- Részletek
- Találatok: 26645
Bibliai útmutató gyermekeknek az év minden napjára
| Január | Február | Március | Április | Május | Június |
| Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December |
Április
Április 30. Eszter 1-3
(Keresd ki a Bibliádból: Eszter 1,5)
Amikor elmúltak ezek a napok a király hét napig tartó lakomát rendezett a királyi palota kertjében.
Ahasvérus király elhatározta, hogy megvendégeli minden alattvalóját. A palota kincseit hat napon át bárki megtekinthette.
A munkások, akik már egy fél éve dolgoztak a susai citadella építésén, most szabadságot kaptak és ünnepelhettek. Az egész kert gyönyörű díszben állt. A csempék, amelyeket leraktak, márványból készültek, gyöngyházberakással, az oszlopokról színes drapériák lógtak, mindenki ülhetett az aranyozott bútorokon, és mindenki ihatott a király borából.
Milyen sok ember van, akit lenyűgöz a gazdagság. Sokan irigylik a milliomosok életvitelét. Ha az nem is áll módjukban, hogy hozzájuk hasonlóan éljenek, azzal próbálják kárpótolni magukat, hogy mindenre kíváncsiak, ami az ilyen emberek házatáján történik. Több újság szakosodott arra, hogy gazdag emberek életéből mutasson be pillanatokat azoknak, akik kíváncsiak erre. Nem is gondolnak arra, hogy ez az egész üres magamutogatás.
Isten arra figyelmeztet bennünket, hogy ne essünk a gazdagság kísértésébe.(1Timótheus 6,9)
Tanuld meg: Ne féljetek azoktól, akik csak a testet ölik meg, mert a lelket meg nem ölhetik. Attól féljetek inkább, aki a testet a lélekkel együtt elveszítheti. (Máté 10,28)
Április 29. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 12, 27-30)
Jeruzsálem kőfalának felszentelésekor pedig felkeresték a lévitákat, hogy behozzák őket Jeruzsálembe, hogy véghezvigyék a felszentelést örömmel, hálaadással és énekléssel, cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal.
A fal mégiscsak elkészült. Semmi sem állhatott ellen Isten akaratának. Az Úr kihozta népét a babiloni fogságból, mert megbocsátotta vétkeiket, és most történelmének egy új fejezete előtt állott a zsidóság. Nehémiás rendíthetetlenül hitt Istenben, tudta, hogy az Úr megáldja munkáját.
Ez a hit adta nekik az erőt a legnehezebb pillanatokban, ez adta nekik a békességet, amikor gúnyolták őket.
Isten véghezvitte akaratát, és megáldotta a népét. Az igazságos Isten, miután kitöltötte haragját a nép bűnei miatt, kész volt megbocsátani, mert kegyelmes.
Mi is sokszor megérdemelnénk Isten büntetését, de valaki magára vállalta ezt. Az Úr Jézus meghalt értünk a kereszten, és nekünk ezért nem kel tenni semmit. Azt akarja az Úr, hogy bánjuk meg vétkeinket, hogy megbocsáthasson nekünk, és ezért nem vár tőlünk semmit, csak a hálánkat, és azt, hogy életünket neki szenteljük.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy te meghaltál értem. Bocsáss meg, hogy szomorúságot okozok neked a vétkeimmel! Kérlek, tisztíts meg engem teljesen, hogy neked szentelhessem az életem! Ámen.
Április 28. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 4, 21.23)
A legényeim fele dárdákat tartott a kezében hajnaltól a csillagok feltámadásáig. Így végeztük a munkát.
A csapat élén egy olyan vezér állt, aki cselekedeteivel is példát mutatott a többieknek. Nehémiás is végig ruhában maradt, nem öltött magára hálóruhát. Éjjel-nappal éberen őrködött legényeivel együtt. Példája bátorította a többieket, és erőt adott nekik. Mindenki nagyon kimerült volt. Amikor még nem kellett fegyvert hordaniuk, már akkor is megkísértette őket az a gondolat, hogy soha nem végeznek a törmelék elhordásával. Mindenki az ereje végén járt, de tovább folytatták a munkát. Látták, hogy Nehémiás elszántan dolgozik, és ez erőt adott nekik.
Vezetőjük Istenben bízott, és ők is hitték, hogy Isten győzelemre segíti ügyüket.
Milyen fontos is egy jó vezető, aki hitben előttünk jár, és bátorít ha meglankadunk. Sajnos nem mindig van ilyen. Előfordul, hogy segítség nélkül kell egy problémával megküzdenünk, de Isten ilyenkor is mindig ott van mellettünk. Lehet, hogy ezekben a nehéz helyzetekben éppen neked kell jó példával elől járni mások előtt, mint Nehémiásnak.
Imádság: Uram, szeretnék a többiek előtt példát mutatni, de ez olyan nehéz, és gyakran elbukom. Te vagy az én életem vezetője, segíts nekem, hogy mindig hűséges maradjak. Ámen.
Április 27. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 4, 15-20)
A mi Istenünk fog harcolni értünk.
Egy időre elmúlt Nehémiásék feje fölül a veszedelem, miután napvilágra került az ellenség terve. Nehémiás mindenkit visszaküldött a falakra dolgozni. Figyelmeztette embereit, hogy maradjanak továbbra is éberek, mert az ellenség akkor támadhat, amikor arra egyáltalán nem számítanak. Így a munkásoknak fegyveresen kellett az állványokon dolgozni, ami igen csak megnehezítette a feladatukat. egyik kezükben a vakolókanál volt, a másikban pedig a fegyver.
A nehéz köveket eddig sem volt gyerekjáték cipelni, de így fegyveresen kimondottan gyötrelmes volt ez a munka. Ha megszólalt a trombita hangja, gyorsan Nehémiás köré gyűltek, és készen álltak a harcra. Nehémiás tudta, hogy az Úr hadakozik értük, nekik csak az a feladatuk, hogy mindig résen legyenek, és ne veszítsék el a bizalmukat.
Imádság: Uram, add, hogy én is mindig résen lehessek a Sátán támadásai ellen, és mindig bízzak benned! Ámen.
Április 26. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 4, 7-14)
Ne féljetek tőlük! Nagy és rettenetes az Úr!
