- Részletek
- Találatok: 29109
Bibliai útmutató gyermekeknek az év minden napjára
Január | Február | Március | Április | Május | Június |
Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December |
Június 30. Dániel 3.
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3,25)
Íme négy férfit látpk szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem nincs bennük, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami Isten fiáé.
Isten most is bebizonyította hatalmát és hűségét. Kimentette ezeket a hűséges ifjakat a tüzes kemencéből. A király megdöbbenve áll a jelenség előtt. Rémülten kiáltja: "Sidrák, Misák, Abednégó, a Magasságos Istennek szolgái, gyertek ki a tűzből!"
Senki nem akar hinni a jelenlévők közül a szemének. A három ifjú sértetlenül lép ki a lángok közül. Mindenki a ruhájukat, a hajukat tapogatja. De bizony még csak meg se pörkölődött semmijük sem. "Hihetetlen, még a füst szagát sem lehet rajtuk érezni" - kiáltanak fel többen.
Pedig nagyon is hihető, mert az Úr a legnehezebb próbákban sem hagy bennünket magunkra. erről tesz bizonyságot a 91. zsoltár is: "Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenható árnyékában nyugszik az. Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban." (Zsoltár 91, 1,11)
Imádság: Seregeknek Ura, te vagy az én váram és erősségem. Rejts el engem a te szárnyaidba! Őrizz meg engem ma is, mert csak nálad van biztonságban az életem! Köszönöm, hogy te velem vagy a nehézségek idején. Ámen.
Június 29. Dániel 3
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3. 19-20)
Akkor Nabukodonozor eltelt haraggal, és arca elváltozott Sidrák, Misák és Abednégó miatt.
Nabukodonozor nem lát a dühtől. Magából kikelve üvölti a szolgáknak, hogy fűtsék be a kemencét, de ne úgy, mint máskor, most hétszer olyan meleg legyen.
A szolgák olajjal szítják a tüzet, amíg a lángok egészen a magasba nem csapnak, és magas fekete füstoszlop nem jelzi, hogy a kemencében pokoli a hőség.
Sidrákot, Misákot és Abednégót megkötözve, ruhájukat rajtuk hagyva vetik az izzó kemencébe.
Micsoda rettenetes hőség van mindenhol, még a szolgák is megégnek,akik az ifjakat a lángok közé vetették.
"Nincs menekvés! Hol az az isten, aki ezekből a lángokból megszabadít valakit", - gondolja magában a király - "itt most az én istenem uralkodik, Nergál, aki a pusztító tűz maga."
A Biblia is említést tesz a tűzről, ami arra való, hogy az értékes fémekből kiégesse a salakot. Minden nem kívánatos anyag megég, s végül megmarad az értékes, tiszta arany.
Imádság: Tisztíts meg engem, Mennyei atyám, hadd legyek tiszta, mint az arany! Erősítsd meg a jellememet, hogy ne váljak képmutatóvá! Ámen.
Június 28. Dániel 3
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3. 16-18)
De ha nem tenné is, legyen tudtodra ó király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az állóképet, melyet felállíttattál, nem imádjuk.
Nabukodonozor szeretné eltussolni az ügyet, hiszen nem bolond, csak nem fog elveszíteni egy ilyen semmiség miatt három kiválóan képzett szakembert. "Hajtsátok meg magatokat fiaim, aztán el van intézve a dolog, magatokban meg azt hisztek, amit akartok." - mondta hamiskás mosollyal a király. De az ifjak rendíthetetlenek maradtak, amire a király is elveszítette türelmét, előbbi nyájasságának már nyoma sem látszott az arcán. Dühödten ordította oda nekik, hogy meg fognak halni, és semmiféle isten nem szabadíthatja ki őket a kezéből. A három barát az ítélet hallatán összerezzent, de álláspontjukat nem adták fel. Bíztak abban, hogy az Úr kimenti őket.
És ha nem? Ez a legfelemelőbb ennek a három fiúnak a hitében: "Ha nem tenné ezt meg az Úr, akkor sem fogunk a bálványimádás bűnére vetemedni." Kevesen tudnának hasonló helyzetben így viselkedni. Kétség kívül igazi hithősök ezek az ifjak. A történelem során többször is előfordult, hogy embereket a hitükért, megkínoztak, kivégeztek, bebörtönöztek. A római Birodalomban még a csőcselék szórakoztatására is felhasználták a hívőket, amikor vadállatok elé vetették őket az arénában.
A Biblia viszont azzal bátorít minket, hogy mindez a szenvedés nem is mérhető ahhoz a dicsőséghez, amit az Úr tart fenn a hozzá hűségeseknek.
Imádság: Uram, sokszor annyira ragaszkodom az életemhez, és a földi örömökhöz. Úgy érzem, én nem tudnám megtenni, amit az a három ifjú megtett. Kérlek, te adj nekem erőt, hogy soha ne tagadjalak meg téged, és ha szükséges a halálommal is dicsőíthesselek. Ámen.
Június 27. Dániel 3
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3. 14)
Sidrák, Misák, Abednégó! szántszándékkal nem tisztelitek az én istenemet, és nem imádjátok az arany állóképet, amelyet felállíttattam?
Nabukodonozor ilyen esettel még nem találkozott, s személyesen kérdezi az ifjaktól, hogy szándékosan szegülnek-ellen az ő rendeléseinek. Tudja a király, hogy hármuk személyében a legkiválóbb miniszterekre tett szert, ő maga választotta őket. Izraeli előkelőségek gyermekei voltak, jó megjelenésűek, bölcsek és nagyon jól értettek az államügyekhez. Nabukodonozor káldeai tudósokra bízta neveltetésüket, akik a legjobb véleménnyel voltak róluk. A király nagy reményeket fűzött hozzájuk. Nabukodonozor nem akarta elhinni, hogy ez a három értelmes fiatalember kockára teszi állását, és az ebből származó előnyöket egy egyszerű térdhajtás miatt. Hogy is hihette volna, hiszen önmagából és alattvalóból indult ki, nem látott ennek a három istenfélő ifjúnak a lelkébe.
Ma is vannak olyan országok, ahol a keresztények hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Nem nyernek felvételt az egyetemekre, de még a munkavállalásnál is előnyben részesítik a munkaadók a saját vallásúakat. Nekünk mégsem kell elkeserednünk. A Jelenések könyve azzal biztat bennünket, ha győzünk, az Úr trónja mellett ülhetünk majd. Jelenések 3,21.
