppnyi békességgel és nyugalommal, egy aprócska segítséggel, boldogsággal… Szedd a sátorfádat, pakold össze a holmidat, és indulj tovább! Nézz a nagyobb célra! Talán késedelmet szenvedtél, de újrakezdheted az utat!”

 


Isten az utóvéded
január 18. csütörtök

 

„Az Úr jár előttetek, Izráel Istene lesz mögöttetek is.” (Ézsaiás 52:12)

Légy türelmes és higgy! Bízz Istenben, mert ő mindig a javadat munkálja.

 

Isten nemcsak előtted jár, de a Biblia azt mondja, hogy a hátadat is fedezi! Robert H. Schuller írta: „Amikor az izraeliták hadba vonultak a pusztai vándorlás és az Ígéret földjének elfoglalása idején, a seregnek mindig volt előőrse és utóvédje is. Az előőrs felderítőket küldött ki, és az így megszerzett értesülések alapján javaslatot tett az előrehaladásra. Az utóvéd amellett, hogy védett a hátbatámadástól, helyreállította a károkat, és összeszedte az elhagyott értékeket is. Isten az én hátvédem. Én folyamatosan előrenyomulok – mint ahogy te is –, néha túlságosan is rohanó életet élek, és befejezetlenül hagyok dolgokat. Isten azonban ott van a hátam mögött, és befejezi, amit én félbehagytam… Ha hátranéznél, mennyi befejezetlen munkát látnál, amit egy sürgető új feladat miatt hagytál félbe? Ha te megtetted a tőled telhetőt, Isten meg fogja tenni a többit. Beszélgettem szülőkkel tizenéves gyermekeikről. Gyakran mondták, hogy bárcsak ezt vagy azt tettek vagy nem tettek volna. Én kedvesen emlékeztettem őket arra, hogy megtették a tőlük telhetőt. Ezután már bízniuk kell Istenben, hogy utóvédként befejezi a munkát, összeszedegeti a széttört darabkákat, és valami csodálatosan szépet hoz létre belőle.” Feladatot bízott rád Isten? Összpontosíts arra, ami most van előtted, nem arra, ami majd fél év vagy egy év múlva vár rád. Ne hagyd, hogy bármi is eltérítsen (ld. Példabeszédek 4:27)! Ez különösen is nagy kihívást jelent napjainkban, amikor annyi minden akarja megragadni a figyelmünket. Ne feledd: a küldő ereje sokkal fontosabb, mint annak az ereje, aki kapja az üzenetet. A mai Ige számodra ez: Ne félj, Isten az utóvéded!

 


Hűséges és sikeres
január 17. szerda

„Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám.” (Máté 25:23)

Jól van, jó és hűséges szolgám...

Isten azt akarja, hogy sikert érj el az életben (ld. Józsué 1:8). Ő meg is fogja adni a siker eléréséhez szükséges eszközöket, stratégiákat és kapcsolatokat. Dávid egyszerű pásztorfiú volt, de Isten Izráel királyává tette. A Bibliában az áll: „Dávid minden útján sikerrel járt, mert vele volt az Úr” (1Sámuel 18:14). Isten szerint azonban a siker egész mást jelent, mint a világ szerint. Mark Hatfield, az USA volt szenátora beszámol arról, amikor Teréz anyával bejárta Kalkuttát. Meglátogatták a „Haldoklók házát”, ahol beteg gyermekekről gondoskodnak utolsó napjaikban, és elmentek a rendelőintézetbe is, ahol a szegények százával álltak sorba orvosi ellátásért. Látva Teréz anya szolgálatát, ahogy eteti és ápolja azokat, akiket mások csak otthagytak meghalni, Hatfieldet mélyen megrendítette a rengeteg szenvedés, mellyel Teréz anya és munkatársai naponta találkoznak. „Hogyan képes ekkora terhet úgy hordozni, hogy nem roskad össze alatta?” – kérdezte. Teréz anya így válaszolt: „Kedves szenátor úr, én nem arra kaptam elhívást, hogy sikeres legyek, hanem arra, hogy hűséges legyek.” Vannak, akiket Isten arra hívott, hogy a reflektorfényben szolgáljanak, míg másokra árnyékban végzett szolgálatot bízott. Néhányaknak abban a kiváltságban van részük, hogy megkapják a világ elismerését és kitüntetéseit, de legtöbbünk nem kap ilyet. El kellene csüggednünk emiatt? Egy pillanatra sem! Istennél a hűség sikernek számít. Egy napon, amikor majd ott fogsz állni Isten előtt, ezeket a szavakat fogod hallani: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében!” (Máté 25:23 RÚF).