.jpg "védelem")
Az ellenségnek nem tetszett, hogy a zsidók folytatták a munkát, és gúnyolódásuk nem tántorította el őket ettől. Ezért azt tervezték, hogy megtámadják az építőket.
Azzal viszont nem számoltak, hogy a falakon kívül élő zsidó emberek figyelmeztetni fogják Nehémiást, és így az ördögi terv meghiúsult.
Ezután a munkát fegyveresek biztosították, akik készek voltak küzdeni a városért és családjaikért. Nehémiás bátorította őket: "Ne féljetek, mert nagy és rettenetes az Úr!" ezzel megnyugtatta őket, mert tudták, hogy az Úrért munkálkodnak.
Amikor az Úrért teszünk valamit, akkor különösen támad bennünket az ördög, de micsoda megnyugtató érzés az, hogy Isten felvértez minket minden támadás ellen. Nem számít, hogy milyen fiatal vagy, te is munkálkodhatsz az Úrért az ő seregében. Isten hatalmasabb minden ellenségnél. A hívőknek van egy nagyon hatásos fegyverük: Isten igéje. A Szentírásban azt találhatjuk, hogy Isten igéje olyan, mint a kard. Tanulj meg bánni ezzel a karddal! Olvasd minden nap a Bibliát.
Imádság: Uram, köszönöm neked a Bibliát, taníts engem jól használni a te igédet, ha támadások érnek! Ámen.
Április 25. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehámiás 4.1-6)
És amikor Szanballat meghallotta, hogy újraépítjük a falat, haragra gerjedt, és nagyon bosszankodott, és gúnyolta a zsidókat.
Az Úr szolgálata gyakran jár nehézségekkel. ezt hamarosan azok is megtapasztalták, akik a falakon dolgoztak. Tegnap arról olvastunk, hogy az ellenség nézte az építőket, és gúnyolta őket. Mikor látták, hogy ez nem tántorítja el céljuktól Nehémiásékat, úgy gondolták, itt az ideje keményebb eszközökhöz folyamodni. "Ha egy róka rámászik erre a falra, rögtön összeomlik." - kiáltotta oda gúnyosan Tóbiás.
Az építők tanácstalanok voltak. Szálljanak le az állványokról, és kergessék el a hívatlan vendégeket? Jobb megoldást találtak. Az Úrhoz kiáltottak, és neki mondták el sérelmeiket, aztán folytatták a munkát, és a többit az Úrra bízták.
Ha néha te is ilyen helyzetbe kerülsz, mert mások rosszindulatúan állnak ahhoz, amit teszel, és mindent elkövetnek, hogy ne sikerüljön valami, ne engedj az indulataidnak! Ne kezdj el heveskedni, tedd össze a kezed, amit legszívesebben ökölbe szorítanál, és kérd az Urat, hogy adjon neked erőt a feladatokhoz!
Imádság: Uram, ne engedd, hogy elveszítsem a fejem, ha mások gúnyolnak! Adj erőt, hogy a te jókedveddel végezhessem a munkámat minden körülmények között! Ámen.
Április 24. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 3. 1-3)
Eliásib, a főpap és atyjafiai, a papok elkezdték építeni a Juhok Kapuját.
Nehémiás néhány ember kíséretében körüljárta a várost, és tervet készített a munkálatokról. Másnap mindenki hozzálátott a munkához, és vállvetve dolgozott a falakon. Eltakarították a romokat, helyreállították a falakat, megépítették a kapukat, boltíveket.
Sajnos voltak olyanok is, akik csak nézték, amint Nehémiás serege serényen dolgozik, és gúnyolták, nevették őket "hiábavaló" vállalkozásuk miatt. Nehémiásék rendíthetetlenek maradtak, tudták, hogy az Úr megáldja őket, és folytatták a munkát.
Mindent szép rendben végeztek, ahogy azt eltervezték. Senki nem húzta ki magát a feladat alól, mert ott lebegett előttük a cél: Jeruzsálem falainak helyreállítása. A közös cél elősegíti az emberek között a megértést, különösen akkor, ha a munka az Úrért van. Ha mindeni azt csinálná, ami jól esik neki, akkor hamarosan elkezdődnének a veszekedések, és a munka leállna.
Nekünk is vállvetve kell együtt munkálkodni az Úr ügyéért, és ügyelni kell az egységre, mert enélkül közénk lopózik a megosztottság.
Imádság: Uram, én szeretnék érted munkálkodni, és segíts, hogy saját érdekeimet alá tudjam rendelni a te akaratodnak. add, hogy másokkal mindig együtt tudjak dolgozni! Ámen.
Április 23. Nehémiás 2-4
(Keresd ki a Bibliádból: Nehémiás 2. 11-18)
Ti látjátok a nyomorúságot, amelyben vagyunk, hogy Jeruzsálem pusztán hever, és kapui tűzben égtek meg.
Hetven éve nem járt itt az izraeliták közül senki. Csak az öregek emlékeztek még néhányan, milyen lehetett Jeruzsálem. Nehémiást és embereit üszkös romok fogadták. Mindannyian jól tudták, hogy ez az engedetlenség következménye, ami azért következett be, mert szüleik, nagyszüleik hátat fordítottak Istennek, és nem akartak figyelni a próféta intő szavaira, aki a következőket hirdette: "Térjetek meg az Úrhoz, és akkor örökké tietek lesz az ígéret földje.”
Amikor látta Isten, hogy ez a figyelmeztetés nem elég, elküldte a néphez Jeremiást, aki megjelentette Isten félelmetes büntetését: „Mivel nem engedelmeskedtetek az én szavaimnak, romhalmazzá változtatom ezt a helyet, és a babiloni király igáját fogjátok nyögni hetven esztendeig.” Nehémiás elé ennek a próféciának a beteljesülése tárult. Most, a hetven esztendő lejártával, Isten lehetővé tette az új babiloni uralkodón keresztül, hogy a zsidók visszatérjenek a szülőföldjükre. Még a templomi kincseket is magukkal vihették, amit hajdan Nabukodonozor serege rabolt el.
Óriási feladat előtt álltak. Fel kellett építeni egy várost, ami a nép engedetlensége miatt romhalmazzá változott. De ezek az emberek tudták, hogy Isten megbocsátó, és most tiszta lappal indulhatnak, ezért nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a munkának. Azt akarták, hogy Jeruzsálem újra teljes dicsőségében álljon.