Imádság: Isten Báránya, te legyőzted a gonoszt. Erősíts meg engem, hogy ellen tudjak állni a kísértéseknek! Ámen.
Június 26. Dániel 3
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3. 12)
Sidrák, Misák és Abednégo nem becsülnek téged, ó király. A te isteneidet nem becsülik és az arany állóképet, amit állítottál, nem imádják.
Minden nap harsonák jelzik azt az időt, amikor mindenkinek le kell borulnia az arany állókép irányába. A parancs rettenetes, aki nem hajol meg a bálvány előtt, az vettessék a tüzes kemencébe.
Dániel, és három társa megdöbbenve hallja a harsonák és a hírnökök hangját. Közelebb húzódnak egymáshoz egy kicsit félelmükben. A zűrzavar egyre nagyobb, a harsonák hangja rikoltozó emberi hangokkal keveredik. A három ifjú tudja, hogy itt csak az Úr segíthet rajtuk.
Mindhárman állva maradnak, és csendesen imádkoznak Istenhez. a körülöttük hajlongó emberek csak a szemük sarkából mernek egy-egy rémült pillantást vetni a három álló alakra.
amott a távolban, amikor a kötelező imádat ideje véget ért, már lehetett látni az ügybuzgó szolgákat szaladni a hírrel királyukhoz.
Nagyon nehéz az ár ellen úszni, de sokszor Isten ezt várja el tőlünk, ha mellettünk mindenki a rossz úton jár. Nem könnyű dolog kilógni a sorból, de Isten megadja az erőt nekünk, hogy parancsolataihoz hűségesek maradjunk.
Imádság: Úr Jézus, adj erőt, hogy mindig kiállhassak a hitem mellett! Én nem akarok langymeleg keresztény lenni. Segíts engem minél mélyebb hitre, hogy minden körülmények között bízhassak bennünk! Ámen.
Június 25. Dániel 3
(Keresd ki a Bibliádból: Dániel 3. 1-3)
Nabukodonozor csináltatott egy arany álló képet, aminek magassága harminc méter volt és szélessége három méter. A Dura mezején állította fel azt.
Még csak hajnalodott, de már Nabukodonozor palotája erkélyén állt, és magasba emelt kézzel, lehunyt szemmel imádkozott a kelő nap irányába.
Csakhogy a király most nem a napra figyelt. Lelke megtelt büszkeséggel, amikor a durai síkságon a hajnal csodálatos fényében egy hatalmas szobor árnyéka vetődött rá. A saját képmása állt ott, mint egy isten, aki éppen most szállt a földre.
Miután a király imáját befejezte, a palotában megindult az élet. szolgák nyüzsögtek fel, s alá, hogy uralkodójuk kedvében járjanak.
Nabukodonozor azt hitte, hogy ez az új nap is az ő hatalmasságát hirdeti. Azt gondolta, hogy a nap is azért kelt föl, hogy őt dicsőítse. Nabukodonozor többre tartotta magát, mint bármelyik istent, vagy földi uralkodót.
Nem hiába nevezik a nagyon büszke embert felfuvalkodott hólyagnak. Pedig milyen sebezhetők ezek az emberek! Elég egy piciny gombostűszúrás, és már nincsenek sehol.
Nabukodonozor annyira büszke volt, hogy önmagát nem is képzelte halandó embernek. Azt hitte, hogy soha nem tévedhet, és senki nem lehet erősebb nála.
Tanuld meg: Isten a mi oltalmunk. Igen bizonyos segítség a nyomorúságban. (Zsoltárok 46,1.)
Június 24. Példabeszédek
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 30, 8-9)
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd el tőlem, szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, táplálj engem hozzám illendő eledellel! Megelégedvén meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam, kicsoda az Úr?
Ez egy imádság, amiben Agur azt kéri, hogy az Úr óvja meg őt egy nagy veszélytől. Nem akar hazug, gonosz ember lenni, tudja, hogy a gazdagság és a nyomor ezt a veszélyt rejti magában. Azt még meg is értjük, hogy Agur nem akar gonosz lenni, vagy azt, hogy nem akar nyomorogni. De a gazdagság miért ne lenne kívánatos? Mindent megvehetnénk, amit szemünk kíván, nem lenne többet semmi gondunk.
Ez mind igaz, de ott leselkedik egy nagyon nagy veszély a gazdagságban. Nagyon sok jómódú ember úgy gondolja, a pénzével mindent elérhet, amit csak akar, és nincs szüksége senkire, még Istenre sem. Úgy gondolják, hogy megérdemelten gazdagok, megdolgoztak érte, a saját verejtékük árán lettek vagyonosak. Ezek az emberek nem Istennek hálásak, hanem önmagukat imádják. Agur a nyomortól is fél. Tudja, hogy a szegénység elkeseredést szül, ami különböző bűnökre viheti az embert azért, hogy éhen ne haljon és ez elválaszthatja Istentől. Azért kéri Agur az urat, hogy adja meg neki, ami a megélhetéshez szükséges, hogy az életét neki szentelhesse megelégedéssel.
Szenteljük mi is az életünket Istennek. Ő nem akarja, hogy elkényelmeztetett gyerekek legyünk, akik mindent megkapnak és lenéznek másokat. Ez nagyon nagy bűn Isten szemében. Vegyük komolyan Agur intelmeit.
Imádság: Uram, a te segítséged nélkül én nem tudok igaz életet élni. Mindig a te közeledben akarok maradni, nem akarok vétkezni ellened. Kérlek, Uram, add, hogy megelégedhessek azzal amim van! Ámen.
Június 23. Példabeszédek
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 22,2)
A gazdagnak és a szegénynek volt egy közös tulajdonsága: mindegyiket az Úr teremtette.