 


Ne csak imádkozz – higgy!
január 16. kedd

„Higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” (Márk 11:24)

Higgyétek...

Imádságaink egyik hibája, hogy nem számítunk Isten válaszára. A Bibliában azt olvassuk: „hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6). Isten csakis a hit valutáját fogadja el, a hit pedig „hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róma 10:17). Ahogy egyre jobban belemerülsz a Szentírásba, a hit gyökeret ver benned és növekedni kezd. Az imáid pedig a hit által lesznek hatékonyak. De mi van akkor, ha hited összhangban van Isten Igéjével, mégis késik imádságodra a válasz? Csak imádkozz tovább és higgy tovább! „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:35–36). Amikor egy vidéket súlyos aszály sújtott, a helyi gyülekezet meghirdetett egy imaalkalmat. A kisvárosnak szinte az egész lakossága összegyűlt (érdekes, hogy a gondok sikeresen ráirányítják figyelmünket Istenre). Ahogy a lelkész végignézett a dugig tömött templomon, észrevett egy tizenegy éves kislányt az első sorban, aki ragyogott a lelkesedéstől. Mellette a padon egy piros esernyő volt használatra készen. A gyermeki ártatlanság és szépség láttán a lelkész elmosolyodott, miközben a kislány hitét összehasonlította a többiekével. A gyülekezetére nézve így szólt: „A többiek azért jöttek, hogy esőért imádkozzanak, de ő arra is számított, hogy Isten válaszolni fog!” Tehát ne csak imádkozz – higgy!


Ő mindig egy lépéssel előtted jár (3)
január 15. hétfő

„Nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.” (Zsoltárok 91:10)

 Nem érhet baj

A kilencéves Keith Pulles számára a családi úszómedence téliesítése jelentette a nyár végét. Visszaemlékezésében így ír: „Komor hangulatban néztem az ablakból, ahogy apa kinyitott egy edényt, és vegyszert kezdett szórni a medencébe. Aztán egy másik dobozt nyitott ki, és annak tartalmát is beleöntötte. »Jó sok cucc ez egyetlen medencéhez« – gondoltam. Abban a pillanatban megcsörrent a telefon, én pedig odaszaladtam, hogy megnézzem, ki hív. »Ismeretlen hívószám.« Anya és apa figyelmeztettek, hogy ne beszéljek idegenekkel, de aznap egy belső hang azt mondta: »Vedd fel!« A késztetés annyira erős volt, hogy felvettem a telefont, és beleszóltam. »Steve Pullest keresem« – mondta az ismeretlen hang. Bizonyára valamilyen ügynök lehet, gondoltam, de valamiért mégis azt mondtam: »Várjon, mindjárt hívom.« Kezemmel a telefonnal kimentem, és kiáltottam apának, hogy telefonja van. Apám előrejött a hátsó kertből, és átvette a telefont. »Halló, tessék! Ki az?« – kérdezte. Néhány másodperc múlva elvette a telefont a fülétől és kikapcsolta. »Nem volt benne senki« – mondta. Hirtelen hatalmas durranást hallottunk a hátsó kert felől. »A medence!« – kiáltott apám. Kiderült, hogy két olyan vegyszert kevert össze, amit nem lett volna szabad. A vegyület felrobbant, és mérgező gázok szabadultak fel… ha abban a pillanatban apa ott lett volna, belehalt volna. Ismeretlen hívó? Nem hinném. A hívó fél a mi számunkat hívta, és apámat kérte a telefonhoz.” A zsoltáros azt mondta: „nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.” Isten ma is vigyáz rád és szeretteidre.

 


Ő mindig egy lépéssel előtted jár (2)
január 14. vasárnap

„Pajzs és páncél a hűsége.” (Zsoltárok 91:4)

Tollaival betakar...