Tanuld meg: Az Úr az én erőm és pajzsom, ő benne bíztam és megsegített. (Zsoltárok 28,7)
Április 22. Királyok II.4
(Keresd ki a Bibliádból: 2Királyok 4,33-34)
És az ágyon a gyermekre feküdt, és az ő száját a gyermek szájára tette, szemeit a szemeire, kezeit a kezeire, és ráborult, és megmelegedett tőle a gyermek teste.
Elizeus először imádkozott, azután cselekedett Isten nevében, aki az élet Ura. Elizeust használta fel Isten, hogy valaki visszatérhessen az életbe.
Ez a történet Saddhu Sundar Shingre emlékeztet, a híres indiai evangélistára. Sundar Singh egyszer a Himaláján kelt át egy másik utazóval. a két férfi minden centiméterért megküzdött a behavazott szűk hegyi szurdok között.
Sundar Singh egyszer csak egy sötét foltra lett figyelmes az egyik szakadékban. Mindketten mentek tovább útjukon, de Sundar Singhet nem hagyta nyugodni a dolog. társa próbálta megnyugtatni, hogy biztos csak képzelődött, pedig ő is úgy látta, hogy az a sötét folt talán egy ember lehetett. Sundar Singh kérte társát, hogy forduljanak vissza, de a másik utazó erről hallani sem akart , ment tovább a maga útján.
Sundar Singh visszament, és felhozta a már majdnem kihűlt testet, amit a vállán vitt tovább. Kis idő után egy behavazott kupacra lett figyelmes. Megdöbbenve látta, hogy társa volt az, aki nem akart visszafordulni vele. Abban a pillanatban rádöbbent, hogy amíg a másik embernek az életéért harcolt, saját maga is megmenekült a fagyhaláltól.
Imádság: Uram, tudom, hogy nem vállalhatom fel az egész világ nyomorúságát, de legalább a barátaimnak tudjak valamit tovább adni a te szeretetedből! Ámen.
Április 21. Királyok II.4
(Keresd ki a Bibliádból: 2Királyok 4,20-22)
És akkor meghalt a gyerek. az asszony felment, és az Isten emberének az ágyára tette őt. Az ajtót bezárta, és kijött onnan.
A sunemita asszony hitetlenkedve vette ölbe a halott gyermeket. Nem tudott napirendre térni gyermeke halála fölött. "Miért engedte meg ezt Isten?"
Mindenki azt hitte, elmúlik hamar az a napszúrás, amivel a gyermeket hazahozták.
A gyermek meghalt, de ezt az asszony nem akarja elfogadni. Lopva felviszi a testet Elizeus szobájába, és bezárja az ajtót, hogy senki ne léphessen be oda.
Még a férjének sem szól semmit, csak gyorsan felnyergel egy szamarat, és elindul Isten emberének keresésére. Kétségbeesetten biztatja szegény jószágot a gyorsabb tempóra, de az már erejének végén jár. "Meg kell találnunk az Isten emberét, az nem lehet, hogy fiamat elragadja a halál, hiszen az Úr maga adta nekem ezt a gyermeket" - mondogatja magában az asszony.
Milyen sokan teszik fel a kérdést: "Ha Isten jó, akkor miért engedi meg ezt a sok nyomorúságot?"
Erre senki nem tud kielégítően válaszolni, de egy napon minden világossá válik, és Isten gazdagon megáldja azokat, akik végig hűségesek maradtak.
Imádság: Uram, én tudom, hogy te jó vagy, de néha úgy elkeserít a sok nyomorúság, ami a világban van: a háborúk, betegségek, természeti katasztrófák. Uram, a sok miért ellenére is hiszem, hogy jó vagy, és végig hű akarok maradni hozzád. Ámen.
Április 20. Királyok II.4
(Keresd ki a Bibliádból: 2Királyok 4,9-10)
Csináljunk, kérlek, egy kicsiny felházat, és tegyünk neki abba egy ágyat, asztalt, széket és gyertyatartót!
Bizony Elizeusnak több mindene volt, mint Jézusnak. Jézusnak még a fejét sem volt hol lehajtania, míg Elizeusnak egy csodálatosan felszerelt szoba állt a rendelkezésére.
Jézus talán ezzel is nyomatékot akart adni ígéretének: "Az én Atyámnál sok lakóhely van. Elmegyek, és helyet készítek nektek, hogy ott legyetek velem." (János 14,2) Neked van saját szobád, vagy több emberrel kell osztozkodnod egy helyiségen? Mindenesetre van, ahol lehajthatod a fejed.
A kereszt az aszfaltdzsungelben című könyvben olvashatunk egy kislányról, aki inkább az utcákat rótta éjszaka, minthogy otthon aludjon, mert olyan sok testvére zsúfolódott össze egy szobában. Cortez lelkész nagylelkűen felajánlotta ennek a gyereknek az egyik szobát.
Nagyon kevesen képesek másokkal még az otthonukat is megosztani. Milyen jó, hogy Istennek vannak áldozatkész szolgái.
Imádság: Atyám, olyan sok hajléktalan járja az utcákat piszkos reklámszatyrokkal a kezükben, amiben benne van minden vagyonuk, és olyan sokan kényszerülnek parkokban, utcákon éjszakázni. Kérlek, küldj munkásokat, akik készek felvállalni ezeknek az embereknek a sorsát! Ámen.
Április 19. Királyok II.4
(Keresd ki a Bibliádból: 2Királyok 4,8)
És valamikor csak arra járt, betért oda, hogy egyen kenyeret.
"Elizeus, Isten embere, megtisztelne engem azzal, hogy betér hozzám ebédelni?" - kérdezte egy gazdag asszony, aki már több órája ott állt, hogy végre a próféta közelébe juthasson.
Rengeteg ember vette körül Elizeust. Mindenki tőle akart tanácsot kérni. volt, aki igazságtételre akarta megkérni gazdasági, családi ügyekben, volt aki vallási kérdésekben fordult hozzá. Voltak, akik azt akarták, hogy Elizeus imádkozzon értük.
végre kezdett oszladozni a tömeg. Elizeusnak már égett a talpa a sok álldogálástól, és zúgott a feje a rengeteg kérdéstől. Milyen csodálatos, hogy volt valaki, aki nem kapni akart tőle, hanem valamit adni szeretett volna neki. a prófétán látszott, hogy nagyon jól esik neki a meghívás. Ezután Elizeus valahányszor Súnembe járt, az asszony minden alkalommal meghívta őt, hogy nála pihenje ki magát.