A gazdagok leginkább a gazdagok társaságát keresik, de a szegények is összetartanak, és feszélyezve érzik magukat náluk gazdagabbak között. Az iskolában is nagyon jól meg lehet ezt figyelni. A barátokat nem szabad a gazdagság alapján kiválogatni. Mindenkiben lehetnek értékek, nem számít, hogy valaki szegény, vagy gazdag. Isten azt akarja megtanítani nekünk, hogy fogadjuk el egymást. a szegények is nagyon sok mindenben tudnak segíteni gazdagabb embertársaikon. Vannak olyan pillanatok, amikor a baráti segítség minden pénznél többet ér. A gazdagságot pedig nem azért adta Isten, hogy az ember önző módon dúskáljon a javakban, hanem azért, hogy segítsünk mások nyomorán. Ne tagadd meg a gondoskodást másoktól, mert az Urat tagadod meg! Olvashattuk Jézus figyelmeztetését: Amit megteszek eggyel a legkisebbek közül, azt velem teszitek meg. Nagyon súlyosak Jézusnak-e szavai. Ha megfeledkezünk szándékosan másokról, az Úrról feledkezünk meg. Lehet, hogy nem véletlenül jársz abba az osztályba, amelyikbe az a szegény gyerek is jár. Az Úr azt szeretné, ha nem mennél el mellette közönnyel, hanem segítenél rajta a lehetőségeid szerint. Mindannyiunknak Isten a teremtője. Amikor meg kell jelennünk az ő színe előtt, nem lesz közöttünk semmilyen különbség. Az Úr azt akarja, hogy itt a földön se legyen ember és ember között különbség. Milyen jó lenne, ha mindenki odafigyelne a másik emberre! Mennyivel több szeretet lenne világunkban. Nem lennének szegények, mert azok, akiknek gazdagságot adott az Úr, segítenének rajtuk.
Imádság: Uram, te adj szeretetet a szívembe, hogy oda tudjak figyelni a környezetemben lévő gyerekekre! Ámen.
Június 22. Példabeszédek
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 14,31 és 17,5.)
Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét, az pedig tiszteli, aki könyörül a szűkölködőn. Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét. Aki gyönyörködik mások nyomorúságában, büntetlen nem lesz.
Nagyon kevesen vannak, akik nyíltan, mások előtt csúfolják a nyomorultakat. Legtöbb ember belátja, hogy sokan jutnak szegénységre önhibájukon kívül is. Sokkal többen beleesnek abba a bűnbe, hogy nem vesznek tudomást más szegénységéről, elmennek a nyomor mellett. Olyan sok a szegény, mondhatjuk. Ki vállalhatja fel a világ össze nyomorultjának sorsát?
Lehet, hogy te magad is szegény vagy, de Isten azt akarja, hogy a lehetőségeinkhez képest mi is emlékezzünk meg azokról, akik nálunk rosszabb helyzetben vannak. Az Úr Jézus ezt tanítja nekünk erről: "Valamit, amit megtesztek a legkisebbekkel, azt velem teszitek meg."(Máté 25,45)
Világunk nem csak nyomorral van tele, hanem erőszakkal is. Elég bekapcsolni a televíziót, minden órában tudósítanak bennünket valamilyen szörnyű háborúról. Milyen megdöbbentő az ujjongó arcokat látni, amikor azért örülnek a győztesek, mert legyűrték és megalázták az "ellenségüket". Azok a gyerekek, akik ilyen körülmények között nőnek fel, csak gyűlölködést és rettegést tapasztalnak. Ez nem Isten akarata! Az Úr azt mondta, hogy aki örömét leli az ellenségeskedésben büntetlen nem marad.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy te meg akarod tanítani nekünk, hogy úgy lássunk minden embert, mint te. Add, hogy én is úgy szerethessem az embereket! Ámen.
Június 21. Példabeszédek
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 15,17)
Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölködés van.
Ebből a mai igénkből azt tanulhatjuk meg, hogy sokkal többet ér a szeretet, mint a gazdagság gyűlölködéssel. A gazdagok legtöbbször nem elégedettek azzal, ami van nekik, hanem még többet akarnak. Egyes emberek semmitől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy meggazdagodjanak. Gátlástalanul gázolnak át mások életén, nem számít, hogy könnyet és nyomort hagynak maguk után. A hatalom és a vagyon megrészegíti az ilyen embereket. A háborúk nem másból indulnak ki, mint a gonoszságból, és az önzésből.
Kicsiben ugyanilyen háborúk zajlanak az emberek között is, amikor irigykednek, és mindenáron még többet akarnak. Sokan még arra a bűnre is képesek, hogy mások mások életére törnek.
Milyen balgatag az ember! Nem gondol arra, hogy egyszer meg kell jelennie az Isten ítélőszéke előtt. Istent nem fogja meghatni, hogy ki milyen hatalmas volt az életében és milyen volt az anyagi helyzete, hanem az embertársaink iránti szeretetet fogja számon kérni rajtunk. A Biblia azt mondja, hogy mindenki elégedjen meg azzal, ami van neki. Próbáld meg a jó oldalát felfedezni annak, ahogy élsz. Lehet, hogy sok mindent elveszítenél a gazdagsággal. Isten a te életedet is gazdagon megáldotta, ne feledkezz meg az ő jóságáról. Sokszor csak azért vagyunk elégedetlenek, mert nem adunk hálát Istennek azért, amit értünk tett.
Imádság: Uram, te annyira szerettél bennünket, embereket, hogy az egyetlen Fiadat adtad értünk. Szereteted minden gazdagságnál többet ér. Add, hogy minél többekkel megoszthassam jóságodat! Ámen.
Június 20. Példabeszédek
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 14,20)
Még az ő felebarátjánál is utálatos a szegény. A gazdagnak pedig sok a barátja.
Biztos ismered a tékozló fiú történetét. A történetet a Lukács evangéliuma 15,11-32. részében találod meg. A tékozló fiúnak, amikor megérkezett az idegen földre az örökséggel, rengeteg cimborája akadt, és a pénznek hamarosan a végére jártak. Amikor már egy fillér sem maradt az erszényben, szépen sorban elmaradoztak a cimborák. Hiába kereste a hízelgő barátokat, hűlt helyük volt. Nagy éhség támadt azon a vidéken, de senki sem akart könyörülni a korábbi aranyifjún, még azt sem engedték meg neki, hogy a disznók moslékjából egyen. Az ilyen barátok semmit sem érnek, még a barát szót sem lehet esetükben használni.
A tékozló fiú senkit sem vádolhatott,csak önmagát. Szerencsére rádöbbent, hogy van valaki, aki önzetlenül szereti és elindult vissza a szülői házba.
Az igazi szeretet Istentől jön. Ő a mi Atyánk, és azt akarja, hogy azt a szeretetet, amit tőle kaptunk, osszuk meg másokkal is. Isten azt szeretné, ha nem csak azokkal barátkoznál, akik népszerűek, és mindenki keresi a kegyeiket. Könnyű a szeretetre méltó emberekkel kedvesnek lenni. Karold fel a gyengéket, és légy türelmes a nehezebb természetű társaiddal is! Az igazi szeretet az, amikor nem várunk semmit viszonzásul. Isten ebben is példát mutatott nekünk, mert nekünk adta a Fiát, pedig ezt nem is érdemeltük meg, de ő előbb szeretett minket, mint mi őt.