Mavis Gustafson Pigford egy vásáron ajándékba kapott egy Bibliát. Betette a táskájába, és el is feledkezett róla. Később, ahogy az utcán ment, egy autó melléhúzódott, a sofőr fegyvert fogott rá, és kényszerítette, hogy szálljon be. Az asszony így emlékszik vissza: „Tettem, amit mondott. Értem nyúlt, és le akart nyomni az ülésre. Dulakodtunk… végül rám parancsolt, hogy szálljak ki az autóból. Mielőtt a lábam letehettem volna, lövést hallottam, és éles fájdalmat éreztem az oldalamban. Összeestem. A férfi odajött, elvette a pénztárcámat, a táskámat a fejemhez vágta, majd belelőtt. Éreztem a félelmetes becsapódást. Még mindig eszméletemnél voltam, amikor hallottam, hogy az autó elhajt, én pedig bebotorkáltam egy közeli házba. A háziasszony segítséget hívott… engem a kórházba szállítottak, a rendőrség pedig elfogta a támadómat, akinek kábítószerre kellett az elrabolt pénz. Mielőtt elkezdődött a műtét, melynek során eltávolították az oldalamból a lövedéket, a nővérem odajött hozzám: »Tudod, mi mentette meg az életedet?« – kérdezte. Átnyújtotta a Bibliát, ami a táskámban volt. A golyó megakadt benne, a hegye éppen a Zsoltárok 37:14–15-nél állt meg: »Kardot rántanak a bűnösök, kifeszítik íjukat, hogy elejtsék a nyomorultat és a szegényt, levágják az egyenes úton járókat. De kardjuk saját szívüket járja át, és íjaik összetörnek.«” Újabb példa arra, hogy Isten mindig egy lépéssel előrébb jár: „Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége… megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon… Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.” (Zsoltárok 91:3–4,11,14).

 


Ő mindig egy lépéssel előtted jár (1)
január 13. szombat

„Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.” (Ézsaiás 65:24)

Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.

Amikor Wilda Lahmann férje felébredt a kora hajnali órákban levegőért kapkodva és a mellkasát markolászva, nem volt idő a mentőre várni. A felesége betámogatta az autóba, ő pedig nekidőlt az ajtónak. Az asszony így ír beszámolójában: „A kórház 25 km-re van… nem fogunk időben odaérni. Kérlek, küldj segítséget, Uram! Úgy két kilométert haladtam, amikor megláttam valamit az úton. Talán csalnak a szemeim? Egy mentő állt az út mellett. Talán ránk várt? Ki hívhatta ki? A fékre tapostam, és segítségért kiáltva feléjük rohantam. Ők azonnal elkezdték a kezelést, és Randyvel a kórházba siettek. A következő három nap kritikus volt. Egy percre sem távoztam az ágya mellől, imádkoztam, hogy térjen magához. Amikor felébredt, megkérdezte, hogy mi történt. »Súlyos szívrohamod volt. Egy-két perccel később ki tudja, mi történt volna.« »Te hívtad ki a mentőket?« – kérdezte Randy. »Nem – feleltem. – Egy balesethez jöttek abba a kereszteződésbe. Be is szóltak a központba, hogy megkérdezzék, biztosan jó címre érkeztek-e. Abban a másodpercben értünk mi oda.« Huszonöt kilométer egy elhagyott úton az éjszaka közepén; Randy szívrohama halálos lehetett volna, ha nincs ott az a mentő. Szerintem a legjobb helyen voltak.” Gyakran előfordul, hogy válságos helyzetben nincs idő felhívni a lelkipásztort vagy az imatársadat. Ilyenkor jó tudni, hogy Isten azt mondta: „Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.” Ő a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában munkában van, „megváltja életedet a sírtól” (Zsoltárok 103:4), jóval azelőtt, hogy egyáltalán tudatában lennél a veszélynek!

 


Ne menj tovább, ha nincs békességed!
január 12. péntek

„A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség,” (Róma 8:6)

Amikor tudod, hogy mi az Istentől kapott célod, akkor meglesz az erőd, hogy felülkerekedj minden akadályon.

Ha gondolataid, tetteid és terveid Isten szerint valók, ő meg fogja erősíteni azokat egy belső tudással (ld. 1János 2:20). A Bibliában azt olvassuk: „Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhívva” (Kolossé 3:15). Ha Isten vezet, akkor belső békességet fogsz tapasztalni a legnehezebb körülmények között is. Az ő békéje olyan, mint a bíró egy teniszmeccsen, aki eldönti, hogy kint volt-e a labda vagy sem. De vigyázz a hamis biztonságérzettel! Néha annyira szeretnél megtenni egy bizonyos dolgot, hogy ez az erős kívánság egy hamis békességet teremt, ami valójában az ötlet iránti lelkesedésedből származik. Az idő múltával ez a hamis békesség eltűnik, és kiderül Isten igazi akarata. Várj erre! Hasznos szabály, hogy fontos döntést soha ne hozz meg túl gyorsan. A Biblia azt mondja, hogy a Lélek törekvése élet és békesség. Tehát ne menj tovább, ha nincs belső békességed azt illetően, amit gondolsz vagy hallasz. Nem kell megmagyaráznod másoknak, miért nem érzel békességet, sőt, néha magad sem fogod tudni, hogy miért. Csak mondd azt: „úgy érzem, nem lenne bölcs dolog, ha ezt most megtenném, mert nincs benne békességem.” A békességben erő van. Még valami: ha valamiről egyértelműen tudod, hogy Istentől kapott feladat, akkor mindent tegyél meg annak érdekében, hogy megőrizd békességedet, és ne kezdj aggodalmaskodni!