Nagyon nemes dolog, ha a barátainktól nem csak elvárunk, hanem adni is szeretnénk nekik. Mindannyiunknak nagyon jól esik, ha vannak barátaink, akik készek segíteni bajban.
Imádság: Köszönöm Atyám, hogy megadod nekem mindazt, ami az élethez szükséges. Van élelmem és ruházatom, van hol laknom, és vannak szerető szüleim. Szeretnék én is tenni valamit az emberekért, én is olyan vendégszerető akarok lenni, mint az a sinemi asszony volt. Ámen.
Április 18. Királyok II. 4
(Keresd ki a Bibliádból: 2 Korintus 4.3-4)
Menj el, kérj ott kinn a szomszédaidtól üres edényeket, de ne keveset!
Miriam gyerekei szorgalmasan járták körbe a szomszédokat, hogy üres edényeket szerezzenek. a kíváncsi kérdésekre, hogy miért kell ilyen sok, ők sem tudtak kielégítő választ adni, csak annyit mondtak, hogy a próféta ezt parancsolta anyjuknak.
A két gyerek érezte, hogy itt most értük történik valami, és nagyon serényen dolgoztak. A szolgaság réme állandóan ott lebegett a fejük felett. A szomszédoknak nagyon furdalhatta az oldalát a kíváncsiság, hogy minek ennek a szegény családnak ilyen sok edény.
A két testvér rengeteg üres edénnyel tért vissza, ebben a szegény otthonban még soha nem volt ilyen sok fazék, lábas, serpenyő. Nagyon nagy volt a várakozás mindenkiben, hiszen Isten embere nem azért hozatta ide ezt a rengeteg edényt, mert jól meg akarta tréfálni az egész utcát. Itt most valami nagy dolog volt kibontakozóban. Isten azt szeretné, ha mi is mernénk nagy dolgokat kérni kérni tőle. Ő egy korsó olajat is csodálatosan meg tud áldani.
Imádság: Uram, köszönöm, hogy ilyen sokat tanulhattam a mostani történetből. add, hogy merjek nagy dolgokat kérni, és minél gazdagabb áldást kívánjak az életemre! Mindezt az áldást szeretném a te szolgálatodban hasznosítani. Segíts, hogy tehessek valamit a szegényekért, és adj ehhez társakat , hogy minél több rászorultat segíthessünk meg! Ámen.
Április 17. Királyok II. 4
(Keresd ki a Bibliádból: 2 Korintus 4.2)
A te szolgálólányod házában nincs semmi, csak egy korsó olaj.
Egy korsó olaj, az bizony nem sok. akinek csak ennyije van az éléskamrában, az olyan szegény, mint a templom egere.
A szegény emberek először a családi ékszeren adnak túl, aztán eladnak mindent, ami mozdítható: a bútorokat, a függönyt, még a jobb ruhadarabokat is. Ezekért a használati tárgyakért nem sok pénzt lehet kapni, amit aztán hamar el lehet költeni, hiszen élni kell. sokan így csúsznak le teljesen, olyannyira, hogy hajléktalanná is válhatnak.
A hajléktalan emberek minden ingósága elfér egy szatyorban.Sajnos még az ilyen szerencsétleneket is ki szokták rabolni.
Számtalan segélyszervezet működik, melyek élelemmel és meleg ruházattal segítenek. A legnehezebb az ilyen embereknek lelkileg vigaszt nyújtani, mivel úgy érzik, az egész élet elveszett számukra.
Illés már tudja, mit akar tenni amikor megmutatják neki a korsó olajat. Ez nem sok, de az Úr a kicsit is megáldhatja gazdagon.
Imádság: Uram, légy azokkal ma is, akiknek nincs otthonuk, akiket elüldöztek a hazájukból. add, hogy minél többen legyenek, akik készek segíteni az elesetteknek! Segíts nekem mindig készen állni, hogy megosszam az örömhírt azokkal, akiknek már semmijük nincs. Ámen.
Április 16. Királyok II.4.
(Keresd ki a Bibliádból: 2 Királyok 4,1)
Az én férjem meghalt, és te tudod, hogy a te szolgád félte az Urat. Eljött pedig a hitelező, hogy elvigye mind a két gyermekemet, hogy neki szolgáljanak.
Miriam nagyon el volt keseredve. egyetlen kecskéjüket ellopták, a vihar letépte a ház tetejét, és férje betegen fekszik az ágyon. Az asszony tehetetlennek érezte magát, és úgy érezte, nincs ereje megbirkózni a nehézségekkel. Férje, Jozsua erőt vett magán, és valahogy a felesége értésére adta, hogy menjen a hitelezőhöz pénzt kérni. Miriam engedelmeskedett férjének. A hitelező alacsony, kövér ember volt, apró sunyi szemekkel, aki mások nyomorúságán gazdagodott meg. A pénz egy darabig kisegítette őket a bajból, de Józsué hamarosan meghalt, és a családnak minden pénzét elvitte a temetés. A hitelezőt ez nem hatotta meg, amikor a pénzért jött. Gúnyos vigyorral mondta, hogy a két fia elég lesz a kölcsön törlesztésére.
Milyen szörnyű dolog olyan adósságokba keveredni, amiből nem lehet kimászni. Nekünk keresztényeknek Istenre kell hagyatkoznunk minden döntés előtt. Isten azt szeretné, ha senki nem kerülne ilyen megalázó helyzetbe, mint Miriam. Kérnünk kell Istent, hogy segíthessünk a nyomorultakon, nehogy gonosz, lelketlen emberek kezébe essenek.
Indiában van egy hívő csoport, akik özvegyeket és árvákat foglalkoztatnak. szőnyegeket és terítőket készítenek, amit aztán értékesíteni tudnak, így aztán keresnek annyi pénz, amiből megélhetnek. Lehet, hogy neked is vannak ötleteid, amivel másokon segíthetnél.
Kérd te is Istent, hogy mutassa meg neked, miben tudnál mások segítségére lenni.