Imádság: Uram, te szeretsz minden embert, azokat is, akik szegények, és akiket mindenki megvet. Add, hogy hozzád hasonló lehessek, és megmutathassak valamit abból a szeretetből, amit adtál nekem. Ámen.
Június 19. Példabeszédek.
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 12,17)
Van olyan, aki beszél hasonlókat a tőrszúráshoz, de a bölcsnek nyelve orvosság.
A szavakkal nagyon mély sebeket lehet ejteni. Olyanok a bántó szavak, mint a tőrszúrások. Sokszor nem is figyelünk oda, milyen nagy fájdalmat okozunk ártatlannak hitt piszkálódásainkkal, a rosszindulatú megjegyzésekről nem is beszélve.
Milyen gyakran előfordul az iskolában, hogy valaki mindenáron szeretné súlyos családi problémáit titokban tartani, és ennek ellenére látja, hogy úton, útfélen összesúgnak a háta mögött. Az is hányszor előfordul, hogy valaki úgy akar erősnek, hagynak látszani, hogy a gyengébbeket csúfolja. Az ilyen "áldozatok" legtöbbször nem tudják megvédeni magukat, és kedvező célpontjai a rosszindulatú gúnyolódásoknak.
Te mit cselekszel, ha valakit csúfolnak a jelenlétedben? Arrébb állsz, mintha mi sem történt volna? Vagy kész vagy segíteni? Nem az a feladatod ilyenkor, hogy a csúfolkodókkal leállj veszekedni, hanem karold át a gyengébbet, hadd érezze, hogy valaki együtt érez vele.
Az Úr azért adta a bölcsességet számunkra, hogy másoknak segíthessünk, és vigasztalhassuk azokat, akiket bántanak és rágalmaznak.
Jó lehetőség ez arra, hogy bizonyságot tegyünk az Úr iránti szeretetünkről.
Imádság: Uram, én nem vagyok bátor és erős, de te légy velem, hogy mindig a védelmére kelhessek azoknak, akiket igazságtalanul bántanak! Ámen.
Június 18. Példabeszédek.
(Keresd ki a Bibliádból: Példabeszédek 3,3-4)
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged, kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek tábláira! Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és az emberek szemei előtt.
A Biblia nagyon sok hasznos tanáccsal lát el bennünket. Különösen a Példabeszédek könyve, melynek szerzője Salamon. Nagyon sok gyakorlati tanács van ebben a könyvben azok számára, akik követni akarják az Urat. A Példabeszédeket hívjuk a hívő ember gyakorlati kézikönyvének is. Irgalmasság és igazság. Milyen nagy szavak is ezek, hányszor visszaélnek vele felnőttek és gyerekek egyaránt. egyesek szerint ezek a kifejezések már ki is mentek a divatból.
Még a barátság szót is át kellene értelmezni, mondják többen, hiszen ha valaki megunja a másik embert, egyszerűen "ejti", hogy egy ma használatos kifejezéssel éljünk. Talán a szülői szeretet még jelent valamit. Igen, de mi lesz később, ha az ember egyedül marad, és már a saját gyermekei is önállóak? Az élet csupa reménytelenség? A Biblia arra bátorít bennünket, hogy mi legyünk irgalmasok másokkal, és mi legyünk igazságosak, hűségesek embertársainkkal.
A hívő embernek ez a feladata a földön, és az Úr megadja ehhez az erőt, még akkor is, ha a saját erőnkből csak utálatra telik. Isten nem akarja, hogy azzal a szeretettel, amit tőle kapunk, csak a nekünk kedves embereket szeressük.
Tanuld meg: A bölcsességnek kezdete az Úrnak a félelme, és a szentnek ismerete az eszesség.(Példabeszédek 9,10)
Június 17. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,6)
Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.
Ennél csodálatosabb ígéretet aligha kaphatna valaki. Azt hihetnénk, hogy Dávid számára az Úr közössége nem más, mint egy véget nem érő lakoma. Nagyon jól tudjuk, hogy Dávid sok nehézségen is átment. Erről akkor tudhatunk meg többet, ha elolvassuk Sámuel próféta könyvét és azokat a zsoltárokat, melyekben Dávid kétségbeesetten kiált Istenhez. Dávid nem töltötte minden idejét az Úr házában, mert ez a papok feladata volt. Ő itt arról a közösségről beszél, amit a szívében élt át Istennel. Tudta, hogy az Úr mindig vele van, és nem csak a templomban találhatja meg őt. Az Úrnak többször is építettek hajlékot. Biztos emlékeztek még a Szent Sátorra, ami a pusztai vándorlás alatt készült. Később Salamon készíttetett templomot, majd legutoljára Heródes. Dávid mégis tudta, hogy az Úr legszívesebben az emberek szívében lakik.
Az Újszövetségben erről így olvashatunk: "a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma." Isten nem csak egy-két kiváltságos személynek ígéri, hogy a szívébe költözik. Te is megnyithatod az életedet az Úrnak. Az evangélium arról is beszél, hogy ahol két-három hívő ember összejön, Jézus is ott van közöttük. Ez azt jelenti, hogy bárhol dicsérheted Istent, a hálószobádban, kint a mezőn vagy a legszebb katedrálisban, számára az a fontos, hogy ezt szívből, őszintén tedd.
Imádság: Köszönöm Uram a zsoltárokat, köszönöm a Szent Lelket, akin keresztül mindig kapcsolatban lehetek veled. Ámen.
Június 16. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,5)
Asztalt terítesz nékem az ellenségeim előtt, elárasztod a fejem olajjal, csordultig van a poharam.
A huszonharmadik zsoltárt nagyon sok ember ismeri, főleg megzenésítve. Ez az a zsoltár, amit az egyház fennállása óta a legtöbbször feldolgoztak. Lehet, hogy te kívülről tudod a szöveget, de vajon egyszer is elgondolkoztál-e már azon, mit jelentenek azok a szavak, amelyeket a zsoltár írója megfogalmaz?
Az ötödik versszakkal van talán a legtöbb nehézségünk. Dávid itt egy olyan asztalról szól, amit az Úr terít meg neki az ellenségei szeme előtt. Azért, hogy láthassák ellenségei, milyen csodálatosan gondoskodik az Úr az ő szolgájáról. Aztán az olajról tesz említést, ami régen azon a vidéken a tisztelet jele volt. Az előkelő vendég fejét olajjal kenték meg, ami a házigazdazda tiszteletét fejezte ki.