Légy tanítható!
január 11. csütörtök

„Mondja meg nekünk Istened, az Úr, hogy milyen úton kell járnunk, és mit kell tennünk.” (Jeremiás 42:3)

Istenem, olyan sok tervem van...

Egy befőttesüvegbe tizenkét méhet tettek, és az edényt egy sötét szobában helyezték el. Az üveg alján fény villant fel, miközben az üveg tetejét levették. A méhek ösztönösen a fény felé repültek, és nem tudtak kijutni. Ottpusztultak, miközben zümmögve próbáltak az üveg alján kijutni. A következő esetben a kutatók tizenkét közönséges házilegyet tettek az üvegbe, és megismételték a kísérletet. Néhány másodpercen belül a legyek megtalálták a kiutat. Nos, a méhek sokkal intelligensebbek, mint a legyek, és túlélési ösztöneik is jobbak. Mégis éppen ezek az ösztönök okozták a méhek vesztét. Van ebben egy tanulság. Lehet, hogy nagyon intelligens vagy, de az előfeltételezéseid könnyen kudarcra ítélhetnek az életben. Feltételezések, rugalmatlanság és a szokás hatalma miatt újra és újra ugyanazt tesszük, ami nem működik és nincs semmi értelme. Dr. James Dobson így emlékezik: „1992-ig írtam a könyveimet ceruzával jegyzetfüzetekbe. Évekkel azután is, hogy már kaphatók voltak szövegszerkesztő gépek. A huszadik század már majdnem véget ért, mire úgy döntöttem, hogy csatlakozom.” Félsz feladni egy régi hitrendszert, félsz elsajátítani egy új készséget vagy belevágni egy új feladatba? Ha felhagysz a tanulással, véged van! Azok a korlátok határolnak be igazán, melyeket mi magunk húzunk meg azzal, hogy nem vagyunk hajlandók tanulni. „Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!” (Példabeszédek 9:9). „Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik” (Példabeszédek 18:15). Ne hagyd, hogy félelmeid vagy előfeltételezéseid visszatartsanak a növekedéstől, légy tanítható!

 

 


Készítsd fel őket a serdülőkorra!
január 10. szerda

„Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!” (Példabeszédek 20:11)

Amikor a serdülőkor jeleit látod gyermekeden, ideje elbeszélgetni vele. Kistizenéves gyermek szülőjeként a feladatod hasonló egy fociedzőéhez, aki nyár végén és ősz elején foglalkozik a csapatával. Hamarosan lesz az első meccs, amikor felkészítésre, edzésre közvetlenül már nem lesz lehetőség. Ezért az edző összegyűjti a játékosokat az öltözőben, és elmond még egy utolsó beszédet, mielőtt pályára lépnének. Emlékezteti őket a játék alapjaira, és biztató szavakat mond a győzelemről. Hasonlóképp egy kistizenéves szülőjeként már megtanítottad neki óvodás és kisiskolás korában, hogy mi a jó és mi a rossz, miben higgyen és hogyan viselkedjen. Most hamarosan elkezdődik a serdülőkornak nevezett nagy megmérettetés, és a csapatod kilép a pályára. Attól kezdve nagyon kevés lehetőséged lesz a szülői tanácsadásra. Egy keresztyén pszichológus azt javasolja a szülőknek, hogy tizenegy-tizenkét éves gyermeküket vigyék el „serdülőkorra felkészítő” kirándulásra, amikor az erkölcsi értékeket és családi alapelveket átismételik és hangsúlyozzák; felvilágosítják őket a szexualitásról és a serdülőkor testi változásairól, a társadalmi nyomásra való viszonyulásról, és más alapvető fontosságú dolgokról, amiket meg kell beszélni. Ha ezt megtetted, már csak két dolgod maradt:

1) Biztosítsd őket szeretetedről, arról, hogy mindig ott leszel számukra, és hogy ez sohasem fog változni.

