Baracskai börtönmisszió július 17-én (2014)

Elkéstünk, pedig időben indultunk. Reggel 7:15-kor indultunk a gyülekezet elől, 4-en,  a Lurdy ház parkolójában felvettünk 3 testvért, onnan a kelenföldi pályaudvarra gurultunk, Tatabányáról érkezett egy társunk,  majd Nagytétény következett, az utolsó testvér is beszállt a kisbuszba,  és onnan már egyenes volt az út Baracskára.

A reggeli csúcsforgalom és dugók miatt, húsz perces késéssel érkeztünk meg, de a beléptetésünk szokatlanul gyors volt, ezért behoztunk az a késésből egy keveset. 

Folyamatosan érkeztek az elítéltek, most 30-an tudtak részt venni alkalmunkon. Börtönmissziós csoportunk vezetője Tibor arról beszélt, hogy az időt, amely a rendelkezésünkre áll értelmesen és bölcsen kell kihasználni, és ezt akkor is lehet, ha valaki éppen a börtönbüntetését tölti. Rövid az idő, nem tudhatjuk, hogy az Úr mikor jön vissza, és addig kell dönteni amíg, van rá lehetőség.

Egy imával átadta a dicsőítésnek a terepet, Chiléből érkezett testvérünk, Patrició adott elő két dicséretet melyet gitárjával kísért. 

Őt Győző bizonysága követte, aki szintén tagja volt valamikor a börtönlakók társaságának, tíz évet töltött le Magyarország különböző börtöneiben. Megtért és elfordult a bűntől. Volt társai csalogatták, könnyű és gyors meggazdagodással csábítva, de ő ellenállt a kísértéseknek és tisztességes munkát vállalt. Békessége van  és azért jött el a börtönbe, hogy, mint egy közülük, aki elhagyta a bűnt, elmondhassa nekik, hogy ha a világ el is vetette őket, Isten befogadja a bűnöst és segíti a megváltozás útján. 

Győző után én adtam át az Úr üzenetét a Filippi 3, 17-21 alapján, amely szerint választani kell, hogy a világi életnek, majd az azt követő ítéletnek és halálnak, vagy pedig a bűnök átadásával Istennek tetsző életet, Isten kegyelmével és az örök élet ígéretével kívánunk élni. 

Debóra Tatabányáról érkezett, ő még gimnáziumba jár, de szívén viseli az evangélium hirdetését, dalban és személyes beszélgetésekben mindazokkal, akik az Urat keresik. Most is nagy csend és figyelem kísérte az egyik énekelt dalát (Eljött hozzám mikor még bűnben éltem...) és láttuk, hogy elgondolkodtatta az embereket az, amit Debóra énekelt és a szintetizátoron játszott. 

Gábor beszámolt el nemrégiben szabadult rabtársuk beilleszkedéséről, aki szintén eldöntötte, hogy szakít korábbi bűnös életével és új életet kezd. 

Zsuzsi felolvasta azt a levelet, amit fiától kapott, aki előzetesben várja ítéletét vagy felmentését. Fantasztikus Isten kegyelme, a fiú aki eddig szégyellte, hogy anyja keresztény hívő, most azt írta, hogy befogadta az urat a szívébe és többé nem akar szégyent hozni édesanyjára. 

Emil a 2Timóteus 3 alapján az utolsó idők megpróbáltatásairól beszélt és arról, hogy mennyire sürget az idő a helyes döntés meghozásához és a megtéréshez. Az üzenet átadása után egy közös megvallást mondtunk el a rabokkal együtt. Szokásomhoz híven figyeltem az embereket. A többség mondta az imát, két-három ember volt, aki ellenállt a szívében lévő unszolásnak, mégsem nyitotta meg ajkait, mindössze egy volt, aki idétlennek látszó hangtalan nevetéssel fékezte meg magát. 

Ezután majd egy órát beszélgettünk az ottmaradottakkal és imádkoztunk értük. Vittünk magunkkal Bibliákat, és akiknek nem volt azok kaptak, hogy el tudjanak mélyülni az Úr igében. 

A kápolnából kifelé menet többen is megszólítottak minket a folyosókon, akik nem vettek részt az alkalmunkon, és szétosztottuk közöttük a megmaradt Napi igéket, amelyekben erre a negyedévre bontva minden napra van egy igei üzenet. 

Úgy éreztük, hogy az Úr nagyon megáldotta ezt a napunkat is, hiszen később érkeztünk, de tovább maradtunk, szeretettel fogadtak minket és az Úr vezetése volt a szolgálatunkon annak ellenére, hogy csapatunk több gyülekezet tagjaiból tevődött össze. Ami ebből fontos, hogy mindnyájan Jézus nevét emeltük fel a Szentlélek vezetésével az Úr dicsőségére.

bacsipista

2014.07.18.

Ez volt az egyik dal ami elhangzott

Eljött hozzám

Dalszöveg:

• < Előző
• Következő >