Blog

Azonos témakörökhöz tartozó keresztény írások gyüjtemény, tárhelye, folyamatos frissítéssel.

A dzsungel könyve (1942)




A történet főhőse, Maugli, a kisfiú, aki csecsemőkorában elveszett a dzsungelben, és a farkasok nevelték fel. Ők ismertetik meg a vadon törvényeivel, melyet ha megtanul és elfogad, minden állat a barátjává fogadja. Bagira, a fekete párduc és Balu, a medve lesznek a kölyökké cseperedett Maugli legjobb barátai. Ők figyelmeztetik, hogy legnagyobb ellensége, Sír Kán, a tigris az életére pályázik. Később azonban kiderül, hogy nem a csíkos ragadozó a legveszedelmesebb ellenfél, hanem az emberek...


A dzsungel könyve

Vuk - rajzfilm

A Vuk c. mesefilm tartalma

ELSŐ JELENET

A kis róka és testvérei, lefekvésre készülődnek az erdőben lévő otthonukban. Az elégedett szülők büszkén figyelik kicsinyeiket, különösen az egyik, ügyes kis kölyköt, akiről megállapítják, hogy az „öregapja vére van benne.” Róla is nevezik el Vuknak, mivel a jó szimatú öreg róka, aki „első volt a nemzetségben,” azt szokta mondogatni: „Vadászom Utamból Kodródj!” Amikor az apa, Kag, vadászni indul, Vuk alvás helyett, nyomába szegődik. Kag azonban hamar észreveszi, hogy az engedetlen Vuk követi, és ráparancsol, hogy azonnal induljon hazafelé. Közben a közeli parasztgazdaságban Vahur, a házőrző kutya rábeszéli Mártont, a kakast, hogy hangos kukorékolásával csábítsa oda a rókát, abban a reményben, hogy elfogja. Kag azonban túljár Vahur eszén, és elviszi a kakast. Kag már nem tudja hazavinni a zsákmányát, mert a vadász, akit a rókák Simabőrűnek hívnak, nyomába szegődik és nemcsak Kagot, hanem a rókacsaládot is bekeríti a kutyájával. Vuk, aki egész éjszaka békát kergetett, hajnalban indul csak haza felé. Amikor hazaérkezik, üres barlangra talál. Éhesen, fáradtan várja vissza családját.

MÁSODIK JELENET

Vukot a nagybátyja, Karak, hazaviszi, hogy felnevelje. Hamarosan el is érik a hegytetőn lévő barlangot. Másnap reggelre Vuk kipihenten ébred fel, és nem hagyja az éjszakai vadászattól fáradt Karakot aludni. Karak elmagyarázza Vuknak, hogy a rókák nappal alszanak és csak az éjszaka biztonságot hozó sötetjében vadásznak. Vuk azonban unatkozik, és miközben az arra mászó gyíkot kergeti, lepotyog a hegyről. A nap hátra lévő részét azzal kell töltenie, hogy keservesen visszakapaszkodjon a hegytetőre.

HARMADIK JELENET

Karak vadászni tanítja Vukot. Vuk sündisznót próbál fogni, de ízletes vacsora helyett, csak orrába álló fájdalmas tüskéket sikerül szereznie. Vadászútjukon egy macskával és egy bagollyal is találkoznak, de vacsorára csak nem lelnek. Karak és Vuk a „Simabőrű” házához is eljutnak. Karak figyelmezteti Vukot, hogy sohase menjen a veszedelmes vadász környékére, aki „villamló bottal,” és szolga lelkű kutyákkal jár. Amikor Vuk megtudja, hogy Simabőrű pusztította el a családját, a rókakölyök fogadalmat tesz, hogy egy napon még bosszút áll. Végülis Karak megengedi, hogy Vuk egyedül induljon békázni. Vuk talál egy vadkacsát, és sikerül is elfognia. Sut, a tépett farkú róka is éppen arra jár, és a rókakölyök zsákmányára feni a fogát. Vuk vakmerően szembeszáll Suttal.