2) Imádkozz értük minden nap. Sőt, ne csak imádkozz, hanem bízz is az ima erejében: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” (Jakab 5:16).

„nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének” (Jakab 5:16).


Elbánni az ördöggel (4)
január 9. kedd

„Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre…” (Máté 4:8)

A Bibliában azt olvassuk: „Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: »Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.« Ekkor így szólt hozzá Jézus: »Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!«” (Máté 4:8–10). A Sátán lényegében azt mondta Jézusnak: „Ha engem szolgálsz, segítek a csúcsra jutni.” Ha a legfontosabb célod, hogy Istent megdicsőítsd, akkor Isten vezet; de ha a végső célod az, hogy magadnak dicsőséget szerezz, akkor a Sátán irányít. Ő a büszkeségedre apellál, mert a büszkeség az ő lényének legfontosabb jellemzője. Mielőtt lezuhant volna a mennyben betöltött második helyéről, ilyen gőgös törekvései voltak: „Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez!” (Ézsaiás 14:13–14). A Sátán el akarja foglalni Isten helyét, de Isten nem mozdul. A Sátán Isten trónjára áhítozik, de Isten nem mond le a trónjáról. A Sátán át akar állítani az ő oldalára, de Isten soha nem fog elengedni. Az igazság az, hogy a saját erődből nem tudod legyőzni a Sátánt, de nem is kell saját erődből küszködnöd. A Biblia azt mondja: „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16).

 


Elbánni az ördöggel (3)
január 8. hétfő

„Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat…” (Máté 4:6)

A Bibliában azt olvassuk: „Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: »Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.« Jézus ezt mondta neki: »Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!«” (Máté 4:5–7). Figyeld meg, hogy a Sátán hibásan idézi a Szentírást. Ezért, amikor ellene harcolsz, neked is tudnod kell azt mondani, amit Jézus mondott: „viszont meg van írva…” Jézus azzal győzte le a Sátánt, hogy helyesen idézte a Szentírást – persze a Sátán reméli, hogy erre a titokra soha nem jössz rá. Tehát vértezd fel magad Isten Igéjével! Töltsd meg a fegyveredet Igékkel, és tartsd az ujjadat a ravaszon. Figyeld meg, hol történt ez a kísértés: a templomban! „Ha Isten Fia vagy, ugorj le!” A Sátán leginkább a gyülekezetben fog arra kísérteni, hogy trükkökkel próbálkozz, hogy másokra jó benyomást akarj tenni szolgálatoddal, hogy hitedből látványosságot csinálj, hogy felhívd a figyelmet jó cselekedeteidre, és manipulációval kiemelkedő helyet szerezz magadnak. Isten szolgálatra hívott, nem sztárságra. Ne páváskodj, térdelj! „Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.” (1Péter 5:5–6). Amikor a Sátán azt mondta Jézusnak, hogy ugorjon Isten karjaiba, Jézus erre nem volt hajlandó. Nem azért, mintha Isten nem kapta volna el, hanem azért, mert nem kellett senkinek semmit bizonyítania, legkevésbé az ördögnek. Neked sem kell semmit bizonyítanod.


 Elbánni az ördöggel (2)

Január 7. vasárnap
„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (1Péter 5:8)

Amikor Jézus a pusztában megküzdött az ördöggel, a Sátán egyetlen ütése sem talált be. Háromszor mondta neki Jézus: „meg van írva” (Máté 4:4,7,10). Ezek olyan jól célzott jobbhorgok voltak, hogy a Sátán padlóra került, és nem tudott felállni. Nézzük meg egyenként ezt a három kísértést. „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré” (Máté 4:3). Figyeld meg a Sátán kettős támadását. 1) „Ha Isten Fia vagy…” A Sátán rávesz arra, hogy kételkedj üdvösségedben, Megváltódban és abban, hogy megigazultan állhatsz Isten előtt (ld. 2Korinthus 5:21). Eszedbe juttatja minden hibádat és kudarcodat. Azt fogja mondani: „A keresztyén élet túl nehéz, add fel!” Ez hazugság, ne higgy neki! Igen, a Szentlélek rámutat jellemhibáidra, hogy le tudd küzdeni őket. De a megváltást nem a jóságoddal érdemelted ki. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez” (Efezus 2:8). 2) „Mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” Negyvennapi böjt után Jézus megéhezett. A gyomra üres volt, ezért kezdte a Sátán azzal, hogy felhozta a kenyér témáját. A te életedben hol van űr? Figyelemre éhezel, sikerre sóvárogsz vagy intimitásra vágysz? Tisztában kell lenned a gyenge pontjaiddal, és Isten kezébe kell tenned őket, mielőtt a Sátán felhozná őket, és azt mondaná: „Töltsd be magadnak a szükségeidet! Vedd a kezedbe az ügyet! Hagyd ki Istent a képből!” Ne hallgass rá! Ha a keresztyén életet meg lehetne élni Isten nélkül, akkor nem lenne rá szükségünk! A teljesen Istenre hagyatkozó élet mindig legyőzi a Sátán taktikáit.