Tanuld meg: aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét, aki gyönyörködik másnak a nyomorúságán, büntetlen nem marad. (Példabeszédek 17,5)
Április 15. Királyok I. 17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17. 22-24.)
Most tudtam meg, hogy te az Isten embere vagy, és, hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon igazság.
Az asszony már nem kételkedik többé abban, hogy Illés az Isten embere. Már többször hallotta Illést az Úrról beszélni, de mindeddig falrahányt borsónak bizonyultak a próféta szavai.Illés együttérzése viszont elgondolkodtatta őt. Látta, hogy itt valami egészen különleges dolog van kibontakozóban. Illés egész testével ráfeküdt a gyermekre, száját a fiú szájára tette, végtagjait pedig pontosan a végtagokra. Szinte eggyé vált a gyerekkel.
És megtörtént a csoda! A gyerek életre kelt.
Jézus ugyanígy szeret minket, hiszen tőle kaptuk az örök életet, amit a saját vérén szerzett nekünk. Ennél nincs nagyobb szeretet.
Te is bizonyára beszéltél már másoknak Jézus szeretetéről. De gondoltál-e már arra, hogy nem csak szavakkal tehetsz bizonyságot, hanem a cselekedeteiddel is? Minden nap van erre lehetőséged, és az emberek csak akkor hiszik el, hogy mi az Úr tanítványai vagyunk, ha szeretjük egymást. (János 13,35)
Imádság: Uram, én a cselekedeteimmel is bizonyságot akarok tenni arról, hogy a tanítványod vagyok. Nem szeretném, ha miattam fordulnának el a barátaim tőled, mert csak a szavaim hirdetnek téged, de az életem nem. Adj nekem szeretetet és megértést mindenki iránt a szent Lélek által! Ámen.
Április 14. Királyok I. 17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17. 17-21.)
Mit vétettem ellened Istennek embere? Azért jöttél hozzám, hogy eszembe juttasd álnokságomat, és megöld a fiamat?
Ha az embereknek nem tetszik valami, azt nem szívesen rejtik véka alá. Vannak, akik tüntetéseken vesznek részt, és hatalmas táblákra írják fel, amivel nem értenek egyet. Vannak, akik hivatalok elé gyűlnek, és hangosan követelik sérelmeik orvoslását.
Illés ebben a történetben, mintha egy kicsit hasonló módon viselkedne Istennel szemben. Mintha számon kérné az Urat azért, ami az özvegy fiával történt. Ebben a történetben azt kell elsősorban észrevenni, hogy a próféta mennyire együtt érzett a fiú anyjával.
Legtöbben csak odáig jutnak el, hogy senki sem kérheti számon Isten tetteit. Ő mindent tökéletesen tesz. Meg kell magunkat adni a sorsnak! Igen, sokan vannak, akik egy ilyen helyzetben csak így tudnának viselkedni. Nem úgy Illés. Ő nagyon sajnálja ezt a szegény özvegyasszonyt, és vele együtt szenved a fia halála miatt. Nem vet semmit Isten szemére, amikor megkérdezi őt, hanem a kegyelemre hivatkozik. Illés közbenjár ennek a fiúnak az életéért a kegyelem trónjánál. Térdre rogyva könyörög az Úrnak, hogy hallgassa meg kérését. Te is lehetsz ilyen közbenjáró mások szenvedései láttán! Ez Isten előtt kedves cselekedet. Jézus is ezt tette értünk. Ne menj el hűvös közönnyel mások baja mellett, tedd meg, ami lehetséges!
Imádság: Uram, köszönöm, hogy te azt akarod, érezzek együtt másokkal a nyomorúságban. Köszönöm, Szent Lélek, hogy eszembe juttatod azokat, akikért imádkoznom kell. Ámen.
Április 13. Királyok I. 17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17. 3-15.)
Minden nap volt ennivaló, mind az asszony és fia számára, mind Illés számára.
A gyerekek nem kételkednek a csodában, ők minden további nélkül elhiszik a törpék és egyéb mesebeli lények létezését. Aztán, amikor az ember elérkezik a tizennegyedik életévéhez, elkezd kritikusabban gondolkodni. Sokan odáig jutnak, hogy az, ami számukra nem logikus, az egyenesen elfogadhatatlan, nevetséges. Aztán, amikor eltelik egy kis idő, az ember ismét nem kételkedik annyira abban, ami ésszel nem magyarázható. Gyakran előfordul, hogy egy gyógyíthatatlan beteg, akiről már az orvosok is lemondtak, felépül, mert sokan imádkoztak érte. Az ilyen csodák mindig erőt adnak nekünk. De még mindig marad egy óriási kérdés: Miért történnek olyan gyakran csodák? Sokan azt gondolják, hogy sanyargatnunk kell magunkat, és állandóan ostromolni kell Istent, talán akkor ki lehet csikarni csodákat. Ez egyáltalán nem így van. A csodákat nem lehet Istentől kicsikarni, csak hálásak lehetünk azokért. Van valami, ami a csodáknál sokkal fontosabb: a hűség. A Példabeszédek egyik igéje a következőre tanít minket: "Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből, a magad elméjére pedig ne támaszkodjál!" Példabeszédek 3,5. A sareptai asszony bízott Istenben teljes szívéből, és megtapasztalta az ő csodálatos gondoskodását. Az Úr egy ilyen törékeny özvegyasszonyt használt fel a tervéhez.
Imádság: Uram, előtted nincsen lehetetlen, hiszen te vagy az egész világegyetem alkotója. Teremts újjá embereket a barátaim között, a rokonaim között! Nincs annál nagyobb csoda, amikor egy bűnös ember új életet kaphat, és élete megváltozik. Kérlek, Uram, tegyél minél több ilyen csodát! Ámen.
Április 12. Királyok I. 17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17. 12.)
Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi sült kenyerem.
Velünk is előfordult, hogy egy helyzetben nem látunk semmi kiutat, és csak a saját problémánkra gondolunk. Csak azt hajtogatjuk, hogy nincs kiút.
Ez az özvegyasszony valami hasonlót élhetett át. Annyira kilátástalannak tartotta az életét, hogy fiával együtt felkészült a halálra. Már mindenét pénzzé tehette, hogy élelmet vegyen maguknak. Lesoványodva, elkeseredetten várták a véget.
Isten arra szólítja fel ezt az asszonyt, hogy azt a keveset is, ami megmaradt, ossza meg Illéssel.