Az is lehet, hogy Dávid arról a napról emlékezett meg, amikor királlyá kenték. Sokan voltak, akik ellenezték a trónralépését.
Végezetül Dávid arról tesz bizonyságot, hogy a pohara csordultig van, mivel Isten teljesen betölti az életét, s ennél többet nem is kíván magának.
A mi életünk is lehet örömteli. Erről az Úr Jézus maga tett ígéretet: "én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek." János 10,10.
Imádság: Uram, segíts minden körülmények között hinnem benned, mert tudom, hogy a javamat akarod, még ha sokszor kételkedem is! Ámen.
Június 15. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,4)
Mégha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy. A te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.
Féltél már valaha a sötétben? Ez mindenkivel előfordult már. Ilyenkor mindenféle neszre felfigyel az ember, és erősebben kezd dobogni a szíve. Állunk dermedten, várva, mi történik, mert még arra sincs bátorságunk, hogy megvizsgáljuk a hang eredetét. Milyen jó lenne ilyenkor, ha világos lenne, ha már reggel lenne. De amikor az ember fél, egy pillanat is örökkévalóságnak tűnik, és ólomlábakon jár az idő. Dávid életében is voltak pillanatok, amikor csak az Úr bátorította. Dávid beszél a halál árnyékának völgyéről. El tudod képzelni, mit élhetett ott át? Csak az Úr jelentett neki megnyugvást ezekben a rettenetes pillanatokban. Csak így tudta kimondani őszintén ezeket a szavakat: "Nem félek a gonosztól". Az Úr megengedte, hogy Dávid megtapasztalja, milyen a rettegés, a halál sötétsége, de soha nem hagyta el szolgáját. Dávidot nem gyűrte maga alá a félelem, mert tudta, hogy az Úr őrködik felette.
Ezer évvel később Dávid fiának, Jézusnak is le kellett szállnia a halál árnyékának völgyébe. sőt még annál is mélyebbre szállt értünk. Ő is megtapasztalta a gyötrelmet, a félelmet a Gecsemáné kertben. A kereszten pedig azt is át kellett élnie, hogy milyen az, amikor Isten is elfordul az embertől a bűnök miatt. Jézust egy angyal próbálta vigasztalni. Kereszthalála után pedig az Úr dicsőségesen feltámasztotta a harmadik napon.
Imádság: Köszönöm, Úr Jézus, hogy te nem hagysz el engem soha, még a halálom óráján sem. Köszönöm, hogy te mindig megvigasztalsz, amikor elővesz a félelem. Segíts, hogy mindig emlékezhessek erre. Ámen.
Június 14. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,2-3)
Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja.
A pásztorok élete csupa vándorlás. Nem lehet a nyájat elvezetni egy legelőre, és aztán ott maradni örökre. A pásztornak ismernie kell a környéket, mindig tudnia kell, hol kövér a legelő, hova szabad az állatot behajtani, és hol lehet megitatni azokat.
Dávid tapasztalatból tudta, hogy csak Istentől kaphat erőt, és csak az Úr vidámíthatja meg a lelkét. Az Úr Dávid életét az igazság ösvényén terelgette.
Isten minket is vezetni akar, nehogy letérjünk a helyes útról. Nekünk csak az a dolgunk, hogy mindig Isten közelében maradjunk, és ne távolodjunk el tőle.
A mi pásztorunk Jézus Krisztus, aki megígérte, hogy soha nem hagy el bennünket.Ő az igazság útján akar bennünket terelgetni, mert ő maga az igazság.
Ha eltévelyednénk, akkor is van szószólónk az Atyánál, mert ő nem akarja, hogy egy ember is elvesszen.
Te is rábízhatod az életed erre a csodálatos Pásztorra.
Imádság: Köszönöm Uram, hogy te vezetsz engem, és megmutatod nekem, mit kell cselekednem. Akkor is követni akarlak téged, ha ez nehézségekkel jár! Ámen.
Június 13. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,1)
Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Ennek a versnek a második része azt mondja: nem szűkölködöm. Igaz ez az életedben?
Mai nyelvre lefordítva azt is mondhatnánk, nincs szükségem semmire, mert mindenem megvan. Ha csak a második felét olvasnánk el ennek az igének, akkor jogosan mondhatnánk, hogy ilyen nincsen, mert valami mindig hiányzik ahhoz, hogy boldogok legyünk. Az ige első része viszont úgy szól, hogy "az Úr az én pásztorom". Könnyebb megelégedni, ha meleg ruhába öltözhetünk és soha nem kell korgó gyomorral lefeküdnünk.
De vannak olyan hívő emberek, akik nyomorban élnek, mégis tiszta szívvel mondják Dáviddal, hogy nem szűkölködnek. Ez csak úgy lehetséges, ha az ige első része is igaz az életünkben. akkor elmondhatjuk, hogy az Úr közössége mindenért kárpótol bennünket, hiszen kinél is lehetne nagyobb öröm, mint az Úrnál.
Dávid nagyon sok nyomorúságon és csalódáson ment keresztül az életében. sokszor meg kellett tapasztalnia, hogy csak Isten az egyetlen támasza, mert még azok is elhagyták, akik a legközelebb voltak hozzá. Ő teljes szívvel dicsérte az Urat, a jó Pásztort, aki mindenben gondot viselt róla.
Imádság: Uram, sokkal könnyebb téged tele hassal, jó meleg szobában dicsérni, de adj nekem erőt, hogy akkor is úgy tekinthessek rád, mint a jó pásztorra, ha problémáim vannak. Köszönöm, uram, hogy te azt akarod megtanítani nekünk a nehézségekben, hogy csak tebenned bízzunk. Ámen.
Június 12. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,1)
Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Jól esik ezt az igét többször is elolvasni, hiszen mi is a Jó Pásztorhoz tartozunk. Egyes országokban, mint például nálunk is, még lehet látni birkanyájat, amit a juhász terelget egyik legelőről a másikra. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy még lehet ilyen élményben részünk. Milyen szép is egy ilyen látvány! Hány feső megörökítette ezt!
Dávidnak nem volt ilyen könnyű a helyzete, neki még medvével és oroszlánnal is küzdenie kellett. Mindenhonnan veszély leselkedett az állatokra. Dávid nem hagyhatta őrizetlenül a nyájat egy pillanatra sem, mert az szétszéledt volna.