 


Elbánni az ördöggel (1)
január 6. szombat

„… hogy rá ne szedjen minket a Sátán. Az ő szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.” (2Korinthus 2:10–11)

Az ördögnek semmi sem tetszik annyira, mint napjaink szkepticizmusa, melyen át rá tekintenek. Minél inkább kételkedünk létezésében, minél inkább eljelentéktelenítjük, annál szabadabban garázdálkodhat. Jézus sohasem kételkedett az ördög valóságában. A Biblia azt mondja: „elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög” (Máté 4:1). Jézus azonban győzedelmeskedett. Bebizonyította, hogy Isten a Sátán cselszövéseit arra használja, hogy megerősítsen minket. A kísértések és megpróbáltatások valójában lelki edzésül szolgálnak. „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1:2–4). Isten túlságosan szeret ahhoz, hogy hagyná, hogy fejletlen, éretlen maradj. „»Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.« Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak.” (Zsidók 12:5–8). Isten azért tanít minket, hogy tisztában legyünk a Sátán fondorlataival. Amikor a második világháborúban Patton tábornok megtámadta Rommelt, állítólag csata közben ezt kiáltozta: „Olvastam a könyvedet, Rommel! Olvastam a könyvedet!” Patton tanulmányozta Rommel Gyalogság előre! című könyvét. Tudta, milyen stratégiára számíthat a némettől, és eszerint tervezte meg saját hadmozdulatait. Ha ismered a Sátán taktikáit, te is meg tudod állítani az előrenyomulását.

 


Ebben az évben engedd, hogy Isten Isten legyen!
január 5. péntek

„Ezekkel rombolunk le minden okoskodást…” (2Korinthus 10:5)

aggodalom

Hogyan gondoskodik rólunk Isten? Napról napra. Emlékszel az izraelitákra a pusztában? Isten hűségesen táplálta őket minden nap mannát küldve a mennyből. De voltak, akik be akarták biztosítani magukat, ezért a szükségesnél többet gyűjtöttek, elárulva ezzel, hogy nem bíznak Istenben. Isten azonban mindig csak aznapra elegendőt engedett, ha valaki többet szedett, a felesleg megromlott. Ha a jövő miatt aggódsz, vagy olyan dolgok miatt, melyek felett nincs hatalmad, az olyan, mintha mannát akarnál elraktározni. Észre sem veszed, máris megromlik. Isten azt akarja, hogy add át neki a jövőt illető aggodalmaidat, hiszen azok úgyis túl nagyok számodra. Mindig csak egy napra elegendő kegyelmet kapsz, ezért élj a jelenben! Sokszor kínoz a „Mi lesz, ha…?” Mi lesz, ha fájdalom ér vagy beteg leszek? Mi lesz, ha elveszítem az állásomat? Mi lesz, ha az emberek nem fognak kedvelni, nem fognak elfogadni? Mi lesz, ha nem találok senkit, aki szeretne, és egyedül kell leélnem az egész életemet? Mi lesz, ha nem hallom meg Isten hangját, és hatalmas hibát követek el? A Biblia ezt „okoskodásnak” nevezi, ilyenkor igazából csak elképzeled a lehető legrosszabb eshetőséget. Pál azt mondja, hogy romboljunk le minden ilyesmit, mert ha nem, akkor állandó rettegésben fogunk élni, olyan dolgok miatt aggódva, melyek még meg sem történtek – és valószínűleg soha nem is fognak. Mi van akkor, ha kiokoskodsz valamit, aztán Isten meglepetést készít, és valami egészen mást, valami sokkal jobbat tesz? Kárba veszett idő, amit az okoskodásra fordítottál. Nem pazaroltál már így is túl sok időt az aggodalomra? Csak nyugodj meg, és engedd, hogy Isten Isten legyen az életedben.

 

 


Ebben az évben ismerd fel hivatásodat!
január 4. csütörtök

„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Filippi 2:13)

Maga Isten az...


