A Havanna misszió lassan, de folytatódik

A misszió folytatódik, írhatom, hiszem hétről hétre kedd délutánonként összejövünk. Általában elmeséljük a legutóbbi találkozásunk utáni fontosabbnak vélt történéseinket, (hívő nyelven bizonyságot teszünk) majd imádkozunk. Elsősorban a betegekért, a szükségletek betöltéséért, a gyülekezeti testvérekért, missziónkért és egyéni kérésekért.

Nagyon ritkán szokott előfordulni, hogy nem marad idő egy-egy ige felolvasására a Bibliából. Szinte minden csoportalkalomnál beszélünk az Úr igéjéről,  szeretjük megosztani gondolatainkat az olvasottakról. Ez jó, mert ahányan vagyunk Isten annyiképpen vezet minket annak megértésében. A kicserélt gondolatok igen építően szoktak ránk hatni.

Az elmúlt héten dicsőítéssel kezdtük. Hosszú idő óta hiányzott ez a keddi alkalmainkról, de most, hogy ez megtörtént rögtön tűzre lobbantott mindnyájunkat.

Én személy szerint nem szoktam énekelni, mert elriaszt a saját hangom, Talán amikor sokan vagyunk megpróbálkozom, mert úgy vélem az én hangom elvész a tömegben.

Elgondolkodtam, hogy Isten gyönyörködik a varjú hangjában is, akkor miért ne tetszene neki a “bacsipistás” ének?  Bátrabb lettem, behunytam a szemem, így nem kellett attól tartatom, hogy megfigyelhetem  a  testvérek arcát miközben dicsérem az Urat.

Nem kaptam negatív kritikát, ezért valamelyest visszanyertem az önbizalmam.

Gondok és nehézségek mindenki életében előfordulnak. Ezek alól még a keresztények sem kivételek. A különbség annyi, hogy a hívők tudják, hogy gondjaik ellenére sincsenek egyedül, és Isten ígéretei; a reménység, a hit  és a bizalom átsegít a megpróbáltatásokon.

Sajnos akiknek az életéből még hiányzik Jézus Krisztus kegyelme azoknak nehéz feldolgozni az élet támadásait és nagyon hamar kerülnek reményt vesztett, letargikus állapotba.

Akik megtértek tudják, hogy Isten kegyelméből és szeretetéből semmi és senki nem ragadhat ki. Ezt mi is szeretnénk tudatosítani vendégeinkkel. Rávezetjük őket az egyedüli megoldásra, Jézus követésére. Hirdetjük az evangéliumot, “vetjük a magot”.  Akinek van füle és hallja az örömhírt, döntést hozhat és tagja lehet Isten országának.

Az elmúlt héten Erzsike és András volt a vendégünk. Imádkoztunk Erzsikéért aki betegségekben szenved és kértük az Urat, hogy segítse őt a teljes megtéréshez.

Ezen az alkalmon voltak könnyek és mosolyok. Isten békessége betöltötte szívünket, és az összejövetelt dicsőítéssel és áldással zártuk be.

2014.11.11.

forrás: http://bacsipista.wordpress.com/2014/11/19/havanna-lakotelepi-misszio-folytatodik/