Elképesztő! Ezt már nem lehet ép ésszel felfogni. Bizony nem! Istennek gyakran vannak elképesztő megoldásai. Isten mindig cselekszik. Ez nem azt jelenti, hogy minden hóbortunkat teljesíti.
Egyszer egy kisfiú üldögélt egy gödör szélén, és panaszosan sírt. Az egyik járókelő megkérdezte, miért sír. A kisfiú könnyes szemmel kérte az idegent, hogy segítsen neki a tengert a gödörbe belemerni, mert ő hiába próbálkozik.
Az ilyen kéréseket nem lehet teljesíteni, és Isten is azt akarja, hogy mindent az ő akarata szerint kérjünk.
Ha van valami megoldhatatlan probléma az életedben, kérd bátran Istent! Lehet, hogy Isten csak arra akar ráébreszteni, hogy teljesen felesleges dolgot kérsz. ástál egy gödröt magadnak, amibe Istent szeretnéd belerángatni.
Imádság:
Segíts, Uram, hogy mindig megérthessem, mi az akaratod. Ámen
Április 11. Királyok I. 17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17. 7-10)
Parancsoltam egy özvegyasszonynak azon a helyen, hogy gondoskodjon rólad étellel.
Isten szokatlan módon gondoskodik Illésről, egy özvegyasszonyt bíz meg a feladattal. Nem furcsa ez? Az ember azt gondolná, hogy egy gazdag kereskedő, akinek gyors lovai vannak, alkalmasabb lenne a feladatra. Egy özvegyasszonynak lehet elég nyűgje az életben. Lehet, hogy még gyermekei is vannak, és elég róluk gondoskodni. A Biblia nagyon sok helyen megemlíti az özvegyeket és az árvákat, mert Isten különös kegyelmet fordít rájuk. Az Úr az árvák atyja, és az özvegyek gondviselője. Ő ma is gondot visel minden elesett emberre, legyen az nő, férfi vagy gyerek. Te is biztos tapasztaltad már, hogy Isten gondoskodik rólad. A zsoltárokban a következő bátorítást találhatjuk: "Ha anyám és apám el is feledkeznének rólam, az Úr mindig gondomat viseli". Zsoltárok 27,10
Az özvegyasszony, aki Illésről gondoskodott, idegen volt. Lehet, hogy nem volt semmi támasza az ott élő emberek között. Kétségbeesésében az Úrhoz kiáltott, és a válaszon, amit kapott először nagyon meglepődhetett. Isten azt mondta neki, hogy menjen el, és vigyen élelmet szolgájának, Illésnek. Isten azt akarta, hogy ez az özvegyasszony ossza meg az eledelét valakivel, aki még nála is éhesebb. Az Úr arra akar tanítani minket, hogy ha másokat megsegítünk, mi is áldást nyerünk. Milyen csodálatos is ez!
Imádság: Atyám, köszönöm, hogy te az özvegyek és az árvák támasza vagy. Nincs hozzád hasonló Isten. Könyörülj azokon, akik nyomorban tengetik az életüket, és mutasd meg nekem, hogyan tudnék segíteni ezeken az embereken! Atyám, én olyan szeretnék lenni, mint te! Ámen.
Április 10. Királyok I.17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17.2-4)
Azt tette, amit az Úr mondott neki
Isten csodálatos módon gondoskodik az ő szolgájáról. Illésnek a hollók hoznak minden nap kenyeret és húst. Isten mennyei szállítói ezek a madarak.
A mi időnkben is szükség van ilyen mennyi szállítókra, akik segítik a misszionáriusok munkáját. szükség van olyan testvérekre, akik anyagi áldozatot hoznak egy-egy segélyakcióért. Vannak olyan misszionáriusok, akik semmilyen fizetést nem kapnak, és teljesen a testvérek adományaira vannak rászorulva. Ezek a munkások hitből élnek, és közvetlen módon tapasztalják meg Isten csodálatos gondoskodását.
Élt egyszer egy áldott életű misszionárius, Hudson Taylor, akit a távoli Kínába küldött az Úr. Ő volt a Belső-Kína Missziós Társaság alapítója 1860-ban. Mindent Istentől kért imádságban, amire szüksége volt, soha nem fordult közvetlenül az emberekhez adományért. Életét erre az igére alapozta: Mindez ideig megsegített az Úr. Aki ennél a missziós társaságnál akart dolgozni, annak teljesen Istenre kellett hagyatkoznia. Nem csalódtak soha, mert az Úr mindig küldött "hollókat".
Szeretnél te is Isten mennyei küldötte lenni? Ha anyagi áldozatot nem is tudsz hozni, a legfontosabbat bármikor megteheted: imádkozhatsz a missziókért és a misszionáriusokért.
Imádság: Jézus, én is szeretném támogatni a missziói munkát. Kérlek, hadd ismerjek meg valakit, aki valahol a te ügyedben fáradozik! szeretném megismerni a munkáját, az országot, a népet, ahol a missziót végzi. Ámen.
Április 9. Királyok I.17
(Keresd ki a Bibliádból: 1Királyok 17,1)
Él az Úr, Izrael Istene, aki előtt állok, hogy ebben az esztendőben sem eső, sem harmat nem lesz, hanem csak az én beszédem szerint.
Ennél szörnyűbb büntetést el sem lehet képzelni: eső és mindenféle csapadék nélkül nem lehet sokáig meglenni. A föld hamarosan megrepedezik a szárazságtól, és elhal rajta minden növényi élet. Az állatok csonttá bőrré lesoványodva, panaszos bőgéssel keresik a kutakat. Emberre és állatra egyaránt a lassú éhhalál vár.
Ilyen lenne Isten, akiről mindenki úgy tudja, hogy jó, és még a gonoszoknak is esőt ad, nem csak a jóknak? Nem tud Isten megbocsátani?
Ahhoz, hogy ezt a történetet igazán megérthessük, tudnunk kell, hogy Áháb király igen nagy gonoszságba vitte bele a népet. Elhagyták az élő Isten imádatát, és a Baálnak hódoltak. A nép jól akart élni mindenáron. Még a gyermekáldozatoktól sem riadtak vissza ennek érdekében. Csak a gazdagság lebegett a szemük előtt. Micsoda szörnyű ostobaság!