Ha felismered és betöltöd Istentől kapott megbízatásodat az életben, akkor megszabadulsz a kudarc érzésétől, és nem fogsz többé amiatt aggódni, hogy mit gondolnak rólad mások. Miért? Mert az önértékelésed többé nem más emberek véleményétől függ, hanem Isten véleményétől! Mindenesetre a következő három dolgot meg kell tenned:

1) Légy őszinte önmagaddal: ismerd fel ajándékaidat és ismerd el korlátaidat! Ne éld le úgy az életedet, hogy ismeretlen vagy önmagad számára. Őszintén mérd fel erősségeidet és korlátaidat; tedd fel a nehéz kérdéseket, és vállald, hogy együtt élsz a válaszokkal, még ha ez azt jelenti is, hogy bizonyos dolgokat el kell engedned. Michael Novak írta: „Isten tudja, mi van bennünk, mert ő tette oda – és azt akarja, hogy kezdjünk vele valamit.” Mindannyiunknak van valamilyen elhívatása az életben, a boldogságot azok élik meg, akik ezt a hivatást felfedezik és betöltik.

2) Engedd, hogy Isten dolgozzon rajtad! Az amatőr fazekasok néha lekorlátozzák az agyagban rejlő lehetőségeket, mert nem látnak benne virágcserépnél többet. De az igazi mester sokkal többet lát – ő tudja, mi mindenné válhat az az agyagkupac. Figyeld meg, nem csupán ráerőltet egy formát, hanem kihozza belőle azt, ami eredetileg is benne volt. Ezt teszi Isten is velünk.

3) Ismerd fel a forrásodat! Az élethivatásod betöltése azzal kezdődik, hogy felismered azokat a vágyakat, melyeket Isten ültetett el benned. „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” Ki munkálkodik benned? Isten. Honnan vannak a vágyaid? Istentől. Honnan vannak a képességeid? Istentől. Ebben az évben az legyen számodra elsődleges fontosságú, hogy megismerd Istent, és vele összhangban éld az életedet!

 


Ebben az évben bízz Istenben és légy nyugodt!
január 3. szerda

„Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre; hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!” (Zsoltárok 94:12–13 Károli)

Ebben az évben az legyen számodra a legfontosabb, hogy megismerd Istent, és vele összhangban éld az életedet!

Vannak dolgok, amiket Isten tesz meg értünk, és vannak dolgok, amiket tőlünk vár el, hogy megtegyük magunkért. Egy másik fordítás szerint: „Áldott ember az, akit te fegyelmezel és tanítasz, ó Uram, és akit megtanítasz a te törvényedre… akinek erőt adsz, hogy nyugodt maradjon a veszedelem napján…” (Zsoltárok 94:12–13 AMP). Szeretnéd, ha nyugodt tudnál maradni bármilyen körülmények között? Szeretnél higgadt lenni, bármekkora is a feszültség körülötted? Szeretnél a béke eszköze lenni, bármerre mégy? Szeretnél felülemelkedni a körülményeken ahelyett, hogy hagynád, hogy lenyomjanak? Isten ma lényegében ezt mondja neked: „Élj az én igém szerint életed minden területén. Tanulj meg érzékenynek lenni a hangomra, engedelmeskedj gyorsan és készségesen. Az én igám boldogító és az én terhem könnyű. Soha nem bízok rád olyat, amivel ne boldogulnál, vagy ami elhordozhatatlanul nehéz teher lenne számodra. Add át nekem az aggodalmaidat – egyenként, amikor támadnak. Örülj, mert biztos lehetsz szeretetemben, gondoskodásomban és védelmemben, és abban, hogy megadom neked szíved vágyait. Mivel az ördög »a vádló«, ezért folyton rá fog mutatni gyengeségeidre és hibáidra, és azt fogja mondani, hogy érdemtelen vagy. Ne hallgass rá, ő a hazugság atyja! Én kegyelmemből megmentettelek, most már Krisztusban vagy. Az ő megváltó vérén át tekintek rád, ezért az én szememben mindig elfogadott vagy. Add át nekem minden aggodalmadat és gondodat! Kezdj el a jelenben élni, ne a múltban vagy a jövőben! Keresd az én áldásomat, és megtalálod. Élj teljes életet, mert ez az én tervem számodra ebben az évben.”

 


Ebben az évben hallgass Istenre!
január 2. kedd

„Az Úr vezet majd szüntelen…” (Ézsaiás 58:11)

Az Úr vezet majd szüntelen...