Dávid mégsem a saját erejével dicsekszik, önmagát is csak egy segítségre szoruló báránynak tekinti, hiszen tudja, hogy az Úr ereje nélkül nem sokra ment volna. Dávid az Urat dicsőíti.
Te úgy gondolod, hogy egyedül is meg tudod oldani a problémáidat, és neked nincs szükséged senkire, aki vigyáz az életedre? Ha ez így van, akkor nagyon nagy bajban vagy. El sem hinnéd, milyen sok veszedelem leselkedik ránk az életben, amitől csak az Úr tud megőrizni bennünket.
Imádság: Uram, te vagy a jó pásztor, aki a legnagyobb veszedelem idején sem hagyod magára a nyájat. Én is a te nyájadhoz szeretnék tartozni, mert nélküled nincs biztonságban az életem. Ámen.
Június 11. Zsoltárok 23.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 23,1)
Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Dávid, mielőtt királlyá kenték föl, egyszerű pásztor volt. Mindig gondoskodott a nyájról, az állatokat a legkövérebb legelőkre vezette, és ha szükség volt rá, megvédelmezte a nyájat a vadállatoktól. A juhok biztonságban érezhették magukat Dávid mellett. akkor sem hagyta el azokat, ha nagy volt a veszedelem.
A mai zsoltárban Dávid Istenre tekint úgy, mint a jó pásztorra. Ő választotta az urat élete vezetőjévé. Dávid tudta, hogy senki nem tud rá jobban vigyázni, és senki sem szeretheti őt jobban, mint az Úr.
Az Úr minket is terelgetni akar az igazság ösvényén, és meg akar óvni a gonosz támadásaitól. Bízd az életedet Krisztusra!
Tanuld meg: Én vagyok a jó pásztor, és a jó pásztor életét adja a juhokért. (János 10,11)
Június 10. Zsoltárok 19.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19,15)
Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted legyenek, ó Uram, Kősziklám, és Megváltóm.
Amit egyszer kimondunk, nem lehet már visszaszívni. szavakkal vigasztalhatunk, de sérthetünk is. Még a szólás is azt mondja, hogy mielőtt beszélsz, gondolkozz. A mai zsoltárban arra kéri Dávid az Urat, hogy tanítsa meg őt megfékezni a nyelvét, és tisztítsa meg a gondolatait. Azt szeretné, ha beszéde mindenben dicsőítené Istent, és gondolatait is ő uralhatná. Szeretne Dávid mások áldására lenni a beszédével.
A Bibliában a következőket olvashatjuk:"A szív teljességéből szól a száj". Ez azt jelenti, hogy valaki olyan dolgokról beszél szívesen, amelyek nagyon foglalkoztatják. Kérd az Urat, hogy vezessen téged a jó úton, és irányítsa lépteidet a jó cselekedetre!
Dávid úgy beszél Istenről, mint a kőszikláról. Azt akarja az Úr, hogy az életünknek biztos alapja lehessen, amit nem moshat el semmilyen vihar sem. A kőszikla másoknak is menedéket nyújt az áradások elől. Mi is lehetünk másoknak a támasza.
Ebben a részben Istenről, mint megváltóról is olvashatunk. Isten megváltotta az életünket, nem tartozunk a gonosznak semmivel.
Isten a mi üdvösségünknek kősziklája, ha ráépítjük az életünket, nem tartozunk a gonosznak semmivel.
Isten a mi üdvösségünk kősziklája, ha ráépítjük az életünket, nem árthat nekünk a gonosz semmilyen támadása. Ennél nincs csodálatosabb ígéret számunkra.
Imádság: Uram, nem akarok szavaimmal másokat megbántani! Add, hogy a te dicsőségedre élhessek! Ámen.
Június 9. Zsoltárok 19.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19,14)
Tartsd távol szolgádat a szándékosoktól, ne uralkodjanak rajtam, akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek sok vétektől.
Sokszor előfordul az életünkben, hogy valamiről tudjuk, hogy rossz, nem szabad, de mi ennek ellenére megtesszük. Ilyen az ember alaptermészete.
Édesanyád megkér, hogy fejezd be az olvasást, mert már későre jár, de csak azért is tovább olvasol titokban. Tudod, hogy nem szabad áthajtani biciklivel a piros lámpán, de te azért is megteszed. Ki van írva, hogy fűre lépni tilos, de te azért is átmész, mert úgy gondolod, neked ne parancsolgasson senki, még esetleg a barátodat, aki ebben nem követ téged, gyávának is nevezed.
A mai igénk így szól: Uram tisztíts meg engem a szándékos bűnöktől! Mindannyian követünk el hibákat, sokszor észre sem vesszük, és már meg is történik a baj. De ha szándékosan vétkezünk, az súlyosabb dolog. Isten az ilyen bűnöktől is meg akar bennünket tisztítani. Ha megvalljuk Jézusnak bűneinket, akkor ő kész megbocsátani nekünk. Jézus vére megtisztít bennünket minden bűntől. (1 János 1,17)
Óvakodj a szándékosságtól, mert Istent nagyon elszomorítod vele.
Imádság: Uram, őrizz meg engem a szándékos bűnöktől, segíts nekem mindig a keskeny úton járni! Ámen.
Június 8. Zsoltárok 19
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19, 12-13)
Szolgádat is intik azok, aki megtartja azokat, nagy jutalma van. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet.
Dávid nem szégyelli magára azt mondani, hogy szolga. A szolga, amint tudjuk, mindenben köteles engedelmeskedni ura parancsolatainak. A gazda hébe-hóba meg is dicséri szolgáját, ha az jól teljesít valami feladatot. Az ilyen urakkal már elégedettek szoktak lenni a szolgák.
Isten az ő szolgáit sokkal nagyobb becsben tartja, mi örökösei lehetünk kibeszélhetetlen gazdagságának. Ez mind azért lehetséges, mert fia, Jézus Krisztus meghalt a bűneinkért.
Ezzel a szeretettel nem szabad visszaélni! Sokszor a kicsinek hitt bűnök távolítanak el bennünket Istentől. Ki tudja azt meg, ha valamit elcsenünk, vagy füllentünk egy kicsit? Ne csapd be magad, mert az Úr mindenről tud ami a földön történik. A bűnöket, amelyeket nem vallunk meg, büntetést vonnak maguk után, de ha megvalljuk azokat, Isten megbocsát. Ilyen nagy Isten szeretete, és ő soha többet nem veti azokat szemünkre.
Imádság: Uram, te mindenről tudsz, amit teszek. Kérlek, bocsásd meg nekem ezeket a titkos bűnöket! Ámen.