A várt gazdagság helyett aszály és nyomor következett rájuk.
Ez a történet nagy figyelmeztetés a ma emberének is, ahelyett, hogy anyagi javakat hajszolnánk, a gyengékkel és elesettekkel kellene törődni! Isten szemében ez mindennél kedvesebb dolog.
Tanuld meg: Árváknak Atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában. (Zsoltárok 68,6.)
Április 8. Sámuel I.17
(Keresd ki a Bibliádból! 1Sámuel 17,48-54)
Amikor a filisztuesok meglátták, hogy az ő hősük halott, megfutamodtak.
Ez a rész, amit ma olvastunk tele van izgalommal. Szinte a szemünk előtt játszódik le a párviadal. Góliát öles léptekkel közeledik a kis Dávid felé, emeli lándzsáját, hogy átdöfje vele ezt a legényt. Dávid nem várja tétlenül a filiszteus támadását, elszántan rohan felé, miközben parittyáját forgatja. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Dávod célba veszi Góliát homlokának azt a részét, amelyet nem takar a sisak. Nagyon pontosnak kell lennie, itt nem lehet tévedni. Aztán egyszer csak meginog az óriás, majd eldől, mint egy termetes fa. A távolban levők először nem értenek semmit. A hatalmas hőst egy apró kavics terítette le egy egyszerű pásztorfiú parittyájából.
A Bibliában többször is olvashatunk olyan történetekről, amikor látszólag jelentéktelen emberek hatalmasokat győznek le. Természetesen nem a saját erejükből, hanem az Úr segítségével.
A Bírák könyvében olvashatunk Gedeonról, aki egy egész sereget futamít meg 300 emberrel, minden fegyver nélkül, pedig csak egy fáklyát meg egy trombitát vittek magukkal. Mi keresztények, sokszor úgy érezzük, hogy a gonosz erők könnyen elbánnak velünk, nem tehetünk semmit ellenük. De az Úr Jézus Krisztus azt mondta nekünk, hogy neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Istennek nincs szüksége hatalmas seregre a tervéhez, csak a mi engedelmességünkre.
Imádság: Uram, mindenkinek el szeretném mondani, hogy benned bízzanak egyedül, mert neked adatott minden hatalom mennyen és földön. Ámen.
Április 7. Sámuel I.17
(Keresd ki a Bibliádból! Sámuel 1. 17,38-47)
Mikor pedig odatekintett a filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt.
Góliát minden nap eljött az izraelitákhoz teljes fegyverzetben, hogy gyalázza őket. Rajta volt a sisakja, kezében hatalmas lándzsa, oldalán óriási kard, és egy méreten felüli pajzs védte a támadásoktól.
Az ember azt találná logikusnak, hogy egy ilyen fegyverzetű ember ellen csak jó fegyverekkel lehet kiállni. Saul legalábbis ezt gondolta, hiszen megpróbálta Dávidot saját fegyverzetébe beöltöztetni. De Dávid a nehéz vasban még járni sem tudott.
Gyorsan lelökte magáról a nehéz páncélzatot, és saját ruhájában indult el megmérkőzni Góliáttal. egyetlen fegyvere a parittya volt, amit mindig magánál tartott, ha kiment legeltetni a nyájat. ezzel az egyszerű eszközzel győzte le a hatalmas Góliátot, mert az Úr vele volt.
Az iskolában gyakran néznek fel a többiek egy lányra vagy fiúra, mert kiváló képességei vannak, szépek vagy erősek. Sokszor te is azt gondolod, bárcsak olyan lehetnél, mint az ilyen fiúk vagy lányok! Ne akarj más lenni, mint amilyennek Isten megalkotott téged, törekedj arra, hogy azokat a képességeket fejleszd, melyeket Isten adott neked! Dávid sem a király fegyverzetében szállt szembe Góliáttal, hanem a saját parittyáját használta, mert tudta, hogy az egyetlen fontos dolog az Úr segítsége. Ha követed az Úr Jézust, akkor ő mindig a te oldaladon lesz, és ez hatásosabb minden fegyvernél.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy olyannak alkottál meg, amilyen vagyok. Segíts abban, hogy meglássam, mit akarsz az életemmel cselekedni! Segíts nekem mindent a te dicsőségedre tenni! Ámen.
Április 6. Sámuel I.17
(Keresd ki a Bibliádból! Sámuel 1. 17,33-37)
Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének a kezéből, meg fog szabadítani engem a filiszteus kezéből is.
Sault nagyon meglepte, amikor Dávid felajánlotta, hogy megküzd Góliáttal. Első látásra nem akarta hinni, hogy ebből lesz valami. Egy ilyen fiatal fiú a hatalmas vitéz ellen, hát ez képtelenség! De Dávid nagyon határozottan viselkedett, mint aki teljesen biztos a dolgában. Elmondta, hogy pásztorként többször került életveszélyes helyzetbe, amikor medve vagy oroszlán támadt a nyájra. Góliát sem lehet ennél veszélyesebb.
Természetesen nem a saját erejében bízott Dávid, tudta jól, hogy Isten nem hagyja el. Már korábban id megtapasztalta, hogy az Úr mindig hű marad.
Talán a te életedben is vannak olyan problémák, akár az iskolában, vagy otthon, amelyek megoldhatatlannak tűnnek. De emlékezz csak! Eddig mindig megsegített az Úr. Ő most sem hagy cserben, az ő karja nem rövidül meg.
A heti igénk ezt mondja: Az Úr az én segítőm, ki árthat nekem, nem félek semmitől.
Mindig rábízhatod magad az Úrra, mert ő szeret téged, és semmi sem hatalmasabb nála.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy mindenben gondot viselsz rám. Nem kell félnem a jövő miatt, hiszen minden a te kezedben van. Ámen.
Április 5. Sámuel I.17
(Keresd ki a Bibliádból! Sámuel 1. 17,25-32)
Mert kicsoda ez a körülmetéletlen filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Istennek a seregét?
Annak ellenére, hogy Saul király a lánya kezén kívül, mesés jutalmat és egész életre szóló adómentességet ígért annak, aki legyőzi Góliátot, senki nem mert kilépni a sorból, hogy elfogadja az ajánlatot. Aztán, amikor a király feladta teljesen a reményt, előállott Dávid. Őt nem a jutalom indította erre. Eliab a bátyja, amikor meglátta Dávidot, azzal vádolta, hogy vakmerősködik? „Tudom, milyen gonosz a te szíved, és milyen vakmerő vagy, csak azért jöttél ide, hogy megnézd a csatát.”