NEGYEDIK JELENET

Idővel Vuk testben és tapasztalatban is szépen gyarapodik. Karakkal a hűvös nyári szállasukra költöznek. Vuk egy nap Karak intése ellenére Simabőrű háza körül kóborol. A ház körüli felfedező útja során rátalál egy ketrecben fogva tartott rókalányra, aki addig könyörög, amíg Vuk meg nem igéri, hogy Karakkal még aznap este visszajönnek és kiszabadítják. Bár Karak nem szívesen megy a Simabőrű házához, de Vuk rábeszéli, hogy együtt szabadítsák ki a rókalányt. A viharos este miatt a vadász beviszi a kutyákat a házba. Vuk és Karak megpróbálják kiásni a ketrec alját, de amikor ez nem sikerül, Vuk a dombtetőn lévő szekér kerekét ássa ki, és utána Karakkal együtt nekigurítják a nehéz kocsit a ketrecnek.

ÖTÖDIK JELENET

A fogságból kiszabadult rókalány úgy dönt, hogy Vukkal és Karakkal marad. A fárasztó és veszedelmes éjszaka után békésen alszanak el az illatos nyári mezőn. Másnap reggel a rókák ijedten ébrednek fel a traktorok hangjára. Karak az erdő felé akar menekülni, de Vuk felderíti a környéket és észreveszi, hogy a vadász az erdő szélén vár rájuk a kutyáival. A rókák kis csapata az egyetlen kiutat választja, a traktorok felé menekül el. Az erdei rejtekhelyükön elbújva Karak kijelenti, hogy Vuk már készen áll arra, hogy a maga útját járja. De Vuk inkább Karakkal és a rókalánnyal marad. A tavasz nyárba fordul, és a nyár őszbe. Az erdő lakóit nagy zaj veri fel. A vadászok újra hajtják a vadakat: a fürjek, a nyulak, a szarvasok és a rókák ijedten menekülnek. A rókák hiába rejtőznek egy bokorban, a levelek már lehullottak, és a bokor nem ad már igazi védelmet. Karak, az öreg róka feláldozza magát a fiatalokért; kitör, és maga után csalja az üldözőket. Este lesz mire Vuk és a rókalány rátalál a haldokló Karakra, aki arra kéri őket, hogy maradjanak együtt: “A rókák szabad népének nem szabad elpusztulnia!“ – mondja. Vuk, most már felnőtt fejjel, megerősíti korrábbi fogadalmát, Karak és a családja pusztulásáért bosszút fog állni. A környék kutyái újra összegyűlnek és kárörvendően szapulják Vahurt és Fickót, akiket Vuk megint bolonddá tett. Simabőrű pedig felfedezi, hogy nemcsak a kopasznyakú tyúkja hiányzik, de a kacsái is, sőt még a kamrában őrzött tojások is összetörtek.

HATODIK JELENET

Csak két gúnár marad, akik a présháznál addig itták a cefrét amíg a garatra alaposan fel nem öntöttek. Simabőrű magához hívja Vahurt és Fickót, és megparancsolja, hogy őrizzék a megmaradt libákat. A pajtában rejtőzködő Vuk mindent elkövet annak érdekében, hogy a kutyák figyelmét elterelje. Csontot és diót dobál eléjük, majd lisztet borít a fejükre, és a nagy zűr-zavarban elmenekül az egyik libával. Vahur és Fickó a gazdájuk dühétől tartva az erdőbe bujdosnak. A szomszédos kutyák megint csak Vahuron és Fickón mulatnak. A vadász megelégelve, hogy Vuk mindig túljár az eszén, csapdát állít az erdőben. A kiéhezett Vahur és Fickó a pecsenye szagát megérezve belelépnek a csapdába. Ugatásukat hallva a gazda azt hiszi, hogy végre sikerült a rókát elfognia, szalad is az erdőbe, de saját csapdájába esik bele. A tél után újra eljön a tavasz. Vuk és párja, a rókalány, Karak biztonságos és tágas barlangjában boldogan élnek. Elégedetten veszik szemügyre népes családjukat. Az egyik kölyök szemesebb is, ügyesebb is mint a többi, ő hasonlít a leginkább az apjára, így hát el is nevezik Vuknak.

forrás: Wikipédia

Iskolai olvasmányok  filmen

Iskolai ajánlott ,  illetve kötelező olvasmányok megfilmesített változatait hoztuk  ebbe a menü pontba. 
Kívánjuk,  hogy adjon segítséget minden tanuló számára!

A megnézni kívánt  film címére nyomva,  arra az oldalra kerülsz ahol  a választott film megtekinthető.