Június 7. Zsoltárok 19.
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19, 9-10)
Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké.
Megint egy olyan szó, amihez az embernek nem kötődik kellemes emléke: félelem. A félelem tényleg nem Istentől van. Itt, ebben az igében viszont nem a rettegésről van szó, hanem arról a tiszteletről, amivel Istenhez közeledünk. Istenhez azért közeledünk ilyen nagy tisztelettel , mert ő bűntelen, és a bölcsessége is tiszteletet ébreszt bennünk. Ő minden ígéretéhez hű marad, és mindig igazságosan cselekszik. Az Úr mindenben a mi javunkat akarja, és azt szeretné, ha ezt felismerve követnénk őt. Egyszer, egy evangélizációs alkalmon megkérdezte valaki a prédikátort, hogy hány ember fogadta el az Urat. Ő azt felelte, hogy két és fél ember. Ez a kíváncsi ember azt hitte, hogy két felnőtt és egy gyerek tért meg, és ezért használja a lelkész ezt a szokatlan kifejezést. De ő kijavította, és azt mondta, hogy éppen fordítva, két gyerek és egy felnőtt. Amikor ezt a kérdező végképp nem értette, elmagyarázta neki a lelkész, hogy a felnőttek a fél életüket leélték már, de a gyerekek előtt ott áll az egész élet, amit az Úr félelmében élhetnek le.
A zsoltárokban azt is olvashatjuk, hogy az Úr parancsolatai többet érnek minden kincsnél. Értékesebb az Úr igéje, mint bármilyen vagyon vagy földi gazdagság. az Úr Jézus erről így beszél: "keressétek először Isten országát, és mindezek megadatnak néktek." Máté 6,31-33
Ha Isten parancsolataid követed, akkor az ő országát keresed.
Imádság: Uram, te olyan hatalmas vagy. szeretnék mindig eleget tenni a parancsolataidnak, mer tudom, hogy a javamat szolgálják! segíts nekem, hogy mindig tisztelettel beszéljek rólad! Ámen.
Június 6. Zsoltárok 19
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19, 9)
Az Úrnak rendelési helyesek, megvidámítják a szívet. Az Úrnak parancsolata világos, megvilágítja a szemeket.
A parancsolatokra és a rendelkezésekre senki sem gondol szívesen. Valahogy nem jó ezeknek a szavaknak a csengése. A paranccsal nem érdemes szembeszállni. A katonák ezt nagyon jól tudják. A parancs megtagadása büntetést von maga után. A rendelkezésekkel valami hasonló a helyzet. Előírják az emberek számára, mit lehet tenni és mit nem. A rendeletek áthágása ugyancsak büntetést von maga után. Miért van akkor, hogy a Biblia úgy beszél Isten parancsolatairól, mint ami megvidámítja a lelket?
Az úr gyermekei tudják erre a választ, mert ezt a saját életükben megtapasztalták. Az Úr semmi olyat nem kér tőlünk amit ne tudnánk teljesíteni.
Mégis ha túl nehéznek tűnik egy parancsolat teljesítése, Isten akkor is megadja az erőt nekünk.
A tanítványok azt a nehéz feladatot kapták Jézustól, hogy hirdessék az evangéliumot az egész világon. Ez szinte lehetetlen vállalkozás lett volna, ha az Úr nem adta volna a tanítványoknak az ígéretet: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön, és én veletek leszek a világ végezetéig. Mi is számíthatunk az Úr ígéreteire, ha valami feladattal bíz meg bennünket. Isten nem azért adta a parancsolatokat nekünk, hogy gyötörjön bennünket, hanem azért, hogy igaz életet éljünk, ami őt dicsőíti.
Imádság: Uram tőlem is azt várod el, hogy engedelmeskedjek a te parancsolataidnak, és mindenben hallgassak rád. Köszönöm, hogy ehhez megadod a szükséges erőt. Ámen.
Június 5. Zsoltárok 19
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19, 8)
Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket. Az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt.
Ma Isten végtelen bölcsességéről olvashatunk. Ki ne szeretne olyan valakitől tanácsot kérni, aki mindig tökéletes döntéseket hoz? Isten maga is azt szeretné, ha mindenben tanulni akarnánk tőle.
A tanulásról biztosan az iskola, meg a tanáraid jutnak az eszedbe. Még ha nem is gondolsz mindig jó szívvel az iskolára, azt beláthatod, hogy tanulásra nagy szükséged van. Biztos van a tanáraid közt olyan, akit szeretsz, mert okos, és mindig igazságos. Az ilyen tanártól mindenki szívesen tanul.
Bizonyos értelemben Isten is a mi tanárunk és a Biblia a tankönyvünk. Amikor Jézus itt járt az emberek között, azt mondta el, amit az Atyától hallott: "A Fiú semmit sem cselekedhet magától, hanem csak, ha látja az Atyát cselekedni..." (János 5,19) Az Úr Jézus mindenben az Atya akaratát tette, engedelmeskedett parancsolatainak.
Mi sem tehetünk semmit a saját erőnkből. Azért van szükség a Bibliára, hogy Isten megtaníthasson minket engedelmeskedni. Ha engedelmeskedünk Istennek, akkor sok mindenre megtaníthat bennünket. Azzal a bölcsességgel, amit tőle nyerünk, örömteli életet élhet minden ember.
Imádság: Uram, köszönöm a Bibliát. Minden nap szeretném olvasni a te igédet, mert tudom, hogy minden benne van, ami hozzásegíthet a teljes élethez. Ámen.
Június 4. Zsoltárok 19
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 19, 1-6)
Az egek beszélik Isten dicsőségét
A zsoltár, amit ma olvasunk, Isten dicsőségét és hatalmát hirdeti. Növeli a bizalmunkat Isten iránt, ha olvashatjuk, hogy nála nincs hatalmasabb és bölcsebb. Dávid király, még amikor csak pásztorfiú volt, nagyon sok időt töltött a szabadban. Jól ismerte a természetet, és mindig csodálattal töltötte el Isten alkotása. Tudott gyönyörködni a napban, a holdban, csillagokban és mindabban, ami körülvette őt Isten csodálatos világából. Dávid sok mindent megtanult a természetből. Hitt abban, hogy Isten nem csak a napot és a csillagokat igazgatja, hanem ugyanezt akarja tenni az ő életével is. Milyen jó, hogy ezek a zsoltárok megszülethettek, mennyi erő árad belőlük, milyen nagy bátorítást tartalmaznak mindenki számára. Isten arca ragyog ránk a zsoltárokból. Neki mindannyiunk életével terve van. Azt akarja, hogy kövessük őt.