Hogyan állíthatjuk, hogy személyes kapcsolatunk van Istennel, ha sosem beszél hozzánk? A Szentlélek vezetésére való nyitottság és fogékonyság nem szabadon választható része a keresztyén életnek, hanem fontos velejárója. Mindannyian meg tudjuk tanulni, hogyan legyünk nyitottak a Lélek késztetéseire. Ez nem csupán a „fontos emberek” számára van fenntartva, vagy azoknak, akik „lelkibbek”, mint te. Isten hozzád is szólni fog, ha rászánod az időt arra, hogy figyelj rá. John Ortberg írja: „A keresztyén élet sok kalandjához az kell, hogy reagálni tudjunk a Szentlélek vezetésére. Ez a vezetés nem korlátozódik a nagy jelentőségű döntésekre. Úgy lehet megtanulni a felismerését, ha folyamatosan gyakoroljuk.” Ezért imádkozott így Dávid: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsoltárok 25:4–5). Richard Foster írja: „Napjainkban a menny és föld feszülten várja, hogy megjelenjenek a Lélek által vezetett… a Lélekből erőt merítő emberek… Megtörtént ez már korábban is, így újra megtörténhet. Ilyen emberek nem jelennek meg addig, amíg nem tapasztaljuk meg mélyebben, áthatóbban a Lélek jelenlétét, az Immánuelt, hogy Isten velünk van; azt a tudatot, hogy a Lélek ereje által maga Jézus jön, hogy vezesse népét, akinek vezetése éppen olyan világos, egyértelmű és sürgető, mint az a felhő és tűzoszlop volt, mely Izráelt vezette a pusztában.” Ezt megtapasztalhatod te is, ha hiszel az ígéretben: „Az Úr vezet majd szüntelen.” Ez az ígéret neked is szól. Tanuld meg, tedd magadévá, élj eszerint, és figyeld, hová juttat el az előttünk álló évben.

 


2018 Január 01. hétfő

Az új év (2)

Mennyei Atyám, ebben az évben

„Istennél minden lehetséges.” (Máté 19:26)

Jon Gordon a következő gyakorlatias újévi fogadalmakat ajánlja:

„1) Maradj pozitív. Vagy a cinikusokra hallgatsz, és elhiszed, hogy a siker lehetetlen, vagy abban hiszel, hogy »Istennél minden lehetséges.«

2) Minden nap ébredéskor egészítsd ki ezt a kijelentést: »A célom az, hogy…«

3) Reggelenként egy séta közben gondold végig, mi mindenért lehetsz hálás. Ez elmédet a sikerre hangolja. Az ember nem tud egyszerre hálás és stresszes is lenni. A hála mozgással kombinálva kettős energialökettel és természetes antidepresszánssal ajándékoz meg.

4) Ne csüggesszen el, ahol tartasz, inkább gondolj derűlátón arra, ahová el fogsz jutni.

5) Étkezz a régi alapelv szerint: reggel, mint egy király, délben, mint egy polgár, és este, mint egy kollégista, akinek már egy fillérje sincs.

6) Hidd el, hogy minden okkal történik, és jó dolgok származnak majd a nehéz helyzetekből.

7) Ne pazarold az energiádat pletykára, múltbeli ügyekre, negatív gondolatokra és olyasmire, amit úgysem tudsz irányítani. Fektess be a jelen pozitív pillanataiba.

8) Keress magadnak egy mentort, és te is légy mentora valakinek.

9) Három fontos dolog: erő, lelkesedés és együttérzés.

10) Ne feledd, a kemény munkát nem lehet semmivel kiváltani.

11) Összpontosíts! Kérdezd meg magadtól: »Mi a három legfontosabb dolog, amit ma meg kell tennem?«

12) Gyakorold a »semmi panaszkodás« szabályt! A panaszkodás olyan, mint a hányás, te ugyan jobban érzed magad utána, de az emberek körülötted rosszul lesznek!

13) Olvass több könyvet, mint tavaly!

14) Pihenj többet! Az alvást nem lehet dupla kávéval pótolni!

15) Lefekvés előtt egészítsd ki ezeket a mondatokat: »Hálás vagyok …-ért.« »Ma elvégeztem …-t.«

16) Képzeld el, hogy elméd egy kert. Ha egy napig kigazolod a negatív gondolatokat, és táplálod a pozitív gondolatokat, az nem sokat számít – de ha minden nap megteszed, pompás kerted lesz.”