Légy jó mindhalálig
(Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regénye alapján készült film)

Légy jó mindhalálig


Móricz Zsigmond regénye, a "Légy jó mindhalálig" Nyilas Misi történetét mutatja be, aki a debreceni kollégiumban megismeri az emberek igazi arcát. Azt hiszi, hogy a felnőttek őszinték, becsületesek, igazságosak, de a gyerek csalódik bennük ... 



A kőszívű ember fiai
(Jókai Mór,  A küszívű ember fiai című  regénye alapján készült  film)

 A kőszívű ember fiai

 A Baradlay család drámáján  keresztül részesei lehetünk az 1848-49 szabadságharcnak és az azt  követő Haynau féle megtorlásnak.



Egri csillagok
(Az Egri csillagok, Gárdonyi Géza regénye alapján készült film)

Egri csillagok

1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját.



A Pál utcai fiúk
(A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye alapján készült film)

A Pál  utcai fiúk

 
A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a fűvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére- rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az “ellenséges” támadásra. Bokát választják vezérül. A többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. 



Kincskereső kisködmön
(Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regénye alapján készült film)

Kincskereső kisködmön

Gergő édesapja készít fiának egy ködmönt amelynek viselete, ha szeretettel viszonyul mások iránt akkor kényelmes és kellemes, de ha a rossz tulajdonságait használja fel másokkal szemben a ködmön szorítani kezd.
Találkozunk a filmben Küsmödivel akit mindenki bolondnak tart, a Kis Bice-bócával, és a szeretettel.

 

Tüskevár
(Tüskevár: Fekete István regénye alapján  készült film)
Tüskevár

Ladó Gyula Lajos vézna budapesti fiú, akit féltenek a szülei, ezért még a nyári úttörőtáborba sem engedik el. A fiú egyetlen lehetősége a nyaralásra az, ha a tanév vége után után a rokonaihoz utazhatna a Kis-Balatonhoz. A szülei azonban feltételhez kötik a vidéki vakációzást: a jó bizonyítvány alapkövetelmény.

 

VUK
Fekete István azonos című könyve alapján készült film

Vuk

A kis róka és testvérei, lefekvésre készülődnek az erdőben lévő otthonukban. Az elégedett szülők büszkén figyelik kicsinyeiket, különösen az egyik, ügyes kis kölyköt, akiről megállapítják, hogy az „öregapja vére van benne.” Róla is nevezik el Vuknak, mivel a jó szimatú öreg róka, aki „első volt a nemzetségben,” azt szokta mondogatni: „Vadászom Utamból Kodródj!” Amikor az apa, Kag, vadászni indul, Vuk alvás helyett, nyomába szegődik.



A dzsungel könyve
(Rudyard KiplingA dzsungel könyve
 
alapján készült film)



A történet főhőse, Maugli, a kisfiú, aki csecsemőkorában elveszett a dzsungelben, és a farkasok nevelték fel. Ők ismertetik meg a vadon törvényeivel, melyet ha megtanul és elfogad, minden állat a barátjává fogadja. Bagira, a fekete párduc és Balu, a medve lesznek a kölyökké cseperedett Maugli legjobb barátai. Ők figyelmeztetik, hogy legnagyobb ellensége, Sír Kán, a tigris az életére pályázik. Később azonban kiderül, hogy nem a csíkos ragadozó a legveszedelmesebb ellenfél, hanem az emberek...

Rómeó és Júlia



A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól.

Az öreg halász és a tenger

Az öreg halász és a tenger

Az öreg halász és a tenger Ernest Hemingway amerikai író 1952-ben kiadott kisregénye alapján készült film

A Pál utcai fiúk
Magyar ifjúsági film, 1968

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a fűvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére- rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az “ellenséges” támadásra. Bokát választják vezérül. A többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a fűvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az “ellenség” által elrabolt grund-zászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új “főhadnagyi” rangjának, ájultan esik össze. Boka visszatér a grundra, ahol a fatelep őrétől megtudja, hogy rövidesen bérház épül itt. Zokogva búcsúzik a grundtól, amelyért Nemecsek az életét áldozta, és amely a gondtalan gyermekkor egy darabját jelentette.

Molnár Ferenc világhírű regényének filmváltozata. A film 1969-ben a Magyar Játékfilmszemlén a közönség díját nyerte, és jelölték a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra.

 

 Óz, a csodák csodája

 

/