Te is követheted az Urat, nem számít, hogy még csak gyerek vagy.
Tanuld meg: Legyenek kedvedre valók a szám mondásai és az én szívem gondolatai előtted legyenek, ó Uram, Kősziklám és Megváltóm. (Zsoltárok 19,15)
Június 3. Zsoltárok 1
Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 1,2
Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényeiről gondolkodik éjjel és nappal.
Vizsgáljuk meg még egyszer ezt az igét! Ennek a zsoltárnak ez a vers a lényege. De nem csak az első zsoltárnak, hanem az összesnek. A zsoltárok olyan dicséretek, melyek Istennek mondanak köszönetet. Olyan zsoltárok is vannak, amelyekben a szerzők nyomorúságukról szólnak, amit az Úr elé tárnak, de a legtöbb mégis Istent dicsőíti. A zsoltárírók hálát adnak Istennek a vezetésért, amit egész életükben megtapasztalhattak. Nem véletlen, hogy már rögtön az első zsoltárban olvashatunk arról, hogy az úr igéje mindenben eligazít bennünket, és segítségével teljes életet élhetünk.
Még biztos emlékszel arra, amikor a mérték szót használtuk Isten igéjére. Ez a mérték Isten törvénye, és két zsoltárban is találhatunk utalásokat erre: a 19. és a 119. zsoltárban. Ezek a zsoltárok sok rokon értelmű kifejezést is használnak a törvény szóra, és a zsoltárok száma sem véletlenül annyi, amennyi. Mindenki nagyon könnyen megjegyezheti azokat, hogy aztán szükség esetén bármikor fellapozhassa. A 119. zsoltár a leghosszabb, s ez is kifejezi a szerző szeretetét Isten parancsolatai iránt. Minden nyolcadik vers a héber abc valamelyik betűjével kezdődik, ami miatt ezt a zsoltár úgy is emlegetik, mint az Arany ABC-t. A héber abc 22 betűből áll, így nem nehéz utána számolnod, hány versszakot találsz ebben a zsoltárban. Számolj utána a Bibliádban úgy, hogy el is olvasod a versszakokat figyelmesen.
Imádság: Köszönöm, Uram, a Bibliát. Segíts a keresztény szervezeteknek, hogy minél több emberhez juttathassák el a te igédet azokban az országokban, ahol az nehézségekbe ütközik! Ámen.
Június 2. Zsoltárok 1
(Keresd ki a Bibliádból: zsoltárok 1,6)
Mert tudja az Úr az igazak útját, a gonosz útja pedig elvész.
Volt már úgy, hogy eltévedtél, és nem tudtad, hogy találj vissza oda, ahonnan elindultál? Ilyenkor az ember olyan egyszerű kérdésekben is tanácstalan, hogy most jobbra vagy balra menjen. Milyen szörnyű érzés ilyenkor tanácstalannak lenni. Nem csak egy idegen városban vagy az erdőben lehet eltévedni, hanem az élet útvesztőiben is. Egy-egy döntés előtt ugyanilyen gyötrelmeket lehet átélni, amikor annak akár súlyos következményei is lehetnek. Biztos te is voltál már olyan helyzetben, hogy szíved szerint részt vettél volna valamiben, de a józan ész ennek az ellenkezőjét súgta. Tudtad, hogy azon a bulin neked nincs keresni valód, de valami ellenállhatatlanul hajtott, hogy menj te is. Nagyon gyötrelmesek tudnak lenni az ilyen tanácstalan pillanatok.
A Biblia az életünket vándorúthoz hasonlítja. Az Úr Jézus úgy beszél magáról, mint az útról. Szól a keskeny útról és a széles útról, amiről Máté evangéliumában olvashatunk. (Máté 7, 13-14) A széles út a veszedelemre visz. Erről ír az első zsoltár is.
Ezt az utat nagyon könnyű megtalálni, elég az érzéseinkre, vágyainkra hallgatni. Legtöbb ember a széles úton jár. Nehezebb megtalálni a keskeny utat, mert ide már több kell, mint a vágyak vagy az ösztönök. Jóval kevesebben vannak azok, akik a keskeny utat megtalálták. Úgy gondolod, hogy túl nehéz feladat ez számodra? Ne hidd! Az Úr Jézus megígérte, hogy aki keres, az mind talál. Máté evangéliumában ez is meg van írva, és ez minden embernek szól.
Imádság: Segíts, Uram, hogy megtaláljam a keskeny utat! Köszönöm, hogy te ígéretet tettél arra, hogy aki keres, az talál. Ámen.
Június 1. Zsoltárok 1
(Keresd ki a Bibliádból: Zsoltárok 1, 4-5)
Nem úgy a gonoszok.
Ha jártál már falun egy gazdaságban, akkor tudod, hogy a polyva az a hulladék, amit nem lehet hasznosítani. ez a gabonaszemekről lekerült vékony hártya már nem való semmire. Amikor géppel cséplik ki a gabonát. szinte alig lehet lélegezni a levegőben szálló poros polyvától. a munkásoknak nagy megkönnyebbülés. amikor felkapja a szél és elröpíti. Nincs rá senkinek szüksége.
A Bibliában azt olvashatjuk, hogy ugyanígy lesz egyes emberekkel az utolsó ítélet napján. Nem tudnak semmit felhozni mentségül az életükre, nem tudnak majd magyarázatot adni arra, hogy miért élték le az életüket Teremtőjük nélkül.
Ez azt jelenti, hogy mi, keresztények, megállhatunk Isten ítélőszéke előtt? Mi annyival jobbak vagyunk?
Nem a saját nagyszerűségünknek köszönhetjük, hogy elkerülhetjük az ítéletet. Rajtunk az Úr Jézus Krisztus áldozata miatt könyörül Isten. ez azt jelenti, hogy mi most már azt csinálunk, amit akarunk, mert a végén Isten úgyis mindent megbocsát? Erről szó sincs! Nekünk úgy kell leélni az életünket, hogy mindig figyeljünk Istenre, és engedelmeskedjünk az ő parancsolatainak.
Imádság: Köszönöm, Uram, hogy az én életemnek tartalma lehet, és nem olyan, mint a polyva, amit szétszór a szél. Segíts nekem úgy élni, hogy az életemmel is tudjak bizonyságot tenni rólad. Ámen.
forrás: The ansswer Foundation