De hiszen itt szó sem volt semmiféle csatáról. Az egész izraeli tábornak inába szállott a bátorság. Nagyon nagyot tévedett Eliáb. Dávidot az Úr iránti szeretet hajtotta a harctérre, le akarta győzni Góliátot, mert az káromolta Istent.
Ma is sokan vannak, akik Istent és az ő népét káromolják. Sokan vannak, akik kigúnyolják a hívőket. Egyes országokban a keresztényeknek nagyon sokat kell szenvedni hitükért.
Természetesen nekünk nem kell hadba vonulni Istenért. A mi fegyverünk az imádság, és mi nemcsak azokért imádkozunk, akiket üldöznek, hanem az ellenségeinkért is, Ezt tanította nekünk Jézus is, amikor értünk meghalt a kereszten.
Imádság: Uram, olyan nehéz azokért imádkozni, akik káromolnak téged, és üldözik a hívőket, de adj erőt, hogy ezt megtehessem, mert Fiad erre tanított minket. Én engedelmes akarok neked lenni. Ámen.
Április 4. Sámuel I. 17.
(Keresd ki a Bibliádból! Sámuel 1. 17, 17-24,)
Amikor az izraeliták meglátták azt a férfit, mindnyájan elfutottak előle, és nagyon féltek.
Jesse éppen arra a vidékre küldte Dávidot a nyájjal, ahol a filiszteusok és az izraeliták álltak egymással szemben. Ennek a csatának nagyobb volt a füstje, mit a lángja, mert csak ordibálást lehetett hallani, semmi egyéb nem történt. Az izraeliták túl gyávák voltak ahhoz, hogy támadást indítsanak.
Góliátra néztek, nem az Úrra, és ez megbénította őket. Dávid értetlenül állt a jelenség előtt. Neki olyan természetes volt, hogy Isten a legközelebbi barátja, aki mindenben gondját viseli, akiről ő olyan sok szép dalt szerzett hálából.
Ezeket az Istent dicsérő dalokat a zsoltárok őrizték meg számunkra.
Dávidot nagyon megdöbbentette, hogy Góliát nevetségessé tette Izrael népét, és gúnyolta Istent. Úgy érezte, ha valaki Istent káromolja, akkor őt is bántják ezzel.
Szereted Istent? Ő mindenét odaadta neked, még a fiát is feláldozta érted, hogy örök életed legyen. Te tudod Istent ugyanígy szeretni? Isten nagyon boldog, ha mi kifejezzük a szeretetünket iránta. Dicsérd az Urat minden körülmények között!
Imádság: Uram, nagyon szeretlek téged, és szeretnék úgy élni, hogy ezt megmutathassam neked. Ámen.
Április 3. Sámuel I. 17.
(Keresd ki a Bibliából! Sámuel I. 17, 8-16.)
Válasszatok magatok közül egy embert, és jöjjön le hozzám!
A tegnapi igében elolvashattad, milyen félelmetes volt Góliáth megjelenése. A zsidók nagyon féltek tőle, és ez éltette az ellenséget. Jól esett a filiszteusoknak az izraeliták rettegése. Azt gondolták minden nehézség nélkül elbánnak velük. Góliát fennhéjázva kiabált a zsidóknak, hogy állítsanak ki valakit, aki meg mer küzdeni vele. Az izraeliták táborában síri csend, mindenki rettegett és tanácstalan volt, még Saul király is.
De Isten már kiválasztotta az új királyt, aki még nem a hadsereg élén állt, hanem apja nyájára vigyázott.
Mégis ő lesz az, aki elhozza a szabadulást a népnek. Dávid nem tapasztalt vitéz, aki vastag páncélt visel, és óriás kardot tart a kezében, hanem csak egy fiú, aki az Úrban bízik. Dávid győzelme mindenben az Úr Jézust juttatja eszünkbe, aki a Sátánt legyőzte. A Sátán rettegésben akar tartani bennünket, azt akarja elhitetni velünk, hogy nála nincs erősebb, és senki sem menekülhet meg tőle.
A szentírás azzal bátorít minket, hogy az Isten Fia azért jelent meg a földön, hogy az ördög munkáit lerontsa. (János 1 3,8)
Imádság: Uram, jó tudni, hogy nálad nincs nagyobb hatalom, se égen, se földön, és te legyőzted a Sátánt. Tudom Uram, hogy egyszer véget vetsz minden nyomorúságnak, amit a gonosz okoz világunkban, és újjáteremtesz mindent, ahogy azt megígérted nekünk. Ámen.
Április 2. Sámuel I. 17
(Keresd ki a Bibliából! Sámuel I. 17. 1-7.)
És kijött a filiszteusok táborából egy bajnok férfiú, akit Góliátnak hívtak, Gáth városából való, akinek a magassága több, mint három méter volt.
Talán ez az a történet, amit a legtöbben ismernek a Bibliából.
Még azok is hallottak róla valamilyen formában, akik nem olvassák a Bibliát.
A Szentírás itt arról számol be, hogy Isten népe nem engedelmeskedett a törvénynek, és királyuk, akit Saulnak hívtak, vétkezett az Úr ellen. Emiatt átadta őket Isten az ellenségeiknek, akik rettegésben tartották az izraelitákat.
Most is egy csatának lehetünk tanúi, a zsidók az egyik oldalon, a filiszteusok a másik oldalon.
Az ellenséges tábor élén egy hatalmas vitéz, akinek a neve Góliát. Az izraelitákat elfogja a félelem, csak állnak dermedten, és várják a sorsukat.
A félelem Isten legnagyobb ellenségétől van, az ördögtől. A Biblia így ír a félelemről: „Az istentelen kínozza magát egész életében.” Jób 15, 20
Ha úgy érzed, hogy félsz, gondolj mindig a következő igére: „Az Úrhoz kiáltok nyomorúságomban, és Ő meghallgat engem.” (Zsoltárok 120, 1.) Isten gyermeke mindig számíthat az Atya segítségére.
Tanuld meg: „Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltok, és ő megszabadít engem.” (Zsolt. 118, 